Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-24 / 288. szám

4 DELMAGYARORSZAG TQ35 deceml** 24. Az 0X1 szegedi választmánya az orvosok fizetésének felemeléséért 4 tanoncok orvosi vizsgálata •'A Défm agyarország munkatársai ól) Az Országos Társadalombiztosító Intéz** szegedi pénztárának választmánya dr- fíarír Jenő igazgató elnöklésével most tartotta meg értekezleté*- A székesfehérvári OTI választmány átiratát tárgyalták- A székesfehérvári választmány azt találná helyesnek, ha az OThorvosoknak olyan fhetést adnának• amelyből teljes megélhetésüket fedezni tudnák Az OTI-orvosok — mint ismeretes *- nagyon gyengén vannak fizetve, ezért kényttleWk máshol, egyesületeknél. a vasiénál és a postánál ls vállain* orvosi szolgála" tokát A szegedi pénztár választmánya a székesfehérvári javaslatot teljes egészében magáévá tette• sőt még meg is toldotta azt A szegedi választmány ugyanis már jóelőre tiltakozott az ellen» hogy az orvosok dotác'ójának emelését •setieg Ugy próbálják megoldani, hogy a kör zel orvosok s»ámát csökkentsék- Ez a megoldás nem vezetne eredményre, hanem a működő orvosok fizetésiéit lényegesen lel kell emelni. lefllemző- hogy az OTI milyen keveset fordít az orvosok fizetésére. az kttttmlk a bevételek szsá* zatékszer'nti hovafordltásából Amíg ugyanis a bevétel 36 százalékát fordítják az OTHál ai irodai adminisztrációra. az orvosok fizetése nem éri el a 11 százalékot sem• A szegedi pénztár választmánya helyesnek tartaná, ha az OTIorvosok olyan f'zetést kapnának' amelyből teljes megélhetésüket fedezhetnék' ezzel szemben meg kellene tiltani azt. hosry az egyesülteknél vagy bárhol máshol orvosi megbízást vállaljanak- hogy az OTI betegeinek s®emtelhessék minden idejüketFoglalkozott még a választmány az ipari és kereskedelmi tanoncok áítanáó orvosi vizsgálatával A szientesi választmánynak volt az a javaslata- hogy a tanoncokat időnkint vizsgálják meg az OTI orvosok és ezáltal a betegjüket meg lehessen előzni- Az OTI szegedi pénztáráiíak választmánya a tanoncok időnkénti vizsgálatát helyesnek tartja. csatlakod ls a szentesi javaslatihoz, azzal a hozzáadással, hogy a tanoncok vizsgálatát szakorvosokkal végeztesse el az OTI Bizonyos, meghatározott időnkint kerülne sor a tanoncok vizsgálatára, valaimeny nyi bejelentett tanoncot megvizsgálnának és aklkné' orvosi beavatkozás szükséges- azokat megfelelő gyógykezelésben részesítenékIICTCT lllatszerkültiiTegességekben és ajándéktárgyakban W~MmWm I GEHCElYNt APQILÓ-?U. ATSZERT^R, Kígyó ucca 7. MAYERLING TITKA Erzsébet huga — a gonosz szellem n. Mielőtt tovább mennék az események lsmer tetésében* két személyről k«ll informálnom azt az olvasói, aki ma nem lehet ismerője a hetvenes évek udvari viszonyainak: Az egyik: Larisch-Wallersee Már'a grófnő. Erzsébet unokahuga> akt tulajdankénuen oka volt a tragédiának Vetsera Mary bárónő e»t írja róla barátnőjéhez irt levelében: ••Két barátnőm van• Az egyik: ön> a másik Larisch Mária• De amíg ön a lelkem üdvén fáradozik, addig Márta a kárhozatba kerget..." . Larlscih-Wallersee Mária gróifné mutatta be a fiatal Vetsera baronesst a trónörökösnek. vitte és hordta leveleiket 0 kisérte el mindig az anyja házából a Rnrgba- Heteken keresztül hazugságokkal vezette félre az anyát- A kétségbeesett Vetsera Heiena bárónő emlékirataiban a legélesebb szavakkal jellemzi « grófné morálnélkül1 karakterét. És az utókor tisztában van azzal. hogy Veitsera Helena legélesebb kitörései is enyhék Lairiscti grófnő szerepének Jell|VnizéséreKi' hát ez a Larisdh gTÓfné. aki valahol Ame"l.-ihan még ma is él? livdolf édes unokánfi\>ére: Erzsébet királyné lósobh bátyjának. Lajos bajor hercegnek leányaLajos, mint általában minden Wittelsbaoh. különc ember volt Kiilörvcsége az abnormitás határán JártEgyszer aztán azzal lepte meg a famíliáját, íngy bejelentette: megházasodik- Minden ellen* s dacára oltárhoz vezette München legszebb 'nésznőié*- a szigorúan polgári származású \1endel Henriettet A bajor udvar kénytelen volt beleegyezni a morgana'kus házassága és a művésznő a baior királytól a WaVersee bárónő c'rret kapta Ebből a házasságból származott Mária bárónő- aki már nsiQÍc éves korában ls olyan tüneményes szépség volt. mint az 4?»yja A k's Mária két esztendővel volt fiatalabb Rudol^á' Nyolc esztendős korában ismerte meg "t Erzsébet. Az apja kastélyának kertjében Garatshausenben mezítláb és nisz'-os szokny 'ban n-'özte a virágágyakat- Emellett szőrén ülte meg a lovat és Erzsébetnek, aki szenvedéllyel lovagolt ez felette imponált- \ romantikus királyné afé'e Hamupipőkét látót bátyja leányában és valószínűleg azzal a titkos céllal, hogy a spanyol etiketthez mereven ragaszkodó bécsi udvari köröket bosszantsa, meghívta Lajost, a feleségét és a kis Máriát a gödöllői vadászatra- A baroness aztán állandó kísérőjévé vált Erzsébetnek, aki vállalta a kiházasitását ls- Tizenhét éves korában- 1807-ben Larisch Henrik vezette oltárhoz Máriát- A házasság nem vott boldog, a grófnőről sok gáláns históriát tudtak Bécsben- A házaspár a mlllen-eum évében el is vált egymástól. Larisch grófnő ekkor Bruck 046 bajor operaénekes felesége lett. majd amikor ettől is elvált, egy amerikai farmerhez ment nőül- Végül ezt is otthagyta- Nemrég megírta emlékiratait, könyvének terjesztését Ausztriában betiltották- Könyve. — azt mondta erről nekem az eseményeknek egyik alapos Ismerője: minden szó- amit lenyomtatott benne, hazugság — voltaképpen védőbeszéd akar lenniRudolf nem szerette Mária grófnőtAmikor együtt Játszottak a gödöllői parkban, akkor ls. h'a telhette, etszaladt- Maga mesélte egyszer: nem érti. miért, de ellenszenvet érez irántaA királyné egyik udvarhölgye irta róla naplójában: ..Gyflnyörfl nö- De van benne valami. arnj feil,ette antipatikussá teszi- Magam se tudom, ml ez- Az érzésem az. hogy álnok teremtés- Nagy színésznő tehetsége van és ezt az életben is érvényesíti" A fiatal grófnő szeretett volna Rudolf kegyeibe jutni- Ugy érezte, hogy ez' akkor éri el legbiztosabban, ha hölgyismáretségeket szerez a házasHágában csalódott és önmagával meghasonlott Rudolf számáraNem a szerencsétlen Vetsera Mária volt az első- ak'* Larisch grófnő a Burg titkos lépcsőfeljáratán át elvezetett Rudolf Jsgénylakásáig-- fis Bratfisohnak. Rudolf fíakker«sána.k is mindig Lar'sch grófnő adta ki az utasltásofaV Larisch grófnőhöz érkeztek Rudolf számár* a levelek ém 8 küldte ki a trónörökös Szerelmes j írásait a címzettekhez Losoheckkal. a trönörBi kös lakáiával-. Az anya, a — megunt szerelő A másik asszony- akinek szintén porlréiáit kell adnom az események további sorának ls" merete előtt, az anya: Vetsera Helena báróné Görög származású asszony, akinek családjáról keveset tudott Bécs és akit ezért mindig betolakodottnak tekintetlekAz apjáról osak annyit tudnak, hogy akkot járt először Bécsben, amikor Ferenc Józsii házasságát tartotta a fiatal Erzsébettel. A bécsi állami levéltárban találtaim egy aktát. amely feljegyzi, hogy 1854 április 28-án. négy nappal az esküvő után a császárné férje ölda'án fogadta azt a k van tel deputációt. amelyet egy bizonyos Baltazzi Themlstekles nevü görög bankár vezetett- Ennek a Baltazzl" nak Konstantinápolyban. Szmirnában és a Levante más városaitan voltak üzletel és legnagyobb üzletfele volt a bécs5 pénzverdénekahol ezerszámra rendelte a Mária Terézia-tallért Három fia és egy lánya volt, egyik fia a Ringtheater égésénél vesztette életéfr Ugy a fiai. mint a lánya. Heléna feltűnést keltettek szépségükkelAmikor azitán Helenát oltárfjoz vezette Kwr stanitnápolyban a magyar ereded Vets-era báró. Ausztria törökországi diplomáciai megbi zottja, a Baltazzi család bevonult a Habsburgok udvarára- A két Baltazzi testvér, különösen azonban Sándor és Heléna bárónő, lázasan hajszoltak mindenféle kapcsolatot az udvarral Ott voltaik a vadászatokon, versenyeken, páholyuk volt a Burgtheaiterben és a Hofoper ben. nagyszerűen lovagoltak, ha reprezentációról volt szó. két kézzel szórták a pénzt, tehettékmert az öreg Themisztoklesz dúsgazdag nábob hirében álltMinden ellenkező híreszteléssel szemben az. hogy Heléna báróné Vetsera anyja nemcsak szerelmes volt Rudolfba- hanem egyike lehetett azoknak a nőknek• akik Rudolfot a szerelem misztériumába bevezettékIgaz. hogy ez még abban az időben történt amikor Rudolf még csak huszonegy éves és M^ry baroness csak hét esztendős volt- Pontosan tlz évvel a mayerüngi tragédia előttFestet'ch György herceg keszthelyi kastély n őrzi a királyné udvarhölgyének- Festetich Márti grófnőnek naplőjegyzeteit- Ezek elmondjákhogy egy vadászat alkalmával, amikor az udvar huzamosabb ideig tartózkodot Gödöllőn, a húszan egyéves Rudolf arra kérte meg a grófnők engedje meg. hogy Vetsera bárónéval az ő szobájában találkozzék- A grófné mosolyogva mutatta be Rudolfot: -ne haragudjék fenség. ha arra kérem, keressen a randevúi számára alkalmasabb helyet-" Pár nappal később. röviddel karácsony előtt. Ferenc József egy családi diner alkalmával! szinte kifakadt a báróné ellen..Mégis csak lehetetlen — mondotta —. amit ez az asszony Rudolffal csinál- Szinte élni se hagyja- Állandóan kiséri. mindig a nyomában lovagol- Ma magam is észrevettem, hogy valamit ajándékozott neki" Se Vetsera Helenat. se a fivéreit nem szerették az udvarnálDe megttlrték őketRudolf és a nála jóval idősebb Vetsera Heléna között a szerelem — amely alkalmasint csak egyoldalú volt — nem tartott sokáig A romantikus hajlamú Vetsera báróné azonban ennek emlékeit élete végéig hordozta szivében és Rudorfről emlékirataiban is mint a férf'ség ideáljáról emlékezik meg- Nem fér kétség hozzá- hogy a báróné házában Bécsben sokszor esett szó a trónörökösről és a bakfi'skor ban lévő M^rynek állandóan hallani kellet) azokat a dicsérő jelzőket, amivel anyja Rudolfról beszélt ... M3ry szerelmes volt Rudolfba, mée mielőtt látta volna őt- , „. Paál lóh (Folytatjuk ) Karácsonyi aiándékoH ittí etre is iegojcstibban Tóth órásnál Elönyiii« ABC beszerzés! Nag-y óra, Akszer iavitómtthely Töri araam ezllsi heuaitte