Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-12 / 279. szám

DELMAGYARORSZA SZEGED. Szerke*zt6»«g: Somogyi ucca 22. L. cm. I cielon: 23.33.. Kiadóhivatal, 'lUctUnkOnyvtAr «• tegjirodn: Aradi ucca f>. l eielon: 13-ub. . Nyomda; lOw Lipól ucca 1». telelőn: 13-Oti. - lavliatl C* levélcím: ueimagyaronzAg, Szeged Csütörtök, 1935 december 12. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 278. sz. ELŐMZETESi Havonta helyben 3.20 vidéken éi Budapesten 3.0U, kllüoidün 0.40 pengő. — Egye» tzAm ara hetKttz­n aplO, valAr. ét Ünnepnap ÍO MII. Hlr­deiéseK íeivéiele larlla szerint. Megje, lenlk hélíú Kivételével naponta reggel. A tanyai kocsik a városban Pár évvel ezelőtt — és Dár éven keresztül —, amikor a város polgársága azért harcolt, hogy a város szivéből, a színház és a kultúr­palota mellől vigyék el a hetioiacot s a vá­ros belterületét ne használják kocsibeálló­helynek, a város elhalt, kitűnő nolfánnestere néhai Rózsa Izsó szavait idézve védte a ma­ga álláspontját. A lóhulladék, — mondta —, nemcsak a szántóföldet termékenyíti meg, de az aszfaltot is; annál jobb dolga van a vá­rosban élő polgárságnak, minél több — em­léket hullatnak el a tanvai lovak. S ebben a megáll a ni t á sban van is valami az igazságból. A tévedés csak az volt, hogy a város szivét trágyáztatták a tanyai lovakkal s a város legbelső területét, a színházhoz, a két nagy hotelhez, a kultúrpalotához vezető utvonalakat tették — a nizsninovgorodi vá­sárhoz hasonlatossá. Az a forgalom, amit a tanyaiak bejövetele okoz, nem követeli meg azt, hogy a tanyai lovak a belső város uccáit tekinthessék istállónak s hogy a tanyaiak a városban mennvit költenek, az nem attól függ, hogy lovaik a Horthv Miklós-uccában, vagy a Mars-téren engedelmeskednek-e a természet demokratikus parancsának. A piac kihelyezésének esztétikai eredményeivel most nem is akarunk foglalkozni, de a tény az, hogy mióta a város belsőterületéről kivit­ték a kocsipiacot, azóta a város belső terüle­tén — nincs tífusz. S ez a tény nemcsak az eddigi elhatározásokat igazolja, de a továb­biak tekintetében is utautatást ad. Milyen nagy utat kellett megtenni a köz­felfogásnak, amig a Rudolf-téri szekérpiac­tól annak követeléséig jutott el, hogy a kocsi­beállókat is meg kell szüntetni. Ennek a kí­vánságnak két indoka van. Az egyik az, hogy a tanyai kocsik egy évben harminc—negy­venezer pengőt fizetnek ki a kocsibeállásokon s ha már a város mérhetetlen költséggel ki­kövezte a Mars-teret, jogosult kívánság az, hogy annak amortizációjában részt vegyenek a kocsibeállásokra utalt termelők is, másrészt azonban a város elhanyagolt közegészség­ügye is megköveteli, hogy a belső területről, a kövezetlen kocsibeállókról, kivigyék a fertő­zések táptalaját, azt a szennyet és mocskot, amit a kövezetlen, csatorna nélküli kocsibe­óllók gyűjtenek össze minden hetipiacos na­pon. Az elhatározás végrehajtása azonban a leg­nagyobb körültekintést követeli meg nem­csak a tanyai termelők, hanem a városban élő polgárság érdekében is. A tanyai gazdák joggal félnek attól, hogy a Mars-téren hagyják ko­csijukat, lovukat. A beálló helyeken volt fel­ügyelet, otthagyhatták kocsijukat akkor is, ha nekik dolguk után kellett menni, bezárt te­rületek a kocsibeállók s mindegyiknek volt őrzéssel megbízott alkalmazottja is. A tanyai termelő árusítani akar a Valéria-téren, adó­ját akarja fizetni, ügyvédhez megy, vagy a pénzügyigazgatóságban van dolga s vagy be kell hozni magával valakit, akire kocsijának és lovának őrzését rábízhatja, vagy őrizetle­nül ott kell hagynia vagyonát a nyílt téren. Ha a termelők aggodalmát nem oszlatják el, attól kell félni, hogy — kevesebb kedvük lesz ezután bejönni abba a városba, ahol nyilt helyen kell hagyniok kocsijukat, lovukat s félni attól, hogy ha nagyobb baj nem törté­nik. a ló pokróc, az ostor, vagv a szerszám vesz eL A Mars-téren délután három óráig marad­hatnak az eddigi rendelkezések szerint a ko­csik. Ezen a helyzeten is változtatni kell, mert a tanyaiakat nem lehet arra kényszeríteni, hogy három órakor hagyják el a várost. A piac három óráig tart s mire összejön az a pénz, amin vásárolni akarnak, el kell men­niök a városból. A kocsival nem jöhet be a városba, mert nem állhat meg vele az üzletek, a műhelyek, az orvos, vagy az ügyvéd előtt s ha a Mars-téren nem maradhat három óra után, akkor a termelő kiviszi majd a városból azt a pénzt, amit áruiért itt kapevtt. De vari ag­godalom más irányban is. Bejön a tanyai ko­csi a Valéria-térre reggel nyolc órakor s ami­kor lerakja áruját, elmegy a Mars-térre A Mars-téren kijelölik számára a tartózkodási helyet. Amikor az üres kocsikat el kell he­lyezni a Mars-téren, akkor még senki sem tudhatja, hogy nem jön-e be a kocsiról áru­ló termelőknek olyan tömege, hogy az üres kocsikat majd el kell vezényelni a Mars-téi­ről. Az üres kocsit, amit először a Mars-téren helyezitek el, később kénytelenek lesznek majd a Római-köruton, vagy a Berlini-kör­uton elhelyezni. A család tagja, aki a Valéria­téren árusit, amikor kosaraival, vagy el nem adott árujával elindul keresni a kocsit, eset­leg egy órai keresgélés, vesződség és fárado­zás után tudja majd csak megtalálni. Helyeseljük pénzügyi és közegészségügyi okokból a kocsibeállók megszüntetésének tervét, csak azt kívánjuk, hogy a terv végre­hajtása a legnagyobb körültekintéssel és ieg­nagyobb kímélettel történjék oly módon, hogy a kocsibeállók megszüntetése egyetlen ko­csival, egyetlen termelővel ne csökkentse és ne csökkenthesse a szegedi piacok forgalmát és látogatoiftságnt. Érdekes interpelláció» nap a képviselőházban , } _ A közalkalmazottak nem kapnak drágasági pótlékot - Dinnyés Lajos interpellációja a sajtószabadságról — Az útépítési program Meglepetés a számszéki elnöki jelölésnél (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Érde­kes szenzációja volt szerdán a képviselőháznak. Az ülés elején titkos szavazással kellett eldönteni az állami számszéki elnökség jelöltségét Erre az állásra három jelölt pályázik: Varga Imre, Ja­kabb Oszkár és Kuncz ödön. Az egész politi­kai világ ugy tudta, hogy a kormánynak elhatáro­zott szándéka ebbe a magas pozícióra Varga Imrét jelölni. A titkos szavazás azonban mást eredményezett; Kunoz Ödön kapta a legtöbb sza­vazatot. Hír szerint a reformnemzedék tagjai kö­vettok el bizonyos puccsot Kuncz ödön érdekében. A felsőház után az ügy a kormányzó elé kerül, aki a végső szót fogja kimondani. A folyosón hírek terjedtek el a Ház karácsonyi szünetére vonatkozólag. Azt az információt kap­tuk, hogy a képviselőház karácsonyi szünete de­cember 13-tól január 20-ig fog tartani. Sok szó esett a folyosón egy vidéki lapban meg­jelent nyílttéri közleményről, amely furcsa színben tünteti fel a Nep egyik reformképviselőtagját, Me­zey Lajost. A nyitiltéri közlemény a következő: — Ezennel felszólítjuk Mezey Lajos országgyű­lési képviselőt, nyilatkozzék aziránt, hogy az 1935. november 28-án megtartott képviselőtestületi gyű­lés után, a tanácsteremben visszamaradt községi képviselők ©lőtt tette-e a következő kijelentést: ,,Ez a kisgazdapárti mozgalom veszedelmesen terjed, Ígérem önöknek, hogy ezt gyökeresen ki fo­gom irtani." A nyilatkozatot a Független Kisgazda, Polgári és Agrárellenzék elnöksége irta alá. A nyílttéri közlemény kézről-kézre járt a folyo­són, a kisgazdapárt tagjai felháborodással beszél­tek Mezey Lajos kijelentéséről. Már arról is volt szó, hogy legközelebb interpellációt jegyeznek be az ügyben. Mezey Lajos a következőket mondotta az ügyről; — Kunszentmártonban a községi választáson a Nep győzelmet aratott. Előzőleg a módosabb kun­szentmártoni gazdákkal beszéltem. A gazdák egy kisgazdapárti nyomtatványt mutattak. Később szó­bakerült egy kunszentmártoni kommunista szer­vezkedés is, amelyben a hatóságok is eljártak. ígé­retet tettem, hogy ennek a mozgalomnak a tovább­terjedését meg fogom akadályozni. Ezt a kijelen­tést a kommunistaszervezkedésre értettem és a kisgazdapártra. A képviselőház saserdai üléséről részletes jelentésűnk a következő: A képviselőház ülését délután 4 óra után nyi­totta meg K°rniss Gyula alelnök- A Ház har­madszori olvasásban elfogadta az orvosi rend­tartásiról szóló javaslatot, majd áttért az ál­laim1 számvevőszék elnöki állására való jetölés­re és a Ház bizottságaiban megüresedett tagsá­gi helyeik betöltésére. A számszéki elnöki állásra való jelölés so­rán leadtak 98 szavazólapot, ebből Kuncz Ödön 95, Varga Imre és Jakabb Oszkár 81—81 szava­zatot kapott. Miután Varga Imrére és Jakabb Oszkárra egyformán 81 szavazat esett, az el­nök pedig személyi kérdésiről lévén sző, nem akart dönteni, sorshúzással döntötte el a ket­tőjük közötti elsőbbséget. A sorshúzás Jakabb Oszkár javára dőlt el. Az elnök ennek alap ján kimondotta, hogy az állami számvevőszék el­nöki állására első helyen Kuncz Ödönt, második helyen Jakab Oszkárt- harmadik helyen Varga Imrét jelöli ós ezt a jelölést hozzájárulás vé­sett közlik a felsőházzal­A polgári jogsegély tárgyában megkötött magyanbr't egyezmény becükike'lyezéséről és a bíróságok és ügyészségek tagjainak az igaz­ságügymini&ztériumiban való ideiglenes ailkal­mazitatásáról szóló javasilat gyors elfogadása után mentelmi ügvek következtek­A Ház Peyer Károly egyik mentelmi ügye­ben a mentelmi jotg felfüggesztését határozta el- a másikban megtagadta- Esztergályos Já­nos 12 ügyében a mentelmi jogot felfüggesztet­ték, három esetben nem. Reisinger Ferenc két­rendbeli és Tóbler János egyrandbeli ügyében a mentelmi jogot felfüggesztették- Frtednch István kétrendbeli, továbbá Eckharát Tibor és Czirják Antal egy-egyrendbeii ügyében a men­telmi jóig felfüggesztését megtagadta a Ház­Az elnök napirendi indítványt tett- Eszerint a Ház legközelebbi üléséti csütörtökön déflutám

Next

/
Thumbnails
Contents