Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-13 / 254. szám

MAGYARORSZÁG MEEOED. SserkMzlOtég: Somogy« ucca KZ. L cm. Teleion: Z3«33.»KIadóhivatikl, kOlcaünkOnyvlAr 6* Jegyiroda: Aradi ucca S. Telelőn: 13-00. - Nyomda: LflW Llpól ucca 19. Telelőm 13-Oe. - lárlrall e* levtlcüm: D^lmaayarorizAa. Szeaed. Szerda, 1935 november 13. Ara ÍO fillér Szegedi film Talán ezek a sorok adnak először hirt arról a jelentős szegedi eseményről, hogy T am á s Istvánnak „A szegedi pedellus" cimü ifjúsági regényéből film készül. Az első tervek szerint már most a téli hónapokban Szegedre akartak jönni a külső felvételek elvégzésére, de Tamás Istvánnak most készül egy másik magyar filmje, — a legnagyobb felkészültségű és legnagyobb költséget igénylő magyar film s egyszerre két Tamásfilmmel mégsem akartak egy időben piacra jönni. A filmvállalkozás tehát a tavaszi hónapokra halasztotta el „A szegedi pedellus" szegedi képeinek felvételét. Most nem filmeseményekről számolunk be, nem irunk mozi-kritikát s nem célunk az sem, hogy Tamás Istvánt, a szegedi állami gimnázium egykori — nem is régi — kisdiákját mutassuk be, felvázolván azt a nyílegyenes és egyre felfelé haladó utat, amit Tamás István a beérkezettség végállomása felé expresstempóban tesz meg. Pór évvel ezelőtt jelent meg „A szegedi pedellus" című ifjúsági regénye s a kiadó, az előkelő Egyetemi Nyomda azzal a kéréssel fordult a város akkori polgármesteréhez, hogy irjon egy-pár bevezető szót az uj szegedi ifjúsági regényről. A város polgármestere a kérésnek nem tett eleget és a kérő, s a sürgető levélre nem is válaszolt. Kevés idő mult el még azóta, amikor még a város propagálását rábízták a hirdetési vállalatokra, vagy azokra a kiadóhivatali alkalmazottakra, akik pár ezer pengőért vállalkoztak egy-egy „szegedi szám" előállítására. Nem érezték át, nem gondolták végig, minden figyelmük nem volt beirányítva arra a kötelességre, hogy a város propagálása az idegenforgalomnak elmaradhatatlan tevékenysége s hogy minden szó, amit Szegedről másutt ldejtenek, vagy olvasnak, minden szegedi kép, amelyik az idegen szemek elé ugrik egy-egy, hatásosabb, vagy kevésbé hatásos — reklámja a városnak. A város polgármesterének megtisztelő alkalmat adtak arra,' hogy — ki tudja fölbecsülni az olvasók számát, — negyven—negyvenötezer olvasó előít kiállva magasztalhassa ezt a várost, ennek a városnak nemzeti hivatását és történelmi szerepét s a város polgármestere — nem is válaszolt arra a felkérésre, aminek, ha eleget tesz, a város érdekében végez szolgálatot. Most, amikor egy nagy filmérdekeltség arra vállalkozik, hogy szegedi tárgyú, szegedi eseményü filmet készítsen — szegedi szereplőkkel, (a filmesített regénynek nem egy élő szegedi szereplője van, akik a regényben is saját nevükön szerepelnek), szegedi tájjal, szegedi városrészekkel, szegedi házak képeive], akkor a város vezetőségének kötelességei vannak nem a vállalkozással, de a várossal szemben. A várostól senki nem kér anyagi támogatást, nem kell részvényt jegyezni, nem kell aláírás és nem kell szubvenció, a városnak csak az az egy kötelessége van, hogy minden tőle telhető módon segitse a vállalkozást abban, hogy minél több és minél szebb, minél érdekesebb és minél vonzóbb szegedi képeket fotografáljanak. Ez a film, anélkül, hogy célul tűzné ki, Szeged reklámfilmje lesz. Egy-két perces reklámfilm, amit az ország valamennyi mozgóképszínháza bemutat, ezrekbe kerül s most etrv másfélXI. évfolyam, 233. sz. ElÜE.ZErES: Havonta hMyken 3.ZO. vidéken ee Budapesten 3.8«, kBlUildOn O pengd. - Egyei UAm Ara héíltUsnap ÍO, vaiar- é* Ünnepnap ÍO fin. Hlrdeiétek íclvítelc tarifa szerint. Megfelenlk hélfu Kivitelével naponta reggel. órás szegedi film készül anélkül, hogy a városnak egyetlen fillért kellene áldoznia erre a hatásos, erre a mindenhova eljutó nagyszerű — reklámra. Ezt a filmet meg fogja nézni mindenki, aki magyar filmet megnéz s a magyar filmeknek nagyobb közönségük van Magyarországon, mint Greta Garbónak. Az ország minden mozilátogatója elé szegedi képek kerülnek, szegedi uccák és szegedi tájak. Ez a film éreztetni fogja hatását a város felé meginduló idegenforgalom felpezsdülésében is. Százezrek fogják nézni a szegedi Dóm-térnek, a Mátyás-templomnak, a Széchenyi-térnek, a Tiszapartnak leghatásosabb felvételeit s százezrekben fog felmerülni az a kívánság, hogy valóságban is megnézzék azt, aminek képében gyönyörködni tudtak. S mivel a kívánság az elhatározás anyja, a szegedi film százezrek lelkében fogja felforrósítani s elhatározássá érlelni azt a kívánságot, hogy látogassanak el Szegedre. íme — ingyen adódik egy páratlanul Hatásos propagandaeszköz, egy példátlanul meggyőző reklám, egy ismertetés, amit mindenki kézbevesz és mindenki elolvas. S ez a proj paganda, ez a reklám, ez az ismertetés mind 1 a város szolgálatába áll — semmit sem kérI ve és szolgáltatva mindent, amire — sokra, — képes. Az író hálája ez s tanulságos pél1 da is arra, hogy az irónak, vagy az ujságirój nak hálája mennyit jelenthet és mennyit adj hat, aki pedig mást a várostól nem kapott, mást legfeljebb, egy pár emléket, ami csak a — megszépítő messzeségben ragyogott fel és vált a hála forrásává. A város kötelessége most az, hogy amit okos tapintattal, segitő körültekintéssel, bölcs kézreadással megtehet a — városnak s a város propagandájának hatása érdekében, azt ne is mulassza el ne a vállalkozók kedvét, mert egyetlen mozilátogatóval sem lesz több azért, ha a film nem kétszáz, hanem háromszáz szegedi képet fog bemutatni, de ez a kért többlet talán — többletet jelent majd a város idegenforgalmában is. Olaszország gazdasági háborúval válaszol a szankciókra Az olasz tiltakozó jeg zék az európai válság középpontjában — Páris aggódik, London nyugodt Az abesszin frontokon 300 kilóméterrel nyomultak előre az olaszok — Az eliop tábornokok e'szánt nyilf ütközetre készülnek — A ha« rari fensikon várják az ellenállást November I8-án lépnek életbe a megtorló gazdasági szankciók Olaszország ellen. A megtorlásokban Magyarország, Ausztria és Albánia nem vesz részt. Az a körülmény, hogy a megtorlások rövidesen életbelépnek, még idef

esebbé tette az amúgy is feszült európai 'égört. Párisi jelentés szerint Gerutti olasz nagykövet, amikor átadta Olaszország tiltakozó jegvzékét, másfélóráig tárgyalt L a v a 11 a 1, akinek megmagyarázta Olaszország magatartását. A londoni Times azt ir ja, hogy Grandi olasz nagykövet közölte az angol kormánnyal, Olaszország ellenrendszabályokat alkalmaz a szankciókkal szemben. Valamennyi állam, amely csatlakozását jelentette be a megtorlásokhoz, az angol kormánynak átadott jegyzékhez hasonlót kapott Politikai körökben ugy tudják, hogy az olasz kormány a szankciós államokkal felbontja a kereskedelmi szerződéseket Erélyes olasz Jegyzék begelenii az ellenintézkedéseket Nyilvánosságra hozták a tiltakozás szövegéi - „Ez már ellenséges tény" - mondja a jegyzék a megtorlásokról Róma. november 12 Kedden nyilvánosságra hozták az olasz t'ltakozójegyzék szövegéi• — Ma. amikor az alapokmány 16- szakaszára hivatkozva megtorló intézkedések alkalmazására készülmek Olaszország éll-an. az olasz kormány újból a legmesszebbmenöen és leghatározottabban tiltakozik a kárára alkalmazandó intézkedések súlyossága és igazságtalansága ellen—• A felszabaditott népek Olaszországban nem támadó államot látnak• hanem olyan hatalmat. amelynek meevan a ioea és ereie annak a magasrendű védelemnek az ellátására' amelyet 22• szfkas-zában maga a népszövetség' alapokmány haladottabb nemzetekbe váró ct vWzdció küldetésnek ismer el- Ezekkel a tények kel. amelyek a genfi határozatok ótia jelentkeztek. a Népszövetségnek számot kellene vetnie és le kellene ezekből vonnia a szükségszerű következtetéseket — Az első rendszabáíly — folytatja a jegyzék —. amelyet a bizottság megfontolás tárgyává tett és a bemrae képviselt kormányoknak ajánlott, — azaz p fegyver és löszerkiviteti Hlalom tyaszorszáe felé és ugyanennek a