Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)
1935-11-10 / 252. szám
ere C RT A GfÄRO R 5 JTÄ G T9935 november 10. FÉPH nvHiszffrhaiapok divatos formákban, legnagyobb választékban, legolcsóbb árban Stein Péternél Kárász ucca 14. nom egyúttal az irodalomnak egyik megszólaltató eszköze, azé az irodalomé, amely kívül esiflc a mai mozinak tevékenységi körén- A mozi mellett, amely feliratokkal, még i>edig nagyon sok esetiben rossz és kezdetleges feliratokkal tolmácsolja az angol, francia és német beszédet, terjeszti az amerikanizmust és hollywoodi szépség-ideált, a szinház a nemzeti nyelv megszólaltatásának eszköze- Láttam én máir a moziban a Velencei kalmárt- szép volt. mozgalmas volt. élt benne Velence, de nem élt benne — Shakespeare- A mozinak lényege az akció, tehát neki el kell ejteni a szavak zen gését. a versek szépségét; A producerek a technika drótkeféjével fésülik mejj az irodalmat A mozi adhatja a norvég fjordokat, a marokkói háremeket, de a mozi sohasem ihlette volna meg a költőt a Pecr Gynt megírására- Különösen Amerikában k'aJakult a mozi zeneszerBői ¡¡járdája, amelynek tagjai egészen kiváló és stílszerű zenét szereznek a mozidarabokhozMagyarországon is vannak kiváló mozi-zeneszeraök. akiknek tehetségét botorság volna le kicsinyelni. — az az egy azonban bizonyos, hogy a mozi számára Wagner soh'aseim irta volna meg Lohcngrint vagy Tristan és holdét A mozinak más a légköre és hangulataEaért merem mondani én. akinek nagyon sok tekintetbe« teolmilkai jellegű a beállítottságom és aki azt vallom a szüárd meggyőződés hitévei- hogy még csak a kezdetén vagyunk a technikai lehetőségeknek s aki forradalmi jel'letrü találmányokat várok a legközelebbi egy-két évtizeden belül, hogy meg kell mentenünk a színházat Alj pedig ez a kívánalom helyi, országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt Meg kell menteni' a színházakba befektetett kulturális és anyagi értékeket és meg kell menteni azt a számtalan jogosult magán- és közérdeket, amely egy vagy más vonatkozás ban a színházakkal áll összefüggésben- És itt ne mondja senki az álszenteskedés hangjánhogy más a mai szinház. mint volt Lendvay és Déryné idejében, ne hivatkozzék senki arra» hogy az operettek könnyű műfaja nem érdemli meg a támogatást: nemcsak az amerikai filmunágnásnak és a moz »vállalkozónak van joga a kalácshoz és kenyérhez, hanem a magyar szinpadi szerzőnek, a magyar színésznek, a magyar iparosnak és a magyar kereskedőnek Isaldt exisztenciája a színházhoz fűz s aki a színház körül találja meg a keresetét- A szinház kulturális és közgazdasági kérdés s a kettőnek összefonódása adja meg a szinház igazi jelentő ségétHelyi viszonylatra átfordítva a következő ket lehet megállapítani. A szegedi szinház az idén jó. mindenesetre jobb a többi vidéki színházaknál és jobb. mint volt az utolsó esztendőkben- A helyárai alacsonyak, már Szinte a mozi árait súrolják- pedig a mozinál nem kell száz élő embert eltartani és a mozinál a befek tertett tőkét naponta háromszori előadással lehet kamatoztatni- Ha a mozi jő műsort nyújt és jól szolgálja ki a közönségét, megérdemlihogy éljen és jól menjen- De ezt megérdemli a szinház is. amely nemcsak egy magínvállal kozónak. hanem a városnak is intézménye s amelyben tetemes tőkéje fekszik a városnak- A színházban mindnyájunk pénze fekszik s mind nyájunk adójából kap támogatást- Nincs azonban szinház. amely a nehéz viszonyok mellett szűkre szabott szubvencióból meg tudjon élni. a szinház fennállásának és virágzásának csak a közönség szinházbajárása tehet az aktija-Már pedig azok. akik ismerik ezt a várost, velem együtt elmondhatják, hogy látnak nagyon sokakat- akik a színházban soha sincsenek jelen, pedig náluk a távolmaradásnak nem az anyagi helyzet az oka- Egyszerűen elszoktak a szirr háztál• Ha Budapestre felmennek, nem sajnál ják a njwlc-tiz pengőt az egy helyért, de nem adnak Szegeden tlz p«ngőt negyedmagukkai az egész páholyért. A felfokozott igények ak kor jelentkeznek, ha valamelyik idegen na.ryság vendégszerepel, de a normális, gyakran igen Jó előadásoknak nincs közönségeEzzel a sajnálatos jelenséggel szemben hiába vetnek fel olyan jóindulatu terveket, hogy meg kellene alakítani Szegeden a színházbarátok egyesületét Ebben az egyesületben azok találkoznának, akik amúgy is járnák a színházba- Azoknak kell megmozdulni, akik nem járnak színházba Sajnálattal nélkülöa például a színház az egyetem professzori karának legtöbb jeles reprezentánsát, a városnak nagyon sok kiváló polgárát» sőt még a torony aljának képviselőit is- Tudom, nincsen jogom, hogy egyénileg emeljem ki azokat- akiknél lehetségesnek tartom a nélkülözött szinházba járástde általánosságban mégis elmondhatom, hogy több szeretetben és támogatásban lehetne részesíteni Szeged városának egt cg intézmé" nyét Elvégre magunknak is tartozunk valamivel- Nem elég. ha fehér asztalnál és zöld asztalnál folytonosan hangoztatjuk, hogy ml vagyunk az ország második városa és mi - agyunk a magyar Délvidék kulturcentruma. az ilyen szavalatoknak le kell vonni a következéseit is- A város költségvetését tovább megtér Kelni nem lehet- De az egyéni költségvetésekben néhány megspórolt hosszulépés árával meg 'ehet oldani a szfafház prob'émájáJtGFB kötöttáru különlegességek Ingatlanforgalom Szeged területén november 2-től Mg a kővetkező ingatlanok cseréltek gazdát; özv. Zsutty Zoltánoé eladta örv. Berninger Jánosnéuak az öthalom-u. 51. sz. hálát 168 négyszögöles telekkel 4000 pengőért. Idsb. Juhász István és társai eladták Szabó Jánosnak a Halászka dűlőben lévő 2 hold 1529 négyszögöl földjüket 3300 pengőért. Papp Miklós ós neje eladták Szekeres Pál és nejének a Boiárhalom dűlőben lévő 3 hold 834 négyszögöl földjüket 2800 pengőért. Hika Imre eladta Csiszár István és nejének a Szentmihályteleken lévő 250 négyszögöl házhelyét 430 pengőért. Berta István és testvérei eladták Lakó Istvánnénak a Kettőshatár dülőbeli 1 hold 1315 négys»ögöl széntójukat 1749 pengőért. Ábrahám György és társai eladták Körösi György és nejének a Gajdonya dülőbeli 1 hold 1Ó34 négyszögöl földjüket 900 pengőért. Árva József és társai eladták Dobóezky Pannikának a Gsizikhalöm dülóbefi 2 hold 277 négyszögöl szántójukat 3824.70 pengőért. Erősi Dénes és társai eladták Tihanyi Károly és nejének a Vitéz-ucca 27. sz. házukat 156 négyszögöles telekkel 14.500 pengőért. Dr. Magyari István eladta dr. Gergely Györgynek a Kazinc2y-u. 14. sz házát 12.000 pengőért. Szegedi Népbank eladta Kurzweil Sándor és tesvérelnek a Debreczeni-u. 18a. sz. há2át 175 négyszögöles telekkel 3500 pengőért Wolgard Rudolf eladta vitéz Varga József és nejének a Pulcz-u. 13. sz alatt lévő 129.5 négyszögöl házhelyét 1800 pengőért. Papp János eladta ördög Istvánné Papp Erzsébetnek a Papok dűlőben lévő 4 hold 244 négyszögöl szántóját 3040 pengőért. Papp János eladta ördög Vince és nejének a Papok dülőbeli 6 hold 15SÖ négyszögöl földjét 5324 pengőért. Tombácz Jánosné eladta Nógrádi Jánosnak a Kis-Sziksós dülőbeli 1 hold 322 négyszögöl földjét 800 pengőért. Juhász István és társai eladták Szekeres Mtklósnénak a Tari dülőbeli 569 négyszögöl szántójuk at 400 pengőért. Széesj István és neje eladták Tandarl Mihály és nejének a Madarász dülőbeli 3 hold 10 négyszögöl földjüket 2450 pengőért. Kopasz István és társai eladták Fein Rózának a Tarján dűlőben lévő 302 négyszögöl földjüket 40725 pengőért. Vér Gergely eladta Vér Istvánnénak a Bojárhalom dűlőben lévő 1400 négyszögöl rétjét 350 pengőért. Papp Ferenc eladta Katona János és nejének a Bóma—Kálvária—Jerikó dűlőben lévő 181 négyszögöl házhelyét 1750 pengőért. Kotogány György és nejé eladták Mnskó litván 6* társának az Alsóköiponton lévő 400 négynzög«1 házhelyüket 460 pengőért. Ábrahám litván eladta Bálint Imréöének » Ladányi dülőbéll 486 négyszögöl szöWjét 24* pengőért. Sári József és társai eladták Szabó István és «fjének a Járaborka dűlőben lévő 1&8 négyszögöl földjüket 650 pengőért. Szociáldemokrata szervezkedés a bécsi viliamosalkalmazottak között * ^.. , Bécs, november 9. A bécsi rendőrség nagyarányú szociáldemokrata szervezi;edésnek jött a nyomára. Több, mint ezer embert letartóztattak. A rendőreégnek tudomására jutott, hogy a villámot* vasút alkalmazottai újra szociáldemokrata alapon szervezkednek. A rendőrség házkutatást tartott és sok okmányt talált, amelyből kiderült a szerverkedós. Ezeknél megtalálták a szervezkedés résztvevőinek névsorát és így történhetett meg, hogy több, mint ezer embert let/irtóztatlak, de rövideden szabadonbocsájtjak Őket. A rendőrség megállapította, hogy a szervezkedés résztvevőinek »tagsági jegye« egygorasos pénzdarab volt, amelyru számokat véstek be. Ez szerepelt, mint pártigazolvány. Mai citromos ksímínyeü, arcvizek, krémek, olajok, púderei Szeplő elhnl pényvédő szerek. Or.ReiferOszIvárné KOZM ímezetr Szeged, Dugonics-tér 11., I. effl. Telefon 26—02. Arcipol&s. Széöséeh' bák, szemölcsök, szőrszálak vérleges eltávolítása. Fénykezelés. r*f>ltvrtttv*V V'kéftz^e. Olccó bírietr-"(1,v.er Lahlon Budapest szivében MERANO SZÁLLODA IV. B é c s I u c c a Telafon: 81-4-94 4s 81-3-94. Kitűnően felszerelt olcsó szobák. Elsőrendű konyha. UJ társai» helyiségek. Központi fftté®. — Hideg-melear folyóvíz. Liftszál litás le és fél, — Panzióréndszer