Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-29 / 268. szám

T935 november 20. DÉLMAGYARORSZÁO Forradalom előtt áll a szepedi paprikatermelés Husz mázsa »csipősségmentes« paprikát termeltek az idén a kísérleti telepen (A Délmagy irország munkatársától.) Régóta folynak már a kísérletezések abban az irányban, hogy a spanyol paprikával szemben olyan pap­rikát termeljenek Magyarországon, amelynek elő­állítása a jelenleginél sokkal olcsóbb. Az édesno­rnes paprikafajtát a hasítás, a magmosás és a szári fás költsége tetemesen drágítja. A magyar paprikakeresk "' '1 amek régi vágya a csipősség­ment.es paprika kitermrlés•?. Ennek a törekvésnek a szol gálalába szegődött a növényforgalmi iroda szegedi és kalocsai kísérleti tete|>c és már hosszú idő óta végez kutató munkát. A kisérlel nagy eredménnyel járt & a növcny­forgalmi iroda Kecs kés-lelepi kísérleti telepén 4 katasztrális hold területen kiter­melték az idén a tel jesen csipősség­mentes szegedi paprikát. Obermayer Ernő lovegyész, a paprikakisérleti te­lepek főfelügyelője, csütörtökön délelőtt bemu­tatta a szegedi papri kakikészi tő egyesületek ve­zetőinek a csipősségmentes paprika feldolgozá­sának módját. A lelep bemutatása során Obermayer Ernő fő­vegyész kifejtette, hogy először abban az irány­ban folytattak kísérletezéseket Magyarországon, hogy a spanyol paprika termelését itt meghono­sítsál:. A spanyol paprika azonban igen későn érik be, nálunk nem is teremne meg. Ezért má­sodízben már arra fektették a fősúlyt, hogy a spanyol és a mxigyar paprikát keresztezzéfc, de ez a kísérlet sem sikerült. Közben egyes parcel­lákon olyan p iprikacsöv&rr bukkantak, amelyek füszerpaprikaformájuak, de teljesen csipősség­mentesek voltak. Ezen az alapon kezdődött meg a kísérletezés a teljesen csipősségmentes paprika kitermelésére. , A legutóbbi termelési s^zónban a szegedkör­nyéki kisérleli telepen 4 katasztrális holdon kezd­ték termelni a csipősségmentes paprikát és ezidő­szei'int Szegeden 20 métermázsa ilyen őrlemény áll rendelkezésre. .4.- őrlemény kitűnő papri*'c.a­izii, intenziven édes cs kifogástalan az aromája is. A legnagyobb eredménye azonban a csipősség­mentes paprikának, hogy az előállítása lényegesen olcsóbb és gyorsabb is, meri nincs löbbé szükség a hasításra és a mag­mosásra sem. A csipősségmentes paprikát nem kell külön erezni és ezáltal feldolgozása a közön- ' séges paprikával szemben negyedidő alatt elvé- j gezhetö. Fontos körülmény, hogy a külföld főleg a csipősségmentes paprikái keresi, ezért a terme­lés átszervezése révén beláthatatlan perspektíva . nyílhat meg a szegedi paprika számára. Nagy előnye a csipősségmentes paprikának az is, hogy , a gyomor- és vesebajosok is nyugodtan fogyaszt­hatják. A kísérletezéseket most majd lovább folytatjók. még pedig abban az irányban, hogy a csipősség­mentes paprika minőségét javítsák és a termés­állagot növeljék. Remélhető, hogy a legközelebbi évben már sikerül a kísérletezéseknél ezeket az eredményeket is elérni és akkor Szeged környé­kén nagy általánosságban is meghonosítják a csipősségmentes j>ai irtkn termelését, amely iránt a gazdák és a kereskedők körében is ipen nagy az érdeklődés. Csendes ülésen folyatta a Mi az orvoshamaral törvényjavaslat vitáját Vihar Kit napirendi ¡elszOlalAs Körül (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Csen­des, eseménytelen napja volt csütörtökön a kép viselőháznak. Az orvosi törvényjavaslat szerepeli a napirenden. Az egyik bizottsági teremben összeültek azok a Képviselők, akik a különböző pártokat a „Kisipari blokkban" képviselik. A Nep elnöksége levélben közölte a blokkaJ, hogy nem kivánja magá* képvi­seltetni az értekezleten és a párt nem kiild képvi­9(-Iöt a blokkba. Ettől függetlenül elhatároznák, hogy a formális alaknló ülést a jövő hélen, csü­törtökön tartják meg. A blokknak valószínű lep Müller Anlial lesz az enöke. Elhatározták, hogy a blokkba nem visznek pártpolitikát, hanem kizá­rólag az iparosérdokekot fogják szem előtt lar tani A csendes csütörtöki ülést csak a végén zavar­ta meg váratlan vihar, amely Farkas István napirendi felszólalása alkalmával tört ki. Ebben az időben lépett be az ülésterembe gróf B e t h ­len István és az utolsó padsorban hallgatta végig a vitát. A képviselőház csütörtöki üléséről részletes jelentésünk a következő: A csütörtök délutáni ülésen Sztra nyavszkv Sándor elnök véglegesen igazolt képviselőnek jelentette ki vitéz Mecsér Andrást, majd be­mutatta Zala vármegye feliratát a nyugdijak u iabb rendezésére vonatkozólag. Áttérve a napirendre, Soltész János az 01 ­losok aránytalan eloszlásáról szólt. A főváros­ban 259 lélekre esik cgv orvos, a törvényható sági városokban 600, a megyei törvényhatósá­•,okban már 2000 lélekre. Ezt az aránytalansá­got kellene megszüntetni. A javaslat nem oldja meg az autonomiák kérdését sem. Nem az or­vosok intézik maid a kari ügveket, hanem a belügyminiszternek nagy befolyása a kamara életébe. Esztergályos János: A jövőben majd a súlyos operációkhoz is a belügyminiszter enge­délyét kell kikérni. Kozma Miklós belügyminiszter; Majd el­megyek, ha a képviselő urat operálják. (De­rültség.) Esztergályos János: Köszönöm minisz­ter ur, nagyon köszönöm. Elnök: Csendet kérek képviselő ur. Esztergályos János (méltatlankodva): l)e kérem, a belügyminiszter operálva akar en­gem látni. (Derültség.) Soltész János azt fejtegette a továbbiak­ban, hogy a javaslat csak fokozza majd a füg­gőség kibővülését a kormányhatalommal szem­ben. Nagy megértéssel szólt ezután a fogtechni­kusokról és a javaslatot nem fogadta el. Bél d v Béla: Az orvoskamara a rendi alkot­ni áriY kiépítésének egyik állomása és beleil­leszti majd az orvosi rend kétségkívül hatal­mas szociális ereiét a nemzeti munkaközösség­be. A javaslatot elfogadta." Dulin Jenő szerint a javaslatba politiku­mot kevertek és állam? beavatkozás kérdésessé teszi a kamara autonómiáját. Helyteleníti, hoey az orvoskamarák elnökei a belügyminiszter jó­váhagyásával működhetnek és hogy a kama­rák mindenféle megnyilatkozása a különböző miniszterek jóváhagyására szorul. A kuruzs­lókra vonatkozó rész fájdalmas jogfosztás a fogtechnikusokkal szemben. Vitéz Árvátfal vy-Nafíy István helvesli a javaslatnak azokat az intézkedéseit, amelyek az orvosokat a kuruzslókkal szemben megvé­dik. A hatósági orvosokat minél előbb államo­sitani kellene. Az kérte, hogv átmeneti időre Már december 5-én megtartják ml kir. aiiamsorsIMh húzását. Sorsjegy ára: Egész ar. P. 3.— Fél ar. P. 1.50 Ma már vásároljon, nehogy szerencséjét elmulassza. tegyék lehetővé, hogy a frontot járt és hosz­szabb gyakorlattal riiró fogtechnikusok még egyszer vizsgázhassanak és sikeres vizsga ese­tén folytathassák gyakorlatukat. Dinnyés Lajos hangoztatta, hogy a javas­latban nyomát sem találja az orvosvédelemnek, sem annak a törekvésnek, hogv anyagi gondok­tól mentes orvostársadalommal előre vigyék a falu egészségügyét. A törvénvjavaslatot nem fo­gadta el. Az elnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését pénte­ken délután tartja és folytatja az orvosi rend­tartásról szóló törvényjavaslat vitáját. A napirendhez szót kért Farkas István és külön napirendi indítványt terjesztett be. A miniszterelnök váci beszédének napirendretü­zését kérte és azt hangoztatta — a kormány­párt állandó ellenmondásai közben —, hogy a kormány nem tartotta be a választás előtt hir­detett programját, igv a titkos választójog meg­alkotását sem. — Arra is sor kerüli Senki sem kivánja, még maguk sem! — kiáltozták a nagy zajban a szó­nok felé. Kölcsey: Csak önök lázítanak vele! Farkas: A miniszterelnök csak látszatre­formokat akar és megszegi a választóinak tett igéretét. — Micsoda beszéd ez? Rendre kell utasítani! — és más hasonló közbeszólások hangzanak el a kormánypártról Farkas István felé. Huszovszky Lajos az elnök napirendi indítványa mellett szólalt fel és hangsúlyozta, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök a vá­lasztás előtt, már szegedi programbeszédében kijelentette, hogy programja a titkos választó­jog, a mai időkben azonban a gazdasági refor­mok megvalósításán van a suly és ezeké az el­sőbbség. Pever Károly csatlakozott Farkas István indítványához és még cgv, a munkaalkalmak megteremtéséről szóló szociáldemokrata indít­vány napirendretüzését is kérte. Kifogásolta, hogy a karácsonyi üzletzáróra meghosszabbí­tási már december 1-én életbe akarják léptetni. A többség az elnök napirendi Indítványát el­fogadta. Kozma Miklós belügyminiszter szólall fel ezután. Hangsúlyozta, hogv rövid kiielenfést kíván lenni a napirendi vita során elhangzott két beszéddel kapcsolatban. Iluszovszkv Lajos említést telt politikai áramlatokra, amelyeknek lehetősége nem az ország határain merülne fel. Ezek a harmadik internacionálé, munkálataira vonatkoznak. Pcyer Károly viszont annak a ­leményének adott kifejezést, hogy külpolitikai bonyodalmak előtt állunk. Meg akar ja állapi­lani és ezért is tesz disztinkciói. A harmadik internacionálé ügye más, mini külpolitikai bo­nyodalom, amely előtt az ország áll. — Miután az ország békés bel- és külpoliti­kát követ, bonyodalmak előtt nem áll. Félreér­tések elkerülése végett, amelyek a külföldi saj­tóban felmerülhetnek, a két napirendi indit­vánvtól függetlenül kivánja ezt a megállapí­tást tenni. Kozma Miklós belügyminiszter szavait taps­sal és helvesléssel fogadták a jobboldalon és a középen. Ezzel az ülés negyed 9-kor véget ért. Széchenyi Mozi Ma ntoljára Szüzek tánca Színes film Vilánhir vagv szerelem Ellssa Landl, Oarry Orant Be városi Mesl Péntektől vasarnapig EDGÁR. WALLACE világhírű regényéből irta BIRÓ LAJOS Bosambó (Lázadás Afrikában) F5sz. Paul Bobersen

Next

/
Thumbnails
Contents