Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-15 / 256. szám

DCLMAGYARORSZSG 1933 november 19, Nemzeti Hitelintézet uszályából Rudolf téren la. száraz, kemény „„„.ím^»^ kőrSs-töloy-szil vas»ag doronc q-ként P. 3-ért kapható. — főbb kötelességének, melynek teljesítésére a Szé­chenyi evangéliumnak ez az igéje ösztönzött: a tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Vitán felül áll, hogy Magyarország a Nyugat előőrsének küldetését csak a kultúrával képes betölteni. A világra nézve meg az az érvé­nyes, hogy «mikor korunk közgazdasága a hadi­ipart uralja, csak a irzellemi és erkfilesi erők menthetik meg a vérkönnyes tervektől. De vájjon érdem-e a magyar kultura szolgála­tában való kötelességteljesítés? Legkevésbé! C'«u­pá* becsületbeli tartozás lerovása az a Minden­ható kegyelmével szemben, hogy magyarnak szü­lethettem. Lehet, hogy az élet gyakorlati mesterei »z idealizmust kényelmes álláspontnak minősítik, de hát az eszménynek éppen ugv meg kell előzni a realitást, mint a hajnalnak a delelést Az ideá'is­ták a szendergő emberiséget költögető pásztorsip, mely nélkül meg nem szólalhat az Élet szimfó­niája. Ez e pásztorsáp szolgáltatja a motívumot, melyre a mindennapi élet praktikumát hangsze­relik. Az idealista az eszmények célkitűzése ré •én a kultnrának nem a tndós szó értelmében vett doktora, hanem a régi római észjérás szerint ta­nítója. Szabadjon tehát nekem is a doktori címet nem a tudóé, hanem a tanitó értelmében magam­ra vonatkoztatnom. Nem álszerénység mondatja ezt velem, hanem a közéleti működésem értékelé sére irányuló lgm7só«nak némi megközelítése. A tanitó azonban nemcsak eélkitüzője az esz­ményeknek, hanem a kulturának a legnemesebb értelmében vett technikusa is. Ugyanis mindazt az (A PélmagyaroTszág munkatársától.) Érdekes tárgyalás folyik most a rendőri büntetőbíróság előtt. Egy vadásztársaság tett feljelentést kihá­gás símén egyik tagja ellen, mórt a megállapodás ellenélre olyan időben is vad&szgartott, amikor a tár­saság többi tagja nem jelent meg a vadászterü­leten. Pár évvel ezelőtt történi, hogy a kérdéses va­dásztársaság a környéken közösen bérelt vadász­területet. A társaság hat tagból állott, a szerző­dést 12 évre kötötték. A szerződés egyik kikötése az volt, hogy a társaság tíigjaj vasárnaponként közösen járnak vadászni, hétköznap a vadászte­rületet nem használják. A társaság nagy szerencsével vadászgatott, va­sárnaponként szépszámmal ejtették el a vadakat. Később a társaság tagjai között nézeteltérés tá­cA Délmagyarország munkatársától.) A Ma­gyarországi I'amnnkások Országos Szövetségének szegedi csoportja csütörtökön Varró Kálmán el­nöklésével taggyűlést tarlóit, amelyen a vezető­ség jelen lését Ijájer Dezső tilkár terjesztette elö. A jelentés részletesen foglalkozott a 48 órás heti munkaidő életboléptetése óla a szegedi aszlalos­mühelyekben tapasztaltakkal, amelynek megszün­tetése iránt most n rendőrhatóság fogja a végre­hajtási utasítás értelmében a szükséges intézke­désedet megtenni és az ellenőrzéseket gydfwrolni. — Az ellenőrzés foganatosítása most már lehet­séges — mondotta Lájer —, mert a végrehajtási utasítás értelmében a 48 órás munkaidő beosz­tása egységesen történt meg minden szegedi asz­talosmühelyben. Remélem, hogy nem akad Sze­érfcékét, amit a tudomány, a szépirodalom s a mű­vészet termel, neki kell a tanítványok, sőt a nagy­közönség lelkébe átültetni a ekként a gyakorlati élet számára forgalomképessé tenni. Ennek a fel­fogásnak vagyok magam is a hitterjesztője, mert engem n-e/m rettent a szellem szabadságának a kor­látlansága. A szellemi szépségnek ugyanis, miként az erkölcsinek szabályozó autonómiája van, mely kilöki magából a szennyet s csak az időtálló érté­keket örökíti meg. A politikai szabadságot ideig­óráig lehet guzsbakötnl, de » szellemivel e«ak egyetlen diktatúra hozható kapcsolatba és pedig az, amelyet A maga gyakorol, melynek azonban önkéntes odaadással hódol meg a világ. A kultura szolgálatára fölesküdötteknek a tevékenysége nin­csen katedrához kötve, végezheti azt az amatőr is, ha lelke rajongással telitett, ha továbbá lendüle­tes aktivitásra képes s ha végül működése az ön­zetlenség jegyében fogant. Ebben az értelemben, mint műkedvelő pedagógus vállalom a doktori clm adományozásának alapjául szolgáló „iodalmi ér­demeiket — Befejezésül Mécs László egy versét idézem: „Tél jön. Á wrlv vénül s méz az orvossága/' A Fe­renc József Tudományegyetem a tiszteletbeli dok­tori cimmel való kitüntetéssel egy egész kaptár mézzel édesítette meg öreg szivemet. Erősen foga­dom, hogy mlg Istenem éltet, mindig szorgalma­san dolgozó méhe leszek a magyar kultúrának és hálásan hűséges fia a kegyes Anyának, a sziegedi egyetemnek. Szalay Józsefet beszéde végeztével lelkes taps. sal ünnepelte a közönség. madt, mert az egyik tag: egy szegedi fényképész, nem tartotta be a saerződés kikötéséét és vasárnap helyett, hétköznap járt ki vadászni A vadászok ezt kifogásolták és felhívták a fényképészt, hogy a vadászatokon tartson veJük. A vadász azonban azzal érvelt, hogy neki vasárnap dolgoznia kell a műtermében, a fényképészek hétköznap tartanak munkaszünetet és ő máskor nem ér rá kijárni va­dászni. Annikor söhogysem sikerült az egyezség, a vadásztársaság a rendőrségen feljelentést tett a fényképész ellen, vadászati kihágás miatt A tegnapi tárgyalásom nem sikerült tisztázni azt a kérdést, hogy a fényképésznek joga volt-e egyedül kijárni vadászatra. A kihágási bíróság most tanukat és szakértőket is kihallgat, hogy eldöntse: fennforog-e a kihágás a fényképész-va­dász esetében geden asztalosmester, aki ne tartaná be a 48 órás munkaidőt, mert, mint a lapokból értesültünk, Budapesten ós más városokban 200 és 100 pen­gős pénzbüntetésekre, illetőleg 10—20 napi el­zárásra büntették azokat, akik a 48 órás munka­időt nem tartották be. Beszámolt ezután Lájer arról, hogy a közel­jövőben a munkabérnvegál lapító bizottságot is ki­nevezik, dr. Pálfy József polgármester a kine­vezendők személyére vonatkozó javaslatát október 31-én felterjesztette az iparügyi miniszterhez. Bozóki Lajos az országos közgyűlésen történte­ket ismertette. Kitűnt jelentésébői, hogy Magyar­ország asztalosmunkássága talpra állt. ördögh Ferenc, a csoport pénztárosa tette meg ezután jelentését, amely i/erint Szegeden szeptem­ber elseje óta 112 famunkás lépett be a szövetség helyi csoportjába. Végül Varró Kálmán a szer­vezkedés további folytatására hívta fel a meg­Baross ét teremben 2árs; pénteken fÜStÖlt bablCVCS. Hirtelen meghalt páter Bús Jakab (A Délmagyarország munkatársától.) Súlyos vesztes^ érte csü törtökön délelőtt a szegedi Je­zsuita-rendet. A rendház egyik értékes tagja, páter But Jakab tragikus körülmények között hirtelen meghalt. Egyik szerzetestársával, páter Vargával indult ed a kora délelőtti órákban a Kálvária« uccai rendházból a rend felsővárosi villája felé. A gyönyörű, őszi verőfényes uccákon beszélgetés« be merülve haladt a két szerzetes. Tizenegy óra után néhány perccel érték el a körtöltés mögött fekvő villa kapuját. Abban a pillanatban, amint átléptek a küszöbön, páter Bus Jakab hirtelen megtántorodott, majd élettelenül rogyott le a földre. Páter Varga rémülten kezdte élesztgetni, majd telefonált a mentőknek, akik néhány porc múlva autón megérkeztek a helyszínre, de »égit. séget már nem nyújthattak, páter Bus Jakab halott volt. A magas, szikártestű jezsuita atyát mindenki ismerte és tisztelte Szegeden. Itt született az Al< földön és innen került a pesti jezsuiták rendhá­zába, mint fiatal szerzetes. Szerzetestársai is min« dig nagy tisztelettel vették körül, mint a rend egyik legnagyobb tudásu tagját. A kommün alatt főnöke volt a budapesti rendháznak. A diktatúra őt is bebörtönözte, hosszú hetekig sínylődött a börtönökben, a kommün bukása után szabadult ki. A börtön nem törte meg hitét, sem szívós élet­erejét. 1920-ban helyezték Szegedre, azóta, ke­vés megszakítással, állandóan a szegedi rendház­nak volt a tagja. Volt tartományfőnöke a rend­nek két ízben, Szegeden és Pesten ház főnöke. Széleskörű munkát fejtett ki, különösen a sze­gényügy terén tevékenykedett. A legkiválóbb teo­lógusok egyikének tartatták, halálát rendkívül ér­zékeny veszteségként könyvelik el. Páter Bus Jakab hetvennégy éves volt, de ei a kor nem látszott meg rajta. Szikár, szívós teste megbirkózott az idővel. Beteg sohasem volt, a legutolsó napokban sem panaszkodott. Derűs nyu­galommal végezte szerzetesi munkáját és töltötte be hivatását életének utolsó pillanatáig. A jezsuita-rend szombaton délután helyezi őrök nyugalomra halottját. A Kálvária^uccai rendházból kísérik ki a belvárosi temetőbe. Széleskörű nyomozás a tiltott műtétek ügyében (A Délmagyar ország munkatársától.) Algyőn nagy részvét mellett temették el az öngyilkossá lett Horváth Jánost, a vásárhelyi masszirozónő férjét. Az asszonyt tudvalévőleg sorozatos tíliotl műtét elkövetésével vádolják és azért helyezték szabadlábra, mert meglehetős jómódú, Vásárhe­lyen háza van és szökésétől nem kell tartani. A masszirozónő meg is jelent férjének a temetésén. Horváth Jánosné — hír szerint — tettének ódiu­mát egy fiatal vásárhelyi orvosra akarja hárí­tani. Az asszony eddig már több tiltott műtéti beavatkozást ismert be, állítólag teljesen önállóan is végezte a tiltott műtéteket. A nyomozás széles körben tovább folyik. CSÍIM,rlÍ, őszöké villfinyszerelőné , Tisza Lajos körút 57. (Fáy Marci* kézimunkaüzlet mellett) |fA,n ninnl* K^olcsó árakon, paran­IluZU-CiRlflI t-t la minőségben, sas • Széchanyl.tör 8. (Korzó Mozival szemben. Bonyodalom a fényképész vadászkirándulásai körül Egy vadásztársaság érdekes feljelentése egyik tagja ellen Megkezdik a munkaidő ellenőrzéséi a szegedi aszfalosmühelyekben

Next

/
Thumbnails
Contents