Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-17 / 258. szám

DeLMÄGYARORSZXG T933. rarrember T7: STEINER CSOKOLÁDÉ a vezető márka. Ujabb (anyai közgionfok felállításával átszervezik a tanyai közigazgatást (A Délmagyarország munkatársától.) A belügy­miniszter legutóbb elhatározta a tanyai közigaz­gatás megreformálását. A reformnak az a oélja, hogy a városoktól messzebb eső tanyai körzeteket is hozzájuttassák a legszükségesebb intézmények­hez, amiért most a tanjli i lakosságnak a váróéba kell bejönniük. Szegedre is megérkezett a belügy­miniszter leirata a tanyai közigazgatás átszerve­zéséről, az erre vonatkozó előkészületek meg is kezdődtek a külterületen. Most még a megfelelő adatok összegyűjtése folyik Szeged környékén, de dr. Pálfy József polgármesternek elhatározott szándéka, hogy a tanyai központok számát fel­emeli és a mostani három központ helyett előrelát­hatólag 12, vagy 14 tanyai központ lesz rövidesen Szeged környékén. A központokban helyezik el a fontombb hivatalok kirendeltségeit, ugy, hogy a tanyai lakosságnak nem kell majd minduntalan a városba befáradniok, ha ügyes-bajos dolgaikai akarják elintézni. Hasonlóan megkezdődött a tanyai közigazgatás átszervezése a környéken is. Eredetileg ugy volt, hogy Csanyte'eken és Tömörkényen is MAII litanak külterületi központokat, később erről lemondottak Kistelek környékén sem lesz tanyai központ, de Sövényháza területén több központot létesítenek. A mindszenti járásban Szegváron alakítanak egy tanyai körzetet, a ki&undorozsmni járásban a meglévő négy tanyai központot meghagyják. Ezek a kistemplomtanyai, az árpádtelepi, a zsom­bói és a forráskati központok. Tápén a pajoli iskolánál I«az tanyaközpont éa valószínűleg Algyő, Sándorfalva és Pusztamérges környékén is léte­sitenek központokat. Dőrkesztgpf tm szaküzletben vegiien! 11 Divat nappa bőrkesztyű, minden szín Bélelt nappa bőrkesztyű, jjomhos n c'SS Minden párért garaneia. fffivio kesztyűsnél, P 5-50 ütnie KlauzAltér 5. Véres háborúra készül Kina Tokió, november ló. Okamura tábornok, a japán vezérkar osztályfőnöke Kínából visszaérke­zett Tokióba és jelentést tett a vezérkari főnök­nek. Okamura nézete szerint Kina politikai szét­omlása feltartó zh a tatlanul halad előre. Észak-Kí­nában meg kell erősíteni a japán csapatokat, mert esetleg bonyodalmakkal kell számolni. Hszin­kingből és Pekingből érkező jelentések szerint a nankíngi kormány nagyarányú Icatanai előkészü­leteket lett az Észak-Kinában a közeljövőben vár­ható különválás esetére. Song!iáiból jelentik: A Kuomintang egyik leg­számottevőbb személyisége Nankingban az Havas Iroda tudósítója előtt kijelentette, hogy a Koun minlang nem türi, hogy Kina területét feldara­bolják és szűkség esetén kész háborút folytatni enníek megakadályozására. Hangoztatta, hogy M eddigi körülmények megakadályozták Kínát ab­ban, hogy erélyesen védekezzék Japánnal szemben. |ífl7Á a"mÄ|| Skbl'olcsó árakon, garan­ill£ll-LÍ|lllll ttlt la minifségben. Szécher yl-tér 8. (Korzó Mozival szemben. sővároson ax ellenzéki városatyáktól. Sok wn még mindig a fejbólintó Jánosokból — úgymond —, van ilyen elég a közgyűlésben is. Felsöváros sbo­ciális problémáival foglalkozott még Dobó Ig­nác, altit felszólalása végén sokáig ünnepeltek a megjelentek. Léfer Dezsff a multheti Nep-gyűlés egyik szónokának vála­szolt. A szóitok — mondotta —, akkor a libera­lizmus ós a kapitalizmus romboló működéséről 1 »széli. A Nep vezető titkára — a multheti gyülé» szónoka — bizonyosan a kapitalizmus alapján áll, de ha így van, akfcor visszatetsző, hogy most a kortézia során — hirtelen a kapitalizmus ellensé­gének vallja magát. Lájer ezután arról beszélt, hogy a szemben­álló párt nem jogosult arra, hogy az »Egyesült Polgári Pártok« nevet használja, mert ott nincsen nek egyesült polgári pártok, ott csak egy párt van: a Nep. — Mi függetlenek rágjunk a hatalomtól — folytatta —, függetlenek vagyunk minden kér­désijén, csak saját meggyőződésünkre hallgatunk. Sokszor előfordult, hogy indítványokat terjesztet­tűnk elő, garmadával nyújtottuk be a javaslatain­kat, de ezeknek legnagyobbrészt az volt a sorsuk, hogy a többség napinendre tért felettük, vagy nem kivánta tárgyalni, avagy legjobb esetben bizottság elé utalta. S mit láttunk, hogy pár hó­nap, vagy félév multán ugyanezeket az indítvá­nyokat a túlsó oldalról nyújtották be, mint — Haját javaslataikat. Beszédét azzal fejezte be, hogy! o munka ét a szorgalom megbeetülése hozhatja csak meo « várva-várt javulást. Dr. Kersch Ferenc azt fejtegette felszólalásában, hogy milyen Köz­jogi jelentősége van a várospolitikában az ellen­zéki pártok működésének. Foglalkozott a városok autonómiájával és azzal a jelenségpeJ, amely fo­kantonon csökkenti a törvényhatóságok autonóm jogait. Axod fejezte be Igédét, hogy az ellenzék meg akarja szűntetni a polgáréit közötti egyenet­len Egeket. Art akarja az ellenzék, hogy ne le­ifycn ember, aki koldnsadománydkra, népkony­hára szoruljon, hanem tisztességes, munkás életet élhessenek. A szövetkezett városi balpárt listáján szereplök ezeket az elveket akarják megvalóaitani. o&pi János volt a következő felszólaló. Mmt a törvényható­sági bizottság egyik fiatal tagja máris ta|»sz­talta, hogy a többségi párt nem tekinti feladatá­nak a komoly problémák megoldását. — Az ellenzéknek a törvényhatóságban való szerepe serkentője és ostorozója a többségi párt­nak, ezt merem vallani — mondotta Dani. Az egyik bizottsági teg költségvetési felszólalásában azt kivánta, hogy csak annyiban rendeződjenek a külváros viszonyai, hogy legalább — falusias képe lágyon. Mi harcolunk a város fűggetlenaé­s.'eért és azért, hogy a városi autonómia független Ingyen a hatalomtól. Azzal fejezte be felszóla­lását Dáni János, hogy az ellenzék a város csor­bítatlan önkormányzatáért küzd, mert ez a pol­gárság és a munkástág érdeke, A leikas választói gyűlés dr. Ktrsch Ferenc zárósMvtaival ért véget, a megjelentek még so­káig tűntettek a balpárt jelöltjei mellett. ^^••sWAT KtlUTMÉNYU MAGYAR PERZSA­SZŐNYE5 KIÜLUTÍSOMBT minden vételkénysier nélkül násza meg ¥. Tölgyes István Kiállitó hely Kölesei n. 2. Üzem Pásztor u. 20 Perzsaszőnyeget már 34 P.-töl mt-káat I-a minőségben I-a anyagból S& Szönvegjavitás njir, tisatit '' m^W'****0­A divat története Dr. Tonalli 8ándor előadása az AUKE-ban (A Délmsgyarorwág munkatArsátél.) Dr. To­nelli Sándor szombaton este nagy érdeklődés­sel kisért előadást tartott az AUKE-ban „A divat története" dmmel. Bevezetőben rámutatott a szín­darabokban és filmeken előforduló korszerűtlen­ségekre. A müncheni udvari seinház Lajos ki­rály idejében arról volt nevezetes, hogy a dara­boknál szigorúan ragaszkodott a stilszerfiséghez. A divat kérdése — mondotta — azonban teljesen független a színháztól és a mozitól. Ezt a szót „di­| vat", nehéz meghatározni A férfi volt az, aki elő­ször a díszítést, a eicomát használta, hogy tes­*Pk az asszonynak. A modern kor azonban meg­I változtatta a belyz>«tet A mai divat eredete Bur­gundból ered. A burgundiak látták el a XVI. szá zadban szinte egé&z Európát szövettel. Kőzmon dá®s* vált, hogy a burgundi fejedelmek három örökséget hagytak Európára: az Aranygyapjas rendet és a divatot. Később úgynevezett felezett ruhadivat következett. Ezt eleinte eaak a szolga­nép visalte a heraldika fejlődésével azonban az előkelőségek is így öltözködtek. A mai női haris­nyakötő őse — folytatta — a középkori muskétás katona padrágszontőja volt. A női divattal kapcsolatban megállapitotta To­pelli, hogy az sokszor konzervatívabb, átint a férfidivat. 3600 évvel ezelőtt — mondotta — Kré­tában ugyanaz volt a divat, mint most. A női di­vatot korábba ti Olaszország, később és ma Páti 9 irányítja. Ma a női (ttvat a szövetekkel való taka­rékosság felé halad. Például a fürdőruhát — mon­dotta — milyen kevés anyagból lehet kiállítani.. Ezután a kalapdivat kifejlődését ismertette. A közönség melegen megtapsolta dr. Toae 1II Sándort érdekes előadásáért Zálogjegyéi, brllllóns éa arany 6ku«r*t mielfitt •!- ftftnnAfi rtlllflo Uinj-, eiartn>ftTe«aó adná, klnUja tel llödjiar UIVU5 Városi zAlogtiftzza ««emben OrovtUa oooa f. Or«, ákmarjarH*e olesón. Tegyen kisír e el! rdemes. Kardpárbaj. Szombaton reggel súlyos felté­lelü kardpárbajt vívtak Szegeden. Az affér szereplői egy kivájó szegedi sportember és e^y társaságban ismert fiatalember voltak, akik egy régebbi idő óta húzódó alaptalan híresz­telés miatt állottak ki egymás ellen. Az ismert sportember lovagias elégtételt kért, a felek megbízottai súlyos feltételű kardpórbajban ál­lapodtak meg. A párbaj idejét szombaton reg­gelre tűzték ki és az első összecsapásnál a ki­hívott fél mellén súlyosabban megsérült, b sportember sértetlen maradt. Az ellenfelek az összecsapás után nem békültek ki. KI nem tud?a, naqyonr'tka Poflvtmfl a smMs tlffta. Ecr.yenriiüa és un" szabóság. 'iu. 3. Feketesas u sarok. Cserkésztelszereléeek raktára

Next

/
Thumbnails
Contents