Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-15 / 282. szám

T*^ d«*mber 15. OCiMAGyARORS7ÄG A jegycsaló fiu helyett tévedésből az apa ellen indult eljárás (A Délmagyar ország munkatársától) Jegycsalás miatt került a járásbíróság elé egy jómegjelenésü férfi- Személyi adatainak felvétele után a bíró közötte vele. hogy máért került a bíróság elé ós hogy mivel vádolják— On ellen az a vád. hogy többizben jegy nélkül utazott a vonaton és ezáltal a vasutat megkárosította; Beismeri? — Itt valami tévedés lehet — felelte a vádlott- Soha életemben neim utaztam jegy nélkül— önt pedjijr rajtakapta a kalauz, lesrutóbb Palota bozsok állomáson • • • — Soha életemben nem jártam Palo^abozsokon- Azt sem tudom, hogv merre van— Csodálatos — felelte a bíró- önnel o*t még jegyzökönyvet is vettek fel— Velem? — csodálkozott a vádlott- Kivancs' vagyok arra a jegyzőtoönyvre— Itt van. tessék- It* van az ön neve- nézze meg • • • Am%or a vádlott mesjnézte az aláírást, a homlokára csapott—Most máT mindent tudók biró ur- Az én szerencsétlen kiskora fiamról van szó• akit ugyamigy hivnak< mint engem- A gyerek- nki most 16 esztendős, a nyáron megszökött Szépedről- Természetesen egy f'llérle sem volt és így fellopőzhato^t a vonatokra- öt fogták el és vele vették fel ezeket a iesryzők".nyvaket A bíróság meg is állapította a jegyzőkönyvből. hogy a potyautas Vnylejr 16 esztendős fiu De nagy itt « teoiu* •ég, an?Jolt» Hagy ftit, — 6api«» apiráloe Tungsram lámpát fittia, felire (Nemcsak • tény* )6 annak! Kevesebb ára» mof is fogyaszt, mint más lámpa. Takará* kos embernek való.) volt és így semmies-etre sem lehet azonos a megidézettel- A fju helyett tévedésből idéz'ck me? az apát- A bíróság ennek tisztázása után az apa ellen az eliárást megszüntette és az iratokat áttette a fiatalkorúak bíróságához• hogy a f'u ellen ott me'ginduHhass.on az ¡eljárásEstélyi cipők | Meleg házicipők ]| Bélelt uccai cipők j|| Cserkesz6S UatíaSZCiPÖ nagy választékban, olcsó sxaboHl áradon. ELIT cipőáruház* SS?!*« n A HIVATALNAK PACKAZASAI" A Polgár élete talán sohasem volt nehezebb és körülményesebb, mint manapság. Egzisztenciáját nem érezheti tökéletes biztonságban, nem tudhatja, mikor éri és borit ja el a válság hullám, mikor veszíti el azt az alapot, amelyen megvetette a lábát és amelvro fölépítette keserves életét. Körülötte rom és romlás van mindenütt, amerre csak szeme ellát; sötét, de hétköznapivá vált, megszokott, mindennapos tragédiák örvénylenek és hol ezt az ismerősét, bol amazt ragadják magukkal. A dolgokról, a történésekről már véleménye sem igen van. mert nem mer lenni; ijedten, gyáván menekül vissza önmagába és önmaga kereteit is egyre jobban szűkíti, hogy minél kisebb legyen a súrlódási felület, amellyel érintkezni kénytelen a külvilággal és minél kevesebb legyen az ütköző pont, amelyen csak ő húzhatja a rövidebbet. Fölötte pedig fölényesen, közömbösen, hűvösen mosolyog a Hivatal. Mosolya kaján mintha nyíltan, vagy titokban örvendezne annak a régi babonának a pusztulásán, amelv azt hirdette hogy a hivatal van a Polgánért és nem a polgár a Hivatalért. Egyre jobban látszik ugy, mintha a Hivatal csak azért lenne, mmm Karücsonijl MrinnK rntma^üm A, enybe időjárás ™«m£|ye|| ^ összes téli cikkeinket minöstg-ok, legolcsóbb szabott árak Dr. §a!£ó Tsa DlvaflraMzí i Das választék, kiváló KMi uccu 1. sz. Várost oerhftz | hogy minél többet kellemetlenkedjen a Polgárnak, szanoritsa gondját, baját, nehezitse életét, rabolja idejét, szóval — hogy a szomorú dán királyfi kifejezését alkalmazzuk — packázzon vele. „A hivatalnak pamkázásaí"-ból kötöttünk kicsiny, de tarka bokrétát. A belevaló virágokat decemberi szél sodorta asztalunkra panaszos levelek, bejelentések formájában. AHOL MAR NINCS FOGLALNI VALÓ, — DE... Egy nagyon jól ismert, régiveretü szegedi családnév leromlott, elkoldusodott birtokosa tisztelt meg bennünket a következő levéllel: „Néhány nappal ezelőtt a városi adófaiiataltól megjelent egy adóvégrehajtó azért, hogy katolikus egyházi adó címén 2 pengd 10 fillérért zálogolá-st foganatosítson. Okmányokká1 igazoltam előtte, hogy lakbérrel együtt havi 71 pengő a nyugdijam és abból háromtagú családomat kell eltartanom. TAát kenyérre is alig telik, ruháról nem is beszélve, ruházkodásra nem is gondolva. Megmutattam a végrehajtónak a szobát, amelyben lakunk. Meggyőződhetett róla, hogy ez az egyetlen szoba tölti be a konyha szerepét is. Van benne egy ágy, ketten alszunk benne, a Feleségemmel, van egy sezlon is, az pedig a tiam fekvőhelye. Nyolcvanhárom esztendő« édesanyám • padlón alszik, zalmazsákon. Van még a szobában egy ruhaszekrény, egy stelázsi, két darab szék Más semmi A végrehajtó maga állapította meg, miközben én őszinte szánakozást láttam az arcán, hogy itt bizony nince foglalni-, zálogolnivaló semmi. A mai napon mégis kihozták az Árverési Hirdetményt, amelyből megtudtam, hogy lefoglalták az ingóságaimat és e hó 19-re ki is tűzték a lefoglalt ingóságok árverését..." Mi, őszintén szólva, egyetlen pillanatig sem hisszük, hogy az Adóhivatal be is váltaná az Árverési Hirdetménybe foglalt fenyegetését, hiszen nem is válthatja be, mert hát a Hivatalon kivül és felül van még Tőrvény is, amely megvédi az ilyen havi hetvenegy pengős nyug| dijzátonyokon megfeneklett élcthajó-roncsokat. A Hivatal csak tréfálkozni akart, csak packázásra támadt kedve, vagy pedig csak a maga unalmát akarta elűzni azzal a szórakozással, amelyet a megrémített polgár ijedt kapkodása nyújthat a számára Mert a Polgár rémülten knpkod fűhöz, fához, hogy megmentse azokat a veszélyeztetett hajóroncsokat. Fut egyik íróasztal mellől a másikhoz, könyörög, panaszkodik, kérvényeket, beadványokat szerkeszt, elkoptatja utolsó cipőjének nyűtt talpát, barátait, ismerőseit zaklatja panaszával, hogy tanácsot kérjen tőlük. Éjszaka pedig nem tud aludni, mert az álmot könyörtelenül elűzi nehéz szeméről a rászabadított félelem. És az egésznek nincsen semmi értelme, legfeljebb az, hogy Hamlet királyfi mondása sohase veszíthesse el aktualitását és alkalmaz> hatóságát „AZ ISMERETLEN" I Más: Rgy jónevü szegedi iparos kopogtat be, a szerkesztőségbe. Nem sokat beszél, csak két hivatalos eédulát nyújt át „szives megtekintés'* céljából Az egyik a „Szeged sz. kir. város adóhivatalától' érkezett gépírásos blanketta, amely arról értesiti a címzett iparos-háztulajdonost, hogy a Hivatal végrehajtója által felvett nemleges zálogolási jegyzőkönyv szerint X. Y., a címzett bérlője terhére előirt és hátralékban lévő 6 pengő vizveze ; tiki dijat behajtani nem lehetett, „mert a bátraié ; kos bérlő — ismeretlen.*' A hátralékos vízvezetéki dijat ezért a városi vízvezetéki díjszabályzat 2. §.1. pontja alapján a t. Cim terhére irta elő * HK-atal, de fel ls hivja mindjárt, hgy a hátra'-* kot „különbeni végrehajtás terhe mellett 15 napon belül a városi adóhivatalnál fizesse be." A t. Cim otthagyta üzletét, műhelyét, elsétált a m. kir. állami rendőrség szegedi kapitányságának bejelentőhivatalába, lefizetett 48 fillért és kito* tőtte a 39982. stómu blankettát, amelynek cir.M „Lakclmtndakolás.*' A blanketta rovataiba szó pen beleirta az adóhivatal által ¡«meretlennek minősített exlakója nevét — az exl vkó különb*- ' vasúti nyugdija« — és odnirta azt is, hogy X. Y uj cimét azért szeretné megtudni, mert az meg" nett a vizdiifizetési kAt»J«gi»ttaé*<<vel. A bejelén