Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-14 / 255. szám

Kétszer szállott fel a vonatra jegy nélkül Egy kisteleki fuvaros potyautazása Kellőshatár és Szatymaz között (A Délmagyarország munkatársától.) Fekete Sándor kisteleki fuvaros a nyáron Kistelekről Szegedre szállított gabonát. A fuvarozás után be­borozott és elhatározta, hogy nem kocsin megy haza Kistelekre, hanem vonaton. Kettőshatárnál leszállott kocsijáról, a lovakat rábízta egy 11 esz­tendős gyerekre. Éppen akkor érkezett oda a bu­dapest—szegedi személyvonat, Fekete Sándor fel­szállt a vonatra, jegy nélkül. A vonat azonban nem Kistelek, hanem — Szeged felé haladit. Feke­te Sándor Kiskundorozsmán vette észre, hogy rossz vonatra szállt fel. Itt azonban már a kalauz is kérte a vasúti jegyet, de mivel nem tudta fel­mutatni és a jegy árát sem fizette meg, jegyző­könyvet vettek fa! a potyautnzásróí Dorozsmán a fuvarost leszállították a vonatról A jegyzőkönyv megszerkesztése ntán a fuvaros kimét kiment az állomásra és — felszállt a kővet­kező vonatra. Ez már Kistelek felé ment, Fekete Sándor persze, ezúttal sem váltotta meg a jegyét. Szatymazon vette észre a kalauz a potyautast és miután most sem akart fizetni, leszállította a vo­natról. Másodszor is jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. Az eljárás másodszor is megindult Farkas ellen, csalás miatt. Az ügyet tegnap tárgyalta dr. Lázár Ferenc járásbiró. A kisteleki fuvaros a tárgyaláson már nem emlékezett semmire, később mégis elismerte, hogy egy esetben jegy nélkül szállott fel a vonat­ra. Kihallgatta a bíróság mind a két vonat kalau­zát, akik azt vallották, hogy a fuvarossal valóság­gal birkózni kellett, hogy szálljon le a vonatról. Végül a járásbíróság 2 rendbeli csalás vétségé­ben mondotta ki bűnösnek a kisteleki fuvarost és 8 napi fogházra Ítélte. Az Ítélet jogerő«. Gyukics éf egyéb férfi divatkalaook nagy választék, olcsó Arak Pollák Testvéreknél A FELSOIPARISKOLA HARCA 21 ÉVES — UJ ÉPÜLETÉÉRT Egy éve üres a Kálvária-téri épület, mégsem adják át az iskolának »Felsőipariskolánk megfelelő elhelyezése céljából már 21 évvel ezelőtt felépült a Kál­vária-téri uj épületünlc. Bár már a tanter­mek berendezése és a műhelyek felszerelése annakidején nagyrészben mígtörtént, a be­költözésre nem került sor, mert a háború folyamán az épület hadikórház céljaira vé­tetett igény bt. Később megszálló csapatok foglalták el, ezek kivonulása után menekül­tek elhelyezésére szolgált, majd pedig 1921. évi julius hó 4-én magasabb szempontofc ér­dekében a Kolozsvárról menekült Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem részére kellett átadni, így történt az, hogy intézetünlc a céljainkra létesített épületet nem foglalhatta el, hamm az eredetileg szakiskola céljaim még 1896­ban épült, de céljainkra szüle épületben szo­rong, A szűkös elhelyezés okozta azt is, hogy annakidején gépészeti és elektrotechni­kai szakoszlályc/kkal tervezett iskolánk csak a gépészeti szakosztályt kezdhette meg és folytathatja működését Ezeket a sorokat C s i z m a z i a Kálmán okle­veles gépészmérnök, az intézet igazgatója irta a szegedi m. kir. állami felsőipariskola 1934—1035. tanévről szóló értesítőjébe. Az ilyen iskolai érte­sítők nem alkalmasak arra, hogy harcba szálljon lapjaikon valaki, akár az intézet igazgatója is, még akkor sem, ha az intézet igaza pontosan megegyezik a város, az ipari oktatás ügyének iga­zával. Csizmazai nyugodt sorai, szenvedélymentes megállapításai mégis olyan sebet takarnak föl, amely kell, hogy harcra serkentse azokat, akiknek erkölcsi kötelességük harcolni: az úgynevezett illetékeseket Nincs tialáin még egy szegedi intézmény, amelynek sorsában olyan hűségesen tükröződne vissza a város sorsa, mint a felsőipariskoláéban. Huszonnyolc esztendő óta müködiik csendben, szerényen ez az annyira kevéssé ismert és mégis annyira fontos intézet a város falai kőzött, ne­veli azokat a szakembereket, akikre a gyakorlati életben rendkívül fontos szerep vár, akiknek tudá­sa, munkája állandó és biztos értékgyarapodást jelent a magyar Ipar számára, mégis mostohagye­rekként kezelik minden vonalon. A háború előtt, amikor mindent és mindenkit áthatott a fejlődés láza és vágpa, amikor kolosszális tervek szület­tek és indultak el a megvalósulás utján, amikor szinte deliriurnos lelkesedés fűtött mindent és mindenkit, hogy a lehető leggyorsabban pótolja évszázadok kényszerű, vagy Dünös mulasztásait, már tudták, már felismerték ennek a modern is­kolának a jelentőségét is. Tuditák, hogy a fejlődő magyar életnek nemcsak nagy­szerű elméleti kiképzésben részesült mér­nökökre és nemcsok koményizmu munká­sokra van szüksége, hanem szakképzett munkavezetőkre is, akik gyakorlattal is rendelkeznek, de tisztában vannak az elméleti kérdésekkel is, akik megállják a helyüket az üllő mellett éppen ugy, mint a gyá­rak műszaki irodáiban, akikre szükség esetén nyugodt lélekkel rá lehet bízni nemcsak az egy­re bonyolultabb és tökéletesebb gépóriások ellen­őrzését, hanem kisebb gyárak vezetését is. A háború előtt három olyan iskola működött Nagymagyarországon, amelyből ezek a szakem­berek kerültek ki. Az egyik Budapesten, a másik Szegeden, a harmadik Kassán. Kassa idegen im­périum alá került ós igy jelenleg csak két felső­ipariskolája van a csonkaországnak, a bndapes­ti, meg a szegedi. A budapestinek csak pesti és pestkörnyéki fiuk lehetnek a növendékei, tehát az egész magyar vidék, sőt még a meg­szállt országrészek ilyenirányú szük­ségletének kielégítése a szegedi inté­zetre bárul. Az értesítő statisztikai adatai szerint az intézet­nek az elmúlt évben 284 növendéke volt, de ezek között csak 73 volt a szegedi. A tanév végén 89 hallgató kapott végbizonyítványt a harmadik év­folyam sikeres elvégzése után. Az intézetnek három évfolyama van és a há­rom évfolyam növendékei hat osztály között osz­lanak meg. A hallgatók létszáma ugyanis olyan nagy, hogy mindhárom évfolyamot két párhuza­mos osztályra kellett bontani. De a hat oszlály­rnak csak öt tanterme van a Mars-téri épületben, ami bizony nagyon megnehezíti az eredményes oktatást, mert a tantermeket az osztályok csak felváltva használhatják. Kétségtelen, hogy az intézet igen naggyá fej­lődhetne, ha nem szorítaná aránytalanul szük keretek közé az eredetileg szakiskola céljaira ké­szült épület kicsisége, ha végre, huszonegy esztendő után beköl­tözhetne abba az épületbe, amely szá­mára épült. És kétségtelen az is, hogy nagy szükség lenne a vidék egyetlen íelsőipariskolájánik fejlesztésére. Csizmazia Kálmán igazgató büszkén mondja: — Jelesen végzett növendékeink az intézetből egyenesen állásba jutnak, de a többiek is elhelyez­kednek egy-két évi várakozás után. A törvényhatósági bizottság közgyűlésén, ami­kor a jövő évi költségvetést tárgyalta a város parlamentje, szó került a felsőipariskoláról is Az intézet egyik tanára, aki tajjja a törvényhatósá­gi bizottságnak, fölhívta a város figyelmét az in­tézet elhelyezése körül uralkodó lehetetlen hely­zetre. Elmondotta, hogy a Kálvária-téri uj épület végre a mult évben fölszabadult, az egyetem inté­zetei kiköltöztek belőle, tehát semmi akadálya nem lehetne annak, hogy aj intézet végre elfoglalhassa hajlékát. Csak bizo­nyos átalakításokra lenne még szükség. Az átala­kítások meg is indultak, de aztán — fedezet hiá­nya miatt — abbamaradtak. Az épület első és második emeletét a kereske­delmi miniszter rendbehozatta, a még hátralévő átalakításokhoz és felszerelésekhez 80 ezer pengő kellene. De a dolog megfeneklett. Ebben nemcsak a pénzhiány a ludas, hiszen aránylag nincs nagy ősszegről szó. Az történt, hogy a felsőipariskolával különös ping-pon. gozást kezdett a politika. Az intézet eredetileg a kereskedelmi miniszter felügyelete alá tartozott. Amikor a kereskedelmi minisztériumot kettéválasztották és kihasították belőle az ipari minisztériumot, az iskolát ez a? uj minisztérum vette át. De az aktákat még föl sem rakhatták az uj minisztérium iratszekrényei­nek polcaira, amikor a felsőipariskolát is a kul­tuszminisztériumnak adta áA az ipari miniszté­rium. Az akták sokat költözködtek, vándoroltak aa egyes minisztériumok között, azok a referensek, akik alaposan ismerték az ügyeket, szétszóródtak, és igy a szegedi intézet ügyének nincs gazdája. Két év telt el, de hiábavaló volt minden erőfeszítés, a szegedi felsőipariskola még mindig régi, kinőtt hajlékában szorong és igy képtelen arra, hogy kiélje íejlödési lehe­tőségeit. A kultuszminiszter a napokban értesítette a várost, hogy a tanyai elemi iskolák számának szaporítására és a meglevő iskolák fejlesztésére közel százezer pengőt biztosított a költségvetés­ben. A miniszterben tehát megvan a szegcdi is­kolaügy iránt a jóindulat. A városnak mindont el kellene követnie, hogy fogadja a miniszter jóindu­latáha ezt a rendkívül fontos iskolát is és juttas­sa végre hozzá uj hajlékához, amelyet annyi esz­tendőn keresztül nem foglalhatott el. Csizmazia igazgató nem szívesen beszél az iskola sérelméről, nem bírálhatja fölötteseinek eljárását. A panasz, a keserűség mégis kiütközik minden szavából. — Az intézmény senyved — mondja —, az ok­tatás nem lehet intenziv, nagyon kivánatos volna, ha a kultuszminiszter ur, mint intézetünk uj gaz­dája, a kezébe venné a dolgot és gondoskodna ar­ról, hogy ha már az idén nem foglalhattuk el üresen álló hajlékunkat, legalább a jövő év szeptemberében, a következő tanév elején már ott kezdhetnők meg a munkát. Különben van még valami, ami különlegessé teszi ezt az iskolát. Ez az iskolatípus az egyetlen, amelynek nincsenek tanárai, illetve amelynek ta­nárai nem tanárok. Kivétel nélkül valamennyi okleveles gépészmérnök. A tanári kar tizenhárom tagja közül tizenkettő mérnök és csak a rajzot ta­nítja középiskolai tanár. HAZTARTASI CIKKEK: 24 lrb vasporkup dobozban —.24 10 levél Brilliáns kályhafényesitő por —.24 Negyed kg idei friss háztartási ka­milla tea —-24 2 drb glicerin szappan —-24 1 drb cca fél kg szegedi szinszappan —.34 3 drb nagy kerek illatos „Párisi" szap­pan — FÉRFI D1VATARUK­1 pár téli vastag zokni —.48 Divat férfi sportsapka —-68 1 pár belül bolvhps férfi keztvü —98 1 pár divat férfi bokavédő P 1.58 Férfi gvapju kalap P 4.68 NÖI DIVATARUK: 60 cm harisnya gummi —-24 1 pár belül bolyhos női keztyü —.98 1 pár mellirozott kötött női keztyü P 1.28 1 pár gyapjú kötött női keztyü P 3.58 Divatos görbénvelü női ernyő P 3.58 NÉVNAPRA: Vásárhelyi kis váza —.24 Vásárhelyi váza —58, —.49 Politúros fali sótartó ^-.68 Vásárhelyi fali tál —.98, —.58, —28 PÁRISI NBGY ÁRUHOZ RT. IZEGID. CIIKONICI él KISS UCCA SAROK

Next

/
Thumbnails
Contents