Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-28 / 267. szám

DCLMAGYARORSZÁG T935 november 28. Külföldiek munkavállalása Jugoszláviában Jugoszláviában inast lépett életbe a külföldiele tnwnkavállalásáröl szóló törvény» amely idegen állampolgároknak Jugoszláviában űzött kereseti foglalkozás t szabályozza Ez a törvény a közigazgatásba egy uj fogalmat visz be, a jugoszláv népközösséget- amelynek értelmében olyan külföldi állampolgárok- akik a jugoszláv nemzethez tartoznak• ezt Igazolni tudják• munkát minden további engedély nélkii! vállalhatnak• Hasonlóan engedély nélkül vállalhattuk munkát a higpszáv hatóságok által orosz hadifoglyoknak elismert egyének- Egyéb külföldiek, akik a törvény életbeléptetése eiött bizonytalan időre munkavállalási Időt nyertek az év végén úgynevezett „foglalkozási igazolvány"^ tartoznak beszerezni- Elvileg a kővetkező foglalkozási ágakra adnak ki munkavállalási igazolványt: magántanítók, rteyflörtők, kézimtirtkatanitóflo darab- és akkordmun kásokA rendelet egyidejűleg a külföldi tőkéről is intézkedik- Eszerint külföldi tőkén* tekimtorvdő mindennemű készpénz, melye* hosszulejáratu kölcsön alakjában valamely belföldi vajdasági vállalkozásba belefektetnek- továbbá az nlyan gépek és eszközök, amelyek t '' áillampoltgárok- vagy logi személyek, vagy ilyenek szervezett csoportjai az országba valamely hivatás, vagy foglalkozás gyakorlása céljából bevisznek- Megbízottként müköJő külMkfték csak akkor kapnak munkavállalási engedélyt- ha igazollák- f.-ogy anyavállalatuk legalább ötmillió dinárt fektetett be jugoszláv vállalkozásba- Ha az tisztán külföldi tőkével dotpozik. vagy ha csak részesedik- akkor ennek a részesedésnek legalább egymillió dinárt kell elérni- Ktllföldi szinészék, művészek és artisták munkavállalását az Illetékes ható-wv külön munkavállalási «ngedélv alapján engedhetik meg- < Könyvtárcsere a községek között (A Délmagyarország munkatársétól.) A kultuszminiszter az utóbbi évek folyamán sok u] népkönyvtárt létesített, azonban egy statisztika szerint még most is kétezren felül van azoknak a falvaknak a száma. amelyeknek semmilyen könyvtáruk sincs. Mivel anyagi erő a népkönyvtárak létesítéséhez nem áll rendelkezésre, a kultuszminisztérium elhatározta, hogy bevezeti a — vándorkönyvtár-rendszert. Ennek a rendszernek az a lényege, hogy minden falu, amelynek könyvtára van. az ismeretterjesztő és szakkönyveket megtartja magátiak, de a szépirodalmi könyveket egy évre átengedi a körzetéhez tartozó másik olyan községnek, amelynek nincsen könyvtára. Egy község körzetébe 3—4 másik falu, vagy község tartozik. így a kőnyvforgalom is háromnégy évenkínt újra Indulhat. A kultuszminisztériumból most leirat érkezett a szegedi és vármegyei népművelési bizottsághoz is, hogy a vándorkönvvtórakat szervezae meg a községekben. Csongrád vármegyében — mint HObner József népművelési titkártól értesültűnk —, nincsen szükség ilyen vándorkönyvtárakra. A szegedkörnyéki községek általában el vannak látva könyvtárakkal és a lakosság meglehetősen érdeklődik is a könyvtárak iránt, ugy, hogy időnkint a felfrissítésük válik szükségessé. Legjobban a szépirodalmi könyveket keresik, de a történelmi könyvek iránt is mindinkább fokozódik az érdeklődés. Különösen Herceg Ferenc, Jókai Mór, Szigligeti Ede, Vas Gereben müveit keresi a falu népe. az ujabbak közül periig Móra Ferenc és Z i 1 a h y Lajos könyveit olvassák nagy érdeklődéssel. Egy-egy községben iegu jabhan 150—300 kötetes népkönyvtárakat létesítettek. Ezt a könyvállományt hamar kiolvassák a falusiak, akik Virében állandóan sürgetik a könyvtáruk felfrissítését. Lbből a szempontból esetleg sió lehet mnjd arról, hogy a könyvtárakat vándorútra visiik és időnkint a községek között cserélik kJ a könvvkészletekeL A balolt tábornok bccsflctsértfól pere a szegeűi törréngszlh előtt (A Délmagyarország munkatársit át) Érdekes ragalmazási pert tárgyalt szerdán ¿¿'.előtt a szegedi törvényszék fellebbviteli tanácsa- A per anyaga kapcsolatos azokkal az ügyekkelamelyek az utóbbi évekbén az alakuló görögkeleti magyar egyházak körül bonyolódott Kurucz Károly nyugalmazott tábornok, miskolci lakos, aki a görögkele'i egyházaik gond noka volt. tett feljelentést Misán János és társai vásárhelyi lakosok ellen- Az ügynek az előzménye az volt, hogy a vásárhelyi görögkeleti egj házközség lelkészi stailluma egyike a legjövedemezöbbeknek- Ide szeretett voln* kerülni Németh IsH-án szentesi lelkész, aki k* söbb- mint -.önpüspők" vergődött országos hír névre. A vásárhelyi görögkeleti magyar egyházat ősi jogon egy kuratórium igazgatja- Ez a kuratórium nem engedte meg Némethnek, hogy Vásárhelyen misét és szentbeszédet mondjon és magá> az ottani hívekkel megismertesse- Az egyházközség ellen Misán János és társai pert indítottak Budapesten- Itt kapcsolódott azután bel« az ügybe a tábornok, aki levelet intézett NémethVz és többek között azt Irta, hogy a románok áltat pert indíttatott az egyház ellen• aki sem egyházi férfiúhoz- ; sem jó magyarhoz nem volt méltó elárás• Misánék a levélnek azt a kitételét, amely szerint a tábornok őket .«románoknak" mondotta, sérelmezték és feljelentést tettek a tábornok ellen a katonai hatóságoknál, ahol lefolytatták a vizsgálatot a tábornok ert'en> de nem találták öt hibásnak Ezután a tábornok tett feljelentést Misánk eüen a beadványukban has máit kijelentések miatt- A vásárhelyi járásbíróság tárgyalta az ügyet és Misánékat becsületsértésben monáotta ki bűnösnek' azonban büntetést nem szabott ki rájuk azzal az Ináokolással hogy a tábornok adott alkalmat a sértések elkövetésére Kurucz Károly tábornok nem régibein meghalt, az ügy azonban folyt tovább Szerdán a fellebbviteli bíróság tárgyal'« le az ügyet és becsületsértésben mondotta k> bűnösöknek a vádlottakat, de büntetést szántén nem szabott ki rájuk- ellenben kötelezte őket az összes Wtsé<reV viselésére- Az ítélet losjerösSzerelem után —• tiltott közlés A tábla mérsékelte a töroénvszék ítéletéi (A Délmagyarország munkatársától-) A szegedi ítélőtábla Hubay-tanácsa szerdán tárgyalta Klamár Gyula hírlapíró tiltott közlési perétA Délmagyarországban egyizben cikk jelent meg ,, Szerelem a borbélyüzletben, ötezer pengős kártérítési per a törvényszékért' címen- A oikk arról szólott — nevek megjelölése, nélkül —. hogy. az egyik belvárosi fodrászüzlet kékszemű kisasszonya barátságot kötött egy ismert magánzóval, aki ellen a szakítás megtörténte u^án kártérítési pert indított azon az alapon, hogy a magánzó ót házassági ígérettel csábította el A cikk miatt eljárás indult- Gya mwítottkén* Klamár Gyulát hallgatták ki> de a hírlapíró a rendőrségen tagadta, herg1' a cikket ő irta volna és miután a szerzőt megállapttafli nem sikerült, az ügyészség a további c!járást megszüntette Később dr- Rayer László ügyvéd, a 15ny képviselője és ennek barátja, dr Vajda Lajos ügyvéd olyan értelmű vallomást tett a rendőrségen, hogy Klamár Gyula egy privát beszélgetés során elöttfik beismerte a cikk szerzőségét• Annak ellenirehogy Klamár Gyula tovább is tagadott- újból eljárás indult ellene és most rrnr az ügyészség vádiratot is adott ki- A törvényszéken a vádlott ismét tasradott- de a két ügy védte nu ellenie vallott- Klamár Gyula ellenezte megeakgtésiüket részben a fennforgó érdekeltségi viszony miatt, részben pedig azért, mert a vallomás erősen hgadozó és ellentétes voltA bíróság a cikk ismertetése után zárt tárgyalást rendelt el, maid a vádlott újságírót 8 napi fogházra ítélteFellebbezés folytán került szerdán az ügy az Ítélőtábla elé- Dr- Sáfár Sándor táblabíró, az ügy előadója ismertette nyilvános tárgyaláson az ügyet- Az iratokból a következő tényállás derült ki- Csorba Márton szegedi lakos Csorba Erzsébet képviseletében ötezer pengő ereiéig pert indított ifj Whtkler Mihály magánzó étlen- Csorba Erzsébet a Róíh fodrászüzüet alkalmazottja volt- Itt ismerkedett meg a magánzóval, aki az üzlet látogatója vott A keresetten előadták, hogy a magánzó a tapasztalatlan leányt elcsábította, hí zajgót igért neki, de az igéretét nem tartotta be. A perben az alperes magánzó nem tagadba, hogy barátságot tartott fenn a leánnyal- de azt már tagadta- hogy házasságot ígért volna neki mindössze pénzt ígért neki- abból is csak ötven pengő*-•• A bíróság sok tanút hallgatott ki- mi'd a lányt keresetével elutasította azon 3X alapon- hogy nem volt az a járatlan va'.aki> akinek a keresetében feltüntette magát- A tábla már nyilvános tárgyaláson foglalkozott a ! fellebbezéssel és a felsőbb bíróság is elutasította a keresetet, most már végérvényesenAz iratok ismertetése utón dr- Berta Dezső védő szólalt fel és azt vitatta, hogy nincs elegendő bizonyíték amellett» hogy a cikket vaUV ban a vádlott irta volna, de még l.a ő te irta- akkor sem követett el azáltal tiltott közlést- Dr- Horán&zky Miklós főü gyászhelyettes felszólalása után a biróság ítéletet hirdetett, amelyben a törvényszék ítéletét megváltoztatta és a fi napi fogházbüntetést 300 pengő pénzbüntetésre mérsékelte. Az ítélet ellen a vádlott és védője semmiségi panaszt jelentett be a KúriáhozÜzleti tolvaiokat itélt el a járásbíróság (A Délmagyarorszdg munkatársától-) Az utóbbi betekben több üzleti tolvajlás történt Szegeden- A tetteseket nem sikerült kézrekeriteni, mert oly ügyesen dolgoztak a nagyforgalmu üzlatekljen vásárlás ürügye alatt, hogy a kereskedők nem fogtak gyanút- Ne<mrégen sikerült azután elfogni két asszonyt, Jankó Annlát és Bakos Lajosnét, amint az egyik rőr lösiizletben tolvajlást követtek el Jankó Anna két kombinét rejtett kabátja alá és távozni akart A kereskedő azonban észrevett valamit, értesítette a rendőrséget és 1gy a két asszony kézrekerült' Szerdán vonta őket felelősségre a szegedi Járásbíróság- Azzal védekeztek, hogy csupán ezt az egv lopást követték él. illetve követte el Jankó Anna, a többi lopás elkövetését tagadták- Miután bizomyi'ék nem volt. a bíróság csak éhben az ügyben mondotta ki bűnösnek őkeit és Jankó Anmát 8 napi fogházra' Bakos Lajosnét pedig 30 pengő pénzbüntetésre ítélteiryomor-. Ml ¿a iríhsU y l»edé». vmb v»mor"'.nM ranclAval keszít HÖFLE KlauzAI-ier 3. Kia SE • nmoi8zh«;«tlen. lel[es gart TT^onnan berendezett, higi^aikiM uri fodrászleftemel menny'tottam Fekete*«« ucca 16. n. alatt. Szivet pál-tiogást kér Olasz P Á 1.