Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

1935 december 25. DÉt. MAGYARORSZÁG 13 Szeged a délvidék központja Irta dr. Grttner István Uj életlehetőségeket keres a határszélre jutott város. Egy nagy gazdasági és kulturális centrum, amely magához ö'elte, idevonzotta a me~szi délvidéket, az országnak javakban és termőkben e legdúsabb vidékét. Szeged városa volt ennek a nagy országrésznek éltető központja, amely ellátta e vidéket, vagy továbbította falvaiba és városaiba az ipar, kereskedelem és mezőgazda.ág javait, viszont e városba özönlött messzi területek vásárló, fogyasztó lakossága. Emlője volt e város a tanulásnak, kulturának és helyes az a megállapítás, hogy ami magyar volt és maradt a délvidéken, az Szegednek köszönhető. Egy mesterséges vonal azután világokat vágott el, egymásra utalt, egymásnak és egymástól élő szoíixszídokat választott szét. Tizenöt esztendeje tart már a nagy küzkődés, az erőfeszítés az ulánoótlásért. De vájjon mi helyettesítheti, mi pótolhatná Bácska, Bánát, gazdag és éltető erőforrásait, nonnan jöjjön uj lendület, merről a forgalom éltető zaja és miből fakadjon a tápláló uj erő? Tudjuk jól, hogy minderre csak egy a válasz, amely nemcsak szívbéli óhaj, de a gazdasági szükség ok- és észszerűdének is egyetlen lehetősége, az egyedüli kiút, a határok revíziója. De a gazdasági törvényszerűségekben nincs szentimentalizmus. Ok és okozat szoros összefüggése az, hogy csendasek ennek a városnak terei, uocái, üresek boltjai, éttermei, színháza, válságot szenved értelmisége, küzködik mezőgazdasága és nyomorognak a munkanélküliek irisé?^;á ar'ai. A forgalom csak a népkonyhákon nő, lázas nyüzsgés csak az állást és munkát keresők, hajszolók fimdt soraiból ha Iszik, az épitő, teremtő beruházások helyett pedig a városi budgetnék kamattartozás és né[ ellátás számoszlopai emelkednek csupán. A várospolitika légibb gondja a csajka meleg leves, a kiadagolt darabka kenyér és a karácsonyi szeretet parancsollta, az a törekvés lett, hogy legalább e napon ne legyen fázó és éhező lélek e városban. Hol hát a remény, hol az uj élet, hol hát a testet, lelket tápláló egészséges vérkeringés indító, lendítő ereje? Nem várhatunk holnapra jobb időt. Ez a város önmagából, csupán lakosainak egymásra utaltságából élni képtelen. Amig tehát újra ki nem tárhatja karjait, meg nem nyithatja régi útjait, kapuit a természetes irányból idetörekvők, reánk utaltak, erre haladók előtt, vagy amíg uj tápláló erőforrások nem nyílhatnak, addig nincs gyógyulás, csak kisegités, nincs véglegessé?, csak átmenet, toldozás és foltozás a remélt uj köntösig osupán. Szolgálion dicséretére a város vezetőinek, szavukat hallató józan polgárainak az a nemes versengés, töprengő igyekvés, amely a legutóbbi költségvetés vitájánál is abban nyilvánult, hogy a politika meddősége helyett ezeket az utakat, a segítés módját, az élni lehetőség feltételeit keresték. Lássuk a lehetőségeket. Az egyetem, különösen a tökéletesen felszerelt klinikák, kell, hogy az egész délvidéket idevonzzált. Miért nem juthat ide gyorsan és minden vízummentesség nélkül például egy nagylaki beteg? Genfben az egészségügyi, jóléti bizottságok tömege tárgyal, ülésezik, nemzetközi paktumok és konvenciók kötetei léteznek — papíron. Nyissák meg végre a politika kinai falait egyelőre legalább a betegek és tanulni vágyók előlit Szeged mindig az iskolák városa volt, ameTy a múltban is missziót teljesített. Ezt a feladatát a jövőben még fokózni kell az egész környék idevonásával, még a vidékiek számára kedvező elhelyezési, olcsóbb tanulási, szórakozási (színház, sport, fürdő) lehetőségek nyújtásával is. Szabad egyetemi tanfolyamokat, nyári előadássorozatokat lélesitsen az egyetem minden fakultása. Segítsen ez a nagy intézmény ennek a küzltödő városnak, amely oly nagy áldozatokat hozott érette. Nemcsak a külföldi egyetemek tartanak nyári collegeket, hanem például Debrecenben több mint 400 idegen hal'gatta a nyáron az előadásokat, amelyek egyrészt a továbbképzést, másrészt az általános művelődés lehetőségeit szolgálják s melyeken bárki résítvehet. Ebben a városban való nyári tartózkodás vonzó lehetőségeket nyújt, a Tisza vizének, fövényes partjainak kincse, a közvetlen mellette elterülő árnyas kert és liget kiaknázatlanul hever áz idegenek számára. A Tisza mellé építendő modern strand, olcsó nyári szálló létesítése, Újszegedet folytató erdősítés, fokozott fejlesztése a nyári sportoknak (úszás, tennisz, halászat, stb.) olyan uj lehetőségeket nyújt kellő szervezés esetén, amely a halódó SzesreJnek forgralmat. életet jelenthet. A szabadtéri játékok állandósítása és továbbfejlesztése messzi idegen területekre jelent vonzerőt és az idegenforgalom hatalmas tényezője. A nemzetközi autóut tág, uj lehetőségeket nyit, kü'önösen ha folytató déli szakasza teljesen kiépül. Európa országútja vezet városunkon keresztül, megá'lásra kell csábitanunk az átfutó idegeneket már a belépő vámhivataloknál osztogatott idegennyelvű, ügyes, képes tájékoztatókkal is. A muzeum ládákban rejtve tartja kincseit, ame'y régiségek nemzetkőzi érdeklődés tárgyai. Ki kell végre tárni és láthatóvá tenni e kincseket! Néprajzi kü'önlegességek, népviseleti szokások érdeklik az idegeneket, kü'ö iösen a külföldieket, élővé kell lenni Nyilassy színpompás figuráit és legyen az ezeréves Tápé Szeged kis Mezőkövesdje. Az egész dé'vidék kulturális, színházi, zenei életének központja csn1t e város lehet, amely már bizonyította ezirányu áldozatkészségét, képességét és hivatottságát erre. Mint szel'emi központ, ide kell, hogy hivja, vonzza kisugárzó erővel messzi perifériák kulturát kereső lakóit. Oly vasúti összeköttetések létesítendők, melyek az egész környékről e városba va'ó gyors és gyakori be'utást teszik olykép leheHa nem volt meg ló órája, vegyen egyet Tóthnál tővé, hógy az estét is itt tölthesse az fcíegen. .ni üzletvezetőségnél tartott menetrendi értekezletről nem hiányozhat az idegenforgalmi hivatal. Az autóbuszforgalom fejlesztése kívánatos és az algyői hid közúti forgalma is uj lehetőségeket nyújt. Az ál'amigazgatás decentralizációja keresztül nem vitt régi program, pedig a főváros túlzott fejlesztése a vidék rovására nem lehet kívánatos. A szegedi itélőláb'a kerületének kibővítése régen ígért óhaj, a középfokú közigazgatási bíráskodás létesítése és az ítélőtábla hatáskörébe utalása sok ezer adózó polgár ügyét intézhetné el rövid haláridőn belül, A közigazgatás okszerű átszervezése kívánat©*, amely elkerülhetővé tenni, hogy például a tápéi ember, Szegeden keresztül haladva, a dorozsmai főszolgabiróságnál intézhesse csak ügyes-bajo? dolgait, vagy Szentesre kényszerüljön a vármegyére. A szegedi közintézmények, hivatalok további fejlesztése érdeke nemcsak a városnak, hanem egész környékének egyaránt. A mezőgazdasági kísérleti intézet, a magvizsgá'ó, vegykisérle'i, pap rika- és növénykirendeltségek a környék agrár kultúrájának fejlesztésére hivatottak, amely in tézmények bevonásával igen könnyen volna fel állítható az állami középfokú gazdasági akadémia Az ipar és kereskedelem oly fejlett és maga6 fokon áll, viszont oly válsággal küzd, hogy nemcsak minden állami és városi támogatásra érdemes, de joggal igényelheti minden szegedi polgár minden szükségletének ellátását is, egyben hatósági megakadályozását mindazon mesterségesen is előmozdított lehetőségnek, «mely a főváros felé tereli az annyira csökkent vásárlókat is. A szegedi gyáripar nemcsak a külföldön szerez hírnevet e városnak, hanem a legnagyobb kenyéradója a munkásságnak. Közérdek tehát minden intézkedés, amely gyáraink versenyképességét fokozza és így további munkaalkalmak lehetőségét is nyújtja. Uj gyártelepeket, uj füstölgő kéményeiket kell idecsábitani, minden lehető állami és városi kedvezmények nyújtásával, mert e város vasúti és vizi útjaival, országú tháló* zatával hivatva van arra, hogy e vonatkozásokban is az egész délvidék központja legyen- Csak a termelés, a munka egészséges forgalma csökkentheti a népkonyhák beteg forgalmátl Gondolatok, tervek, ötletek, amelyek megvalósítása talán mégis csak eszköz lehet arra, hogy lendületet adjon, uj erőt nyújtson, jobb jövőt hozzon városunknak és polgárainak. SZEGEDI KERESKEDELMI ÉS IPMUMNK Szeged, Klauzál tér 2. sz., saját ház Alakult 186 7. évben Saját tőkék 1,200.000 P Takarékbetétek a legelőnyösebben kamataztatnak. Váltál eszámitalás. Lombardkökxönök. Folyószámlák, Átutalások a világ minden részébe. Páncéltermünkben safé-fülkék bérelhéfók