Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-22 / 287. szám

D f. IMA GYÁR ORSZÁG 1935 december 22. fillérért olvashat naponta KÖNYVET i az irodalom legújabb termékeiből, ha e őfizetője a I DEIMGYAROR 51H fi hölcsonhönqvláránah Surényi Miklós: Egyedül vagyunk Ilarsányi Zsolt: Magyar rapszódia ül., IV. köt Csikv Mária: Koppány Erzsébet lázadása Elisabeth Rüssel: Papa Kolozsvári G. Emil: Dr. Csibráky szerelmei Zilahy Lajos: Fehér hajó Ribó Lajos: Nincs irgalom Francois Maurinc: A tűzfolyam Tutsek Anna: Az én utam Albert Schweitzer: Orvos az őserdőben Körmendy Ferenc: Bűnösök Szombathy Viktor: Zöld hegyek balladája Fóthy János: A csodálatos völgy S/lovenszkói ring, ar elboszélők Alfred Neumann: Uj Cézár Nigel Morland: A gyilkos hold F. L. Packard: A kék banda ( Prinzessin Stephanie von Belgien Fürstin von i Lőnyay: Ich sollte Kaiserin werden ( Somerset Maugham: Einzahl — erste Person i Szomori Dezső: Emberi kis képeskönyv A SZÍNÉSZNŐ IRTA MIKLÓS JENŐ — Csodaszép vagy! Régi gyöngy a nyakadban, rubinok és tűrkiszek sora drága aranyfoglalatban ... mintha magadat érett, diadalmas • szépségedben megkoronáznád! — A szemeim? — ó, hogyan tudsz nézni. Némán! Alommadár! — Olyan fészekben lakom, amely a lelkeik útvesztője. Száz kapu és ablak mutatja csalóka homlokzatát. A bent kémkedő asszony felét fis ezer ablakán megjelenik — Szalamandra kisasszony, az uj, a fiatal gyönyör, táncol, nevet és a semmibe fut Mennél' ntánna? Vár... siess... — Lelkünk legmélyén kés2» pillangóként röpköd egy lelkecske, parányi, jálékos szellem, amely gyakran elcsábít, elvezet hirnáros örömökhöz. Te — más vagy! — Most öltöztetsz megint nehéz selymekbe és befektetsz üvegkoporsóba. Arany-álarcot pántolsz homlokomra, viaszk bilincset versz a kezemre. De milyen nagy ennek az álarcnak a néma szája és kiégett a két öres szeme! Arcomat nézd és rád nevető szemeimet. .1. — Arcod, a szemed most a gyöngy fényében ragyog! Szenvedélytől hajtott, Istennek csoda'eremtése! örök titkok és fátumok hasonmása. Színésznő! örök szavaid és — a tested lángolása... mint muzsikás dallamok körül a hur, vagy csengő rimek meg nem irt verseskönyvben... árny ós fény futó árnyéka. Te! Színésznő. — Szinésznő... szegény, téveteg teremtés, nomád lélek, szemén az álom és élet villanása, szivén rövid szerelmek, elhagyott anyaság emlékeivel. ó nemcsak a színpadon tör ki belőlünk a sikoltás, nem csak ott tudunk nevetve zokogni! Ki látja azt, milyen utakon jártam, porban és csillagokban. ki tudja, a fájdalom, szegénység, taps és dicsőség melyik szakadékából hoztam fel sze.-eÍ

peimet? Jelmez és álarc. ..de a keserűség milyen mély, kavart forrásából itták fel véremel? Feljebb, mindig feljebb — a halál küszöbe körül. Szomorúságom Phedra deliriumában, multam a Kaméliás hölgy szerepében, vágyam a Tenger asszonyában, mint gyermekeim, elhagynak, élnek tovább és egyetlen kislányomról — nem hallok semmit. Mert nekem száz bolyongó lelkem van! — Mert sorsod tulemelt az emberi határokon. Egyenlő vagy erdőkkel és templomokkal. — Eleinte tiszta és zárt kehely minden asszonyi lélek. Csordultig fogadja magába az áldozatot, mint a kristálykehely De törékeny ... — Várj! Neked akarom megirni legszebb tragédiámat! Hiszel Te bennem? — Szeretlek' Ne hagyj el. Legyen minden fény a Te homlokodon! Ez a fény rólad fog messze világitani! fen felköltőm benned mind az isteni és démoni hatalmat, amellve' telitve vagy! 6s évek változása . — Almok futása... — Elmúlt szerelmek és a tüz, mindaz, amit rólad tudok és ami még titok előtted is! Most minden, minden itt van az uj dráma teljességére. — Az én életem? Nem adom!! ,— Küzdelmeid és diadalod, csillogás és színpadi rongyok... — Aztán, aztán? — Utolsó fellőngolásod egy őszi éjszakában. — Régi életemet éljem megint... a világ előtt?! Félelmet, szégyent, megaláztatásokat — én már kifutottam az életemből Látomásokkal és sejtelmekkel élek, visszakergetnél? Ragyogó álarcot kötöttem magamra, most letéped? ó, előbb hadd sirjarn kl magamat a sziveden! Ha Isten visszadob is, nálad üdvözöljek. — így leszel örökre az enyém! — Valami nagy ismeretlen elé kerültüok, el fogjuk egymást veszíteni — Visszahozom a már ellopott tüzet a szivedbe. Ifjúságod minden emlékét, halálig benne fogsz ragyogni. — Mint egy elfelejtett temetőben. — Ugy várom ezt tőled, mint várja szegény halandó az Úrtól a természetfölötti malasztot hitéhez. — Szegénynek fogsz találni? — Gazdagságodból nő ki dicsőségem. Miért Nagy Karácsonyi fis ulüui vasár VARGA vasáruházban, Hd-ucca Garantált minőségű zománycodény: lábas és fazék: V«, 1, 2, 3 lit. 1 drb ára: -.43, -.65, 1.-, 1.22 t\ zsirbödön: ára: 10 15 20 literes. 3.70 5.—, ö.70 P. I drb 3-as számú salgótarjáni szénvasaló P 3.— I drb 5 kg-os konyhaméi'eg P 4 8c 1 drb zsenilycőrlő " P 3-2C la. bernrlorfi rozsdamentes alpacoa evőeszköz. Ia. garantált acélkorrsolyák. Leqszebb karácsonyi és ujfrwl ajándékok. kell ezt a kétséget látnom? Én nem keresem töb bé a földi asszonyt, hanem költészetem égiihlető jét Ó, milyen hálás leszek, nem, igért gyönyöré kért, a megadott dicsőségért! — El foglak benne veisziteni. — Csak a művészet emeli fel az embereket. Ha a vulkán széjjel is tépi a földet uj hegyek nőnek. — Uj szakadékok. Te ott, én itt... — Mosti színházad helyett, hol fojtó hőségben pléh-urak és ólomból öntött dámák előtt komédiá zol, az uj Apolló-színházba zarándokok fognak járni, felszabadult lelkek, akikről leveszem földi bilincseiket és a szabadulás boldogsága ül le sziveikbe! É>s a sok kérges kéz egyszerre emelkedik, nem tapsra, imádságosan feléd! — Fel fogom áldozni teljes szivemet. — Meg fogom hódítani a világot! — A világot magadnak megnyered, de egy aszszonyt el fogsz veszíteni. Mit adhatok? Gyerekkorom sírásait, édesanyám remegő simogatását, a kis karéj kenyeret, fojtott szipogást országutak, széltől sárguló mezők mellett? Aztán a kigyulladt esték beteg lázát, a csillagos bélyeget megütött homlokomon. Tüzekben hamvadó lelket és égő testet és kufárokat, dögkeselyűket e test és e lélek körül? Kis örömet és sok-sok magányos bánatot... aztán, aztán... végre... jöttél te, édes. édes, egyetlen szerelmem ... hogy most egészen kiraboljál? — De hiszen veled vagyok! — Hol, merre vagy, nem tudom; látsz-e engem nem tudom; jöttél, hová mész, nem tudom. — Fel a magasba, mindig magasabba! — Messzi idő fekszik még előtted, fiatal vagy .. de sötét árnyékok húznak már utánam. Szakítsunk még néhány rózsát, mig el nem virágzik és ki nem tépnek a karjaimból... eltévedek, olvan nagy magányosságból jöttem. — Mint a kelyhet, fel foglak mutatni... — Hogy megtartsalak, odaadom testem-vérem Hogy velem légy... — Nagy, szent szövetségben! — Aztán jöjjenek a fehér éjszakák. De addig vedd minden porlandó kincsemet: Almom, hitem, dicsőségem és csillagok és virág, iengeren a szél, ima, madá rémek, könny és mosoly boldogsága — csak nálad, tenálad legyen! Ma vasárnan déleliW 9-'öl dé után 6-ig áruházunkat mr va farfjuk. KARÁCSONYFADÍSZEK: Fél kg kandirozott szaloncukorka —.94 5 boriték arany, v. ezüts színű lametta —.24 1 doboz angyalhaj —.14 12 drb élhetetlen csillogó fém karácsonyfadísz —.24 _ 1 doboz vegves csokoládé karácsonyfaI

disz —.88, —.48 14 drb csokoládé karácsonyfadísz —.24 8 drb karácsonvfa gyertyatartó —J24 24 drb karácsonvfagvertva —.24 10 dkg vegyes csokoládé karácsonvfadisz kitűnő étrsokoládéból 48 1 szál ezüst szinű boa —.38. —.24, —.18 10 drb csillasrczóró esodngvertva —.16 10 drb, v. 8 drb csillogó üveg karácsonyfadísz —.98 -.24, —.48, —.68, -.88, —98 filléres osztályainkban minden elképzelhető gyermekjátékot beszerezhet. Vevőink kénveimére emeleti helyiségeinkben külön pénztárt szereltünk fel. PÁRISI HAGY ÁRUHÁZ RT. es-"íowcs is utca sarok