Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-22 / 287. szám

Dtll MAGYARORSZÁG ¿W) decemher 22. STEINER KEKSZ I I CSOKOLÁDÉ a vezető márka. első szabadtári játékokra 45.000 pen­gőt fizetett rá. Dr. Pap Róbert ezután megállapítja, hogy a játékok rendezőségének tagjait az idei sikertelen­ség tönkreteheti anyagilag, pedig ezek az emberek óriási munkát vécéztek. Ha a város elfogadj« a* ajánlatot, tiil.i jdonképen csak 24.000 pengőt ad, ha azt három évre osztja be, egy évre 8000 pen­gő jut. Meg van győződve arról, hogyha ez a kérdés augusztusban kerti I tárgyalásra, a játékok hertása alatt senki sem tartotta volna tnlzottnak ezt az évi 8000 pengős terhet. Indítványozta, fo­gadja el a kisgyűlés az ajánlatot és teljesítse a bizottság kérelmét. Grdner István nem fogadja el teljéé egészé­l>en Pap Róbort indítványát. A becslő bizottság a felssereíés reális pengőértékét 17.733 pengőben ál­lapította meg. A bizottság a városnak hétener pengővel tartozik. Ha tehát a polgármester hu­szonötezer pengős javaslatát fogadná el a kisgyű­lés, a bizottság körfilhelfil megkapná tisztán a felszemlés becsértékét és ezzel bizonyos, csekély -egitséget nyújt a réndezőbizottságnak, amely hasznoé, értékes munkát végzett három éven ke­resztül. Grfmer e/után jogi ag3wlalmak.1t han­goztatott. Dr. Tóth fmre felszólalásában hivatkozik tírt, hogy tápja volt a kisgyűlés által kiküldött biüotfr­ságnak. A rendelkezésre álló idő nem tolt elég arra, hogy a bizottság az egyes tételeket a szük­ségszerűség szempontjából i» felülvizsgálja. A nemderőbízottság igen kis előrelátással túlméretezte a játékokat. Á 17.000 pengős vételárral szem­ben te jog! aggályai vannak, mert meggyőződött róla, hogy eddie a hitelezők huszonnyolc pert In­dítottak a bizot'ság «'len. Felmerül tehát a kér­dés, hogy a hitelezők nem érzik-e megkárosítot»­nak magukat, ha a város a követelésük biztosítá­sára szolgáló felszerelést megvásánflíja és ezzel elvonja tőlük. —- Ha keveslik a hitelezők a vételárat — mondja a polgármester —, huszonötezer pengőért hajlandó vagyok nekik minden pillanatban áten­gedni. Tóth Imre ezután kijelenti, hoev ellem van a megétetnek. Dr. Szivessy Lehel bizonyos tekintettxm osztja Tóth Imre jogi aggodalmait, do a felmerült jogi kérdés nem nv.ro1'Ihatatlan. Ha az ét »'"keltek produkálják a hitelezők hozzájárulását, akkor a felszerelés megvásárlásának semmi jogi akadálya nem lesz. Saivessy Lehel ezután a wnbadtérí já­tékok ie'en tőségről h "'. A szabadtéri játékok idején soha sem tapasztalt lüktető élet volt Sze­f eden. A vállalkozás erkölcsi érté­e tehát elvitathatatlan és nagvon valószínű, hogv ezt az erkölcsi si­kert csak az anyagi sikertelenség vállalásával lehetett biztosítani. váró« f"' 't. a további záloga. Ha a szabad­Al a rek'ám, amelyhez n játékok sikeiének biztos téri játékokat fönn akarja tartani a város, akkor nem feledkívliet meg arról, hogy négy embernek vannak óriási ér­demel ezen a téren. t-ippem ezért azt I-a < o'ja, hogy " 25.000 pengős ajánlatot fogad ják el. * Dr. Dettre János szólalt fel azután. Amikor a város a becsértékért váltja magáhor a felsze­relést, rsak a játék rtr folytatását biztosítja, de áldozata' még nem hoz. A kért 7200 pengős több­iét pedig, mint áldozat, olyan jelentéktelen a já­tékok jelentőségéhez mérten, hogy arról nem is érdemet, vllalkozni. A kérdést a 17.000 pengős vé­tellel likvíTlálni nem lehet, de ha a város megadj« a 25.000 pengőt, élihez van még a reodezőbiaotfr­ságnak más fedezete is és a kettő együtt kis defi­citta! bizto. i ja a hitelezők lelj« kiMégitéaét. Azí inditvúűyozia, hogy fogidja el a kisgyűlés * polgári áttér jnoaslAtát. Dr. vitéz Shvoy Kálmán szólalt fel ezután. — E/z*i a kérdéssel — kezdette tWstólalását Shvoy Kálmán — csak az foglalkoz^é(v, aki félre tud tenni minden személyi szempontot, mert saj­nos, ' i a kérdés tárgyalásába eddig nagyon sok személyi motívum vegyült, ami bizony hátráltatta az elintézést. Mielőtt állás­pontomat ismertetném, három kérdést kivánok a polgármesterhez intézni. Kérem a polgármestert, nyilatkozzék, hogy a vezetésével működő városi hatóság fenn akarja-e tartani továbbra is a sza­badtéri játékokat? f — Igen — mondta határozott hangon a pol­gármester. » —- Vcfjon továbbra, is Az ember tragédiáját kívánja a szabadtéri játék dk műsorán tartani? — Igen. — A harmadik kérdésem — folytatta Shvoy Kálmán —, hogy a város maga vállalkozna-« a szabadtéri játé/tok tényleges megrendezésére. — Nem. Semmiesetre sem — volt a polgár­mester válasza. Shvoy Kálmán ezután a múlt kisgyfilésen hozott határozattal foglalkozott. — Aí ajánlat elfogadását — folytatta Shvoy Kálmán — én akkor három föltételhez fűztem'. Első föltételem a szabadtéri játékok elszámolás sának ellenőrzése volt. A szabadtéri játékok e&őlcsi sikerének nagyságával úgyis tisztába van min­denki. Ebből t célból a kisgyűlés bizottságot küldött ki, amely korrektül el is végezte munkáját. A munka eredménye most itt fekszik a kisgyűlés előtt. Fel­vethető ugyan az a kérdés, hogy a bziottság a kimutatott kiadásokat megvizsgálhatta-e azok szükségessége szempontjából, de ezt a kérdést el­dönteni nem lehet, hiszen az ilyen természetű vál­lalkozásoknál A kiadások igen jelentős része már munka közben merül föl és sokszor megtörténik, hogy a rendező átfestett a már kész kulisszákat többször is. Hogy szükség volt-e erre a többlet­kiadásra, azt senki sem állapithatja meg. Ne­künk tökéletesen elég az, hogy a bizottság szám­szerűleg állapította meg a bevételeket és a ki­adásokat és megállapítása szerint a rendezőbízotfr­ság függő tartozása mintegy ötvenkétezer, mond­juk, kereken ötvenezer pengő. A reidszőbizottság­nak azonban van egy követelése is, nu4g pedig nyolcezer pengős, a megígért államsegély eddig kifizetetlen része. Ennek levonása után tényleges deficitként mintegy negyvenkétezer pengő mu­tatkozik. Utólag lehet azon vitatkozni, hogy a rendezőbizottság tulnagy fába vágta-e a fejszé­jét, tulméretezte-ea játékok kereteit, talán elegendő lett volna, ha az idén is megmarad kizárólag Az. ember tragédiája előadása mellett, de az elvitathatatlan, hogv a ren­dezőbizottság munkája fejlesztette naggyá a szabadtéri játékok jelen­tőségét Ami már most a fo'sssi-elés értékét illeti, a kiét becslési érték között aránylag nem nagy a diffe­rencia, alig hétezer pengő, aminek kétségtelen fi 1 az az oka, hogy a biaottság mindazokat a fel­szerelési tárgyakat, amelyek Az ember tragédiája előadásain nem használhatók, tehát a Glaukos és az operaelőadás díszleteit, lomtári értékben szá­mította csak fel. — A legutóbbi kisgyülésen volt egy harmadik indítványom is, amelyben azt kértem, hogv a kis­gyűlés küldjön ki eerv harmadik bizottságot is a rendezőbizottság hitelezőivel való megegyezés lét­rehozása céljából. Távol állt tőlem, hogy ezzel az indítvány ómmal én gyámkodási jogot akartam volna biztosítani a táros halósága számára a ren­dezőbizottsággal szemben, mivel pedig az itt el­hangzott főlszólalások is meggyőztek arról, hogy indítványom követlceztében a várost bizonyos jogi konzekvenciáit terhelnék, ezt a harmadik indít­ványomat ezennel visszavonom. (Helyeslés — Én nem mondtam azt — folytatta Shvo> Kálmán —, hogy a város nyugalma fflgg ennél a kérdésnek az elintézésétől, egyet azonban nem szabad 6zein elől téveszteni. Szeged városa, mint erkölcsi testület, nem kívánhatja egye- | olgárai­tói, hogy óriási munkát végezzenek a vároe javéra minden ellenszolgáltatás nélkül. A rendezőbizottság három éven át végzett munkájának eredményét élvezhette a város. Élvezhette azt, hogy a szabadtéri játékok idején mindenki Szegedről beszélt és igy végeredményben ezek a játékok el­választhatatlanul összeforrtak Sze­ged nevével. Meg vagyok győződve arról, hogv azt a pozíciót, amely­hez a szabadiéri játékok juttatták Szegedet, minden város örömmel váltaná magához az itt szóbanfor­gó összeg többszöröséért is. (Alta­lános helyeslés.) Amikor a játékok megrendezése előtt felmerült a kérdés, hogy mi történik deficit esetén, a vároe negyven polgára vállalt |nagára deficit esetére bi­zonyos anyagi kötelezettségeket. Ezért bizony helyi is kell most állania minden aláírónak. Az idei de­ficitből a városnak el kell vállalnia bizonyos részt, hiszen a rendezőbizottság tagjainak anyagi áldozatot igy is, ugy is kell hozniuk. Még egysze® kérem tehát a kisgyfllést, hogy legyen félre minden személyi szem­pontot és a kérdést egyedül Szeged város «'. miMWrtjé­ból döntse el ugy, hogy a döntés ne terhelje meg túlságosan a várost, de ne is ejtsen csorbát 1 presztízsén. (Általános helyeslés.) Ezután a polgármester szólalt még fel röviden. Ez a rendezőbizottság a legőszin­tébben ki akart térni az idei játé­kok rendezése elől. Hosszú kapaci­tálás után azzal a föltétellel vál­lalták csak, ha én vállalom a bi­zottság elnöki tisztségét, lgv én bi­zonyos morális obligót érzek ve­lük szemben. Nem lehet tehát ri­deg fiskális-álláspontra helyez­kedni, amikor tisztában vagyok azzal, hogy a felszere­lés Szegednek ér a legtöbbet. Az igazi szakérté mégis a színházi szakértő, aki 25.000 pengőre becsülte a felszerelést. Ezért javaslom azt, hogy a kisgyűlés szavazza meg a 25.000 pengőt. Ere­deti javaslatomat ugy módosítom, hogy vegyüli meg a 17.000 pengős becsértékben a felszerelést, de a város 7485 pengős követelését engedjük el. Kiegészítem még a javaslatomat azzal, hogy ezl a megállapodást osak akkor realizáljuk, ha aj összes hitelezők nyilatkoznak, hogy ezt a vétel­árat reálisnak találják. Ha ezeket a nyilatkozatai kat nem kapnánk meg, akkor lehetne szó Széli Gyula indítványának elfogadásáról. A polgármester ezután elrendelte a szavazást. A polgármester javaslatát tizenegy szavazattal kettő e^lprtéhev rlfnrrnrlln <1 kisgyűlés. A vllá^hir 1 EUMMin mm kozmetikai készítmények Szegeden kis4rölaq haniiem drogepiman. Kianzái lér 3. ílántféHazerík 'rlá*! »álnsz'ékban Karácsonyi ajándékul! Nagyon olcsó árahon indenből a leajobbai! GFB SSVSUASZ Pol ák Testvéreknél. Uzletlinket karácsonyig minden este 7 órakor zártuk.

Next

/
Thumbnails
Contents