Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

1955 december 25. DCI MAGYARORSZÁG 7 Törvényi a haíármenfl városok számára Iría dr. Kertész Béta . Müsze>rkereskedők üzleti kirakataiban sterecr t'p látvány az a csonka, béna férfibábu. melynek végtagjai hiányzanak, rajta a test' fogyatkozások minden neme látható, amely fogyatkozásokat azonban orvosi műszerekkel pótoltákIly csonkatestek az ország batármenti városán, amelyek mindegyike gazdasági gravitációs területét vesztette el, azzal a különbséggel, hogy lemetszett tagjaikat még mütagokkal sem. helyettesítették• Hasztalan ékesít' fal az ország közvéleménye ezeket a városokat a díszítő jelzők hosszú sorával, az egyiket a nemzeti újjászületés bölcsőjének, nemzeti fővárosnak, a másikat civitas fidelissimának nevezvén el, e határvárosok szorongatott helyzetben lévő lakossága az ország közvéleményétől katasztrofális hanyatlásában díszítő jelzők helyett reál's ! »egységet vár Merőben fölösleges lenne az ország közvéleményének figyelmét nagyobbszabásu mozgalom keretében e határmenti városok kétségbeesett helyzetére irányítani- Tizenkét esztendő elkeseredett meddő küzdelme, e városok fejlődésének megtorpanása s néhány esztendő óta folyton fokozódó rohamos hanyatlása, forgalmuk teljes lecsökkenése. a városi elemek eiköltözr se folytán elnéptelenedése, _ az üzlet- és mii- , helybeszüntetések szakadatlan láncolata, az adóhátralékok növekedése, a városi közületek bevételeinek nagyarányú csökkenése. egyszóval a városi élet szívverésének mind lasubb és halkabb üítme. oly jelenségek, amelyek az intézkedésre hivatok tényezőket sürgős cselekvésre kell, hogy indHsákKözel két évtizede folytatják e városok hős'e^en. szinte a kilátástalanság bizonyosságával, létért való küzdelmüket- E küzdelem a töb- ! bi. az összeomlásból területi veszteség nélkül IcikerüH városok versenyében eleve sikertelenségre van itélve- Mert verseny van mindenüttVerseny van a főváros és a vidék5 városok közöttv amely versenyben a főváros a kormán vzat szerencsétlen centraliszt'kus intézkedései állal 1 még támogatva is. magába felszívni igyek- ! szik a magyar vidék gazdasági erőit, elhódi- ! tani törekszik a vidék vásárló- és fogyasztóközönségét is- Verseny van a magyar vidék egyes városai között Is intézményeik megtartása, a kormányelőnyök kiharcolása, a gazdasági élet. erőinek odaterelése. a városfejlődés feltételeinek megteremtése körül is- S e versenyben a területükben megcsonkult határmenti városok egyenlőtlen erőkkel vesznek részt• Az. elmúlt tizenkét sikertelen esztendő tanulságai igazolják, hogy valahányszor a határ* mentj városok kéréssel és könyörgéssel igyekeztek akár a kormányhatóságoknál, akár államai intézményeknél a több5 városokkal szemben igazságtalanul hátrányos helyzetük kiegyenlítéséi sürgetni, mindannyiszor az illetékesek törvényi, vagy ezzel egyenlő erejű általános érvényű szabályokra hivatkoztak, amelyek megengedhetetlenné teszik. hogy egyes városok között különbséget tegyenek- Sürgetnék e városok érdekképviseleti a hatJrmenti városok va*uti tchertarifáinak les- "'i/á.sdt. mert e városok az ország központjától '^neszszebb esvén, itt ipar nem fejlődhetik, ső' a meglevő iparágak is megszűnnek- Szénnek, egyéb nyersanyagnak Szegedre való szállítása drágább. mint bármelyik más városba, ugyanijrv legdrágább az Ht gyártott készárunak a forgalmi közoontba való szállítása- S ahelyett, hogy a vasút a határmenti városoik tehertarifáit csökkentené» csökkenti az utazási kedvezmények sürü engedélyezésével a személyszállítás 'arífáiát. hogy a vidéki városok még meglévő < eké'y üzleti forsrnlmát 's a fővárosba terelj©. Sürgettük a terme'ő munka megindítása céljából a rendkívüli házadómentességet, a leromlás előtt álló gazdasági helyzet megm. lésére némi adózási könnyítéseket, nénzüsryi rendszabályokat, a hitelforrások _ bőségesebb u'imtnfdlásdt• hogy e városok pénzintézetei bőségesebb hitellel láthassák el kereskedőiket és iparosaikat- Sürgettük — s ez a legfontosabb — az elvesztett terü'etek kárpótlásaként szerénv keretek között e határmenti városok körül uj közigagaztási területek létesítését, amelyeknek e városok lennének közoontjai- Mindez hasztalan- Ez alatt e városokban az élet haladt könyörtelenül a maga visszafejlődésének uitjánTartha^aMan és lehetetlen helyzet az. hogy e határvárosok fennmaradása és jövő boldogulása a m'ndenkori minisztériumi tisztviselők jóim'ii'atától és a kormány egyes tagjainak keli. Jtői függjön• E jóindulat és kegy. amely né* ha apró morzsák juttatásával nyugtává meg a városok lakosságát, semmiképen sem elegendő arra. hogy a városok gazdasági életének b'zton bekövetkező összeomlását feltartóztathassaA szeged1 nagy árvíz után, 1879-ben és az 1880-as években a magyar törvényhozás tudott több. mint tíz 0ly külön törvényt alkotni Szeged számára. amellyel biztosította a város újjászületését és a jövő fejlődését, megteremtette e törvényekben a városépítés pénzügyi foltételeit. valamint intézmények idehelyezésével és létesítésével a fejlődés alapjait- Trianon talán nagyobb szerencsétlenség volt. mint az árvíz, s ha tudott a magyar kormány és törvényhozás akkor tiz törvénnyel sietni az árvizéniV>tta narkós László nyilatkozik város felsegitésére, tudjon a ma{ törvényhozds egyetlen törvénnyel segíteni a határszélre került szerencsétlen magyar városok sor'dn Tör vénnyel, amtly uj közigazgatási kerületi beosztással némileg pótolja az elvesztett gazdasági hinterlandot. amely vasúti tarifám kedvezményekkel megszünteti e városok igazságtalan területi inferioritását a többi magyar városokkal szemben, megvédi ezzel a városok iparát és kereskedelmét, amely pénzügyi könnyítésekkel elősegíti az építkezést ós a termelőmunka meg indítását, végül intézmények áthelyezésével és a meglévők ittmaradásának biztosításával len d'ti előre a város fejlődését Mindaddig, míg az ország közvéleménye rá nem eszmél arra. hogy az anyaországgal együtt, de a többi magyar városok helyett vér* ző határmenti városokat pusztulásukban meg kell menteni s hogy ez apró előnyök juttatásával meg nem oldható, hanem csak InAézényesen és a törvényhozás utján, addig reménytelen a magyar határmenti városok sorsaa szaüadíérl főiékok lelentöségéról, ö művészi elgondolásokról és a szegedi tér nagyszert) szépségéről „A iragldia anmiira megnő ezekben a hatalmas dimenziókban, iiogq szabadién eióadasa igazi nagyszabású elment;! lelem" Budapest, december 24. (A Délmagyarország munkatársától.) Egy kiváló művész, vérbeli kultúrember és emelkedett szellemű iró terült Radnai Miklós tragikus halálával az Operaház igazgatói székébe: Márkus László- Egy-egy rendezése ünnepi színházi eseményt jelent, egy-egy tanulmánya a legtisztább szellemi alkotás, általános és átfogó művészi programja pedig a modern szellemű és mega'kuvás nélküli színpadi művész tiszta ideálja. Az Operaház aktiv igazgatása mellett ma is harcosa a magyar tolinak és emellett még fontos, elsőrendű problémák megoldásával is foglalkozik, mint a vezetésre hivatott megállásnélküli alkotó. Nenu'égiben közlések jelentek meg arról, hosy a kultuszminiszter Márkus Lászlót kívánja kinevezni az országos szabadtéri játékok fígyéntfc kormánybiztosává, hogy egyrészt akadályozza meg a he yi jelentőségű és művészietlen próbálkozásokat, másrészt do gozzon ki egységes keretet a magyar szabadtéri játékok részére és teremtsen kontaktus-, idő- és programegyeztetést a már állandóvá és európai jelentőségűvé emelkedett meg>levő játékoknak. A kormánybiztosi kérdésben nu'y nincs végleges döntés, de legutóbb — mint jelentettük — a jövő évi szegedi szabadtéri játékok ügyében dr. Pá.fy József polgármester folytatott vele tájékoztató és előkészítő megbeszéléseket. \ megbeszélések eredményét a közeljövőben vég-legezik. Karácsony előtt felkerestük Márkus Lászlót operaházi igazgatói szobájában, hogy beszéLge> sünk vele általános művészi szempontjairól és — a szegedi játékok jelentőségéről és jövőjéről. Márkus László a következő igen érd ekés és mindenké{>en figyelemre méltó nyilatkozatot tette, a Délmagyarország munkatársának:. — Az első szempont, amit a szabadtéri játékokkal kapcsolatosan ki kell emelni az, hogy csak o'yan játékot szabad előadni, ami nem fér be a színpadra, ami a terel indokolja. A játéknak hile'esnek kell lenni, abból kell kiindulni, hogy mit indokol és mii kívÁn a iáIcVcra kiszeme.t tér. Szeged például egészen más, mint Tata. Olyan téren, mint a szegedi Dóm-tér,