Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-24 / 288. szám

Df [MAGYARORSZÁG 1Ö33 december 24. Karácsonyi afánüékok leg-e'őnyösebb beszerzési forrása Gaál-dvoíjéria, Klauzál-tér 8. u ujságvállalatok, amelyek a játékoka! kezdeményezték, rendezték és világsikerre vitték, nemcsak a munkájukkal nem kerestek, de »z árujukért sem kaptak pénzt. A rendező lapvállalatok — de az egész magyar sajtó is — árut is ingyen adtak a szabadtéri játékoknak, hirdetésekért sem kaptak soha a három év aatt egyetlen fillért se, pedig nekik ez az áru juk. Erek a szegedi lapvállalatok — s ennek a megállapítását nem bizzuk a történelemre, mint Meskó Zoltán annak a megállapítását, hogy mennyit kerestünk — a Délmagyarország, a Friss Újság, a Hétfői Rendkívüli Újság, a Tanyai Újság, az első évben teljesen, a második évben csak nagyon mértékletesen az Uj Nemzedék. Tóth Imre szerint az elszámolás revíziójánál vizsgálni kellett volna az egyes kiadások szükségességét is. A gondolat nem rossz, de emléke- I aetbe kell idézni, hogy ezen a téren « J rendező bizottság tagjai csak bűnrészesek. A szükségességet — statiszták száma, beosztása, próbák száma, díszletek és kellékek rajza, anyaga, megcsinálása, világítási berendezés — a rendezők állapították meg s így Tóth Imre szerint ö lett volna az egyik ur, aki gróf B á n f f y Miklóssal, Oláh Gusztávval, A nsaldoval, Tolnay Pállal és ' N á d a s d y Kálmánnal szemben a fölmerülő szükségletek tekintetében — mert hiszen egyéb szükséglet a művészi szükségletekhez képest elenyésző — az előleges cenzúrát gyakorolta volna. A rendezőség, de a rendezők is, meg vagyunk győződve róla, nemcsak nyugodt lelkiismerettel, de büszkén is vállalják a felelősséget a szegedi világsikerért 8 a vilásgiker megteremtéséhez nélkülözhetetlennek itélt szükségletek beszerzéséért. s egészen bizonyos, hogy mindenhol ott, ahol tudomást szereztek a szegedi világsikerről a kulturánk kezdetlegességéről elterjedt hírekre gondolnának, ha meghallanák ,hogy ez után a siker után akarja valaki kutatni, hogy szükségesek voltak-e a siker eszközei? A likvidálás aktáit és hiteles történetét szintén nyilvánosságra fogja hozni a bizottság. A részletes közlésre most még nem értek meg az idők. A közgyűlési határozat alapján a bizottság már ma munkába kezdett. A bizottság fel fogja keresni a polgármester urat és a szegedi közélet más vezető urait, akik előtt rá fog mutatni arra, hogy a kisgyülési határozatban szerinte milyen nagyfokú igazságtalanság fog laltatik ugy a kereskedőkkel, mint azokkal az urakkal szemben, akik a bizottság művészi koncepciójának velük való megismertetése után tízezer pengő erejéig együttesen vállaltak kezességet az esetleges deficitért Azt, hogy a bizottság számolt * mai helyzet bevöketkezésének lehetőségével, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az állami és városi támogatás mellett szükségesnek tartotta a társadalmi garanciát is. A rendezőbizottság tisztelettel veszi tudomásul a kisgyülési határozatot, tisztelettel fogadÜ • kritikát is, ha az ügy érdekét szolgálja, (le semélyeskedést és sértést — egyikhez sincs senkinek joga — a jövőben még kevésbé fog eltűrni, mint eddig. Az, hogy hűséges munkatársainkkal együtt áldozatul hoztuk az idegrendszerünket, nappalaink mellett az éjszakák nyugalmát is, senkinek sem ad jogot arra, hogy belénk akarja törölni a sáros cipőjét. Az áldozatokban nem tudunk odáig elmenni, hogy ezt is elviseljük. Meskó Zoltán olyan kijelentést tett a szombati kisgyülésen, hogy vétkes könnyelműség folyt Itt, még pedig abban a reményben, hogy mögöttünk áll a társadalmi és állami garancia. Meskó Zoltán már máskar is elragadtatta magát. Első pillanatban azt hittük, hogy most azért sérteget, mert részt vállalt a társadalmi garanciából s a fizetéstől való félelem izgatja. Ezen az álláspontunkon azonban, megvalljuk, nyomban változtatnunk kellett, mert ismerjük Meskót, tudjuk, hogy nem anyagias gondolkodású, ő — ha rákerül a sor — fizet. De ugy érezzük — s ez nemcsak érzés —, hogy ilyen hangot használni Meskóuak akkor se lenne joga, ha a várossal szemben 250ed részét tettük volna annak a szolgálatnak, mint amennyit tettünk s ha az egységespárti elnökséggel szemben való elégedetlenségnek nem ő, hanem mi adtunk volna kifejezést. így állván a helyzet, legnyomatékosabban felszólítjuk, hogy akkor, amikor velünk, nagy ügyünkkel foglalkozik, soha többet meg ne feledkezzék arról a hangról. amely minden kulturembert kötelez. Emiltettük már, hogy lesz a nyilvánosság számára még sok mondani valónk. Megnyugvás, hogy a teljes tárgyismerettel rendelkező Pálfy József polgármester soha egy pillanatra el nem hagyta magát tériteni az emelkedett szellemű igazságosság álláspontjától, hogy a többségi párt elnöke, vitéz dr. S h v o y Kálmán igazságérzettől és ügyszeretettől izzó nagyszerű kulturbeszédet mondott, hogy a liberális párt elnöke, dr. P a p Róbert, most is. mint az első szabadtéri játékok rendezése óta mindig, a kulturfejlődés úttörői mellé állt, hogy az országos viszonylatban is nagyszerű publicista, Dettre János segített megtalálni a kibontakozás útját, hogy a főszámvevő, akulturtancásnok és a kiküldött bizottságok gyors és gondos munkát végeztek és hogy a kisgyülési | tagok nagy többsége — kilencvenöt százaléka — magatartásával nemcsak a likvidáció, hanem a szabadtéri játékok jövőjének útját is egyengette. Ez a kisgyűlés kért fel tavasszal, hogy vállaljuk el újból a játékok rendezését. Mi a felkérésnek és a polgármesteri hívásnak eleget tettünk. Bízunk benne, hogy ugyanannak a kisgyülésnek a határozata alap lesz egy mindenkire igazságos, de a játékokra sem hátrányos kibontakozásnak. Shvoy Kálmán egyik indítványát, amelyet a két hét előtt megtartott kisgyülésen tett, azzal az indokolással vonta szombaton vissza, hogy senkinek az érzékenységét nem akarta megbántani. Erről meg voltunk győződve és boldogság tőit el bennünket, hogy alkalmat kaptunk annak a kijelentésére, hogy őnagyméltósága a mi hitünk szerint valamennyi indítványával a város érdekeit akarta előmozdítani. A rendezőbizottság. fjOSEPHINENHUTTE* kristályok kizárólag ezen gyári védjeggyel eredeti. Kizárólagos lerakata és egyedüli árusítója REICHekszeresz Kelemen ucca 11. sz. SZABÓ LAJOS rafzoló Készít • mladennema kéiimnnk»r*ioot, wblónokat, B

aBanfla* • <®k6riema kézimaak» •ISayomd&k* SrenDaS • wakizerttan. Filléres elSnyomd». lltza Lafos KHrut 32. Karácsonyra! I kg savanyu vagy erős. vagy méz vagy vegyes cukorka P 1-70 10 d«ka csokoládés drazsés —-24. —20 10 deka rum drazsé v- krém. v- rum praliné —24 10 deka csokoládés dessert —24 10 deka tejcsokoládé arach'id halom —24 10 deka kókusz csemege —24 1 tábla cca 17 deka mogyoróscsokoládé —58 1 tábla 40 deka főző és étkező csokoládé —88 6 kis tábla Hunnia csokoládé — 24 3 drb cukor rózsa torta díszítéshez —24 10 deka nápolyi —18 10 deka csokoládés mignon —22 80 vagy 60 deka sima keksz —98 10 deka mézes csók , —18 10 deka datolya —24 1 kg szmirna. vagy koszorú füge P 1-28 40 dkg mazsola —88 5 deka vegyes csokoládé karácssonyfadisz. kitűnő étosokoládéból —24 PÁRISI NBGY ÁRUHSÍZ RT. IZ*acn. «I>KONI« ém Kiss ucca SAROK PUSZTAMERGESI r VERMOUTH A ¡¡s" £ fűszer-és csemegekereskedésében Kárász u. 13. TelefflR 28-68.