Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-06 / 226. szám

f)ltVi*Ci1A;rorsz*G 1935 oktffiiar 6. DROGÉRIÁMAT fővárosi ízléssel, minden igénynek megfeleljen rendeztem ba és azt teljes, uj, friss árukkal ssereltem fel. — Raktáron tartom a legdivatosabb bel- 6e külföldi kitlflnlegesíéget, mint gyógyárut, kötszert, gumml- és baby(Ikktt, kozmetikai és piperecikket atb. NEMECZ DiZSö KArA"V "" TClelon 32-7A. állapodtak az ellenfelek', hogy a direktor Uyört elsejénkint tovább törleszti a bankos-segítség írtolsó maradványait. A törlesztések most Is pontosak ás szabályosak vaWak, — de legutóbb nsején... baj történt. A szinhási kassza megint elküldte Szegedre az utolsó léstletet, de a postautalvány néhány naip mulv* — csodák Csodájára _ _ visszaérkezett... A pós*a nem tudta megtalálni a bank ós címzettet, a küldemény hazátlanul bolyongott, thert a címzett időközben — Blédbe költözött... Édos kutya-történetet is el kell mondanom. A gyerekek nagy játékba kezdtek a kertben féltve őrzött kincsükkel, a vadonatúj kutyával, amely Marina névre hallgatott. Aa őszi fákról vígan hullott a megérett alma és a pajtások nagy almaCsatát rendeztek közelharccal é« bombázással. A harc hevében Marina kutyánk hirtelen felkapott egy lehullott almát és mohó kívánsággal beleharapott, A gyerekek gyors elhatározással abbahagyták a harci játékot, a kis Trude gyengéd anya-szeretettel odamegy Marinához, komolynggódó arccal kikapja szájából a kettéharapott almát és féltő gondossággal, apró kis kezével — — kiveszi belőle a kukacot... nehogy még valami baja legyen a kutyusnak... Habselyem és egyéb alsónemüek minden minfaég és formában legolcsóbban Pollák Testvéreknél. Salve domine! A latin, mint nemzetközi nyelv — Ahol az étlapon a paprikás csirkét és a bécsi szeletei is Horatius nyelőén írják Évtizedek óta kísért a probléma: melyik legyen az a nyelv, amely kapcsolatot tartson fenn a világ kűlönl)özö népei között. A diplomácia nyal ve a francia, talán a francia volt az á nyelv is, amely hosszú idón keresztül otthonos volt a szaIónokban. De aztán: Anglia mindegyre ura lett a világnak, az angol ma már nem tanul idegen nyelvet, hanem megköveteli, hogy a nyelvét bmél je az égési világ, egyre erősebb lett a német öntudat is és hova-tovább egyre sűrűbbek lettek az «etek, hogy német delegátusok csak azért nem mentek el nemzetközi konferenciákra, mert ezeknek tárgyalási nyelve a francia volt. Akadtak tudósok, akik mesterséges nyel vakét kreáltak, így születtek meg az esparanto- és ído-ny?lvek, amelyek között talán az esparnnto lett népszerűbb. De: általánossá ez se tudott válni. A rmilt század közepéig az egész müveit világ társalgási nyelve a latin volt. -Nemcsak az egyetemeken tanultak latinul a diákok, hanem latin nyelven fektették le a legtöbb ország törvényeit, latin volt az irodalom nyelve és müveit emberek egymás között is csak latinul besxált&k. A nemzeti őntudatra-ébredések kora elsöpörte a latin nyelvet, de — még ma is latinul tanulnak a gimnáziumokban. ,,. És a latin most újra elfoglalja helyét a nemzetek életében ... Horatius, Julius Caesar és Tacitus klasszikus nyelvét — rehabilitálják. Évek óta jelennek meg cikkek arról, hogy a kitint kell a nemzetközi érintkezés nyelvévé tenni, A vitatkozás eddig csak elméleti téren mozgott. Egy prágai egyetemi tanár, Lcnoch Ferenc doktor, a trencsénteplici fizikális intézet igazgatóifőorvosa próbálta meg «.^zör a gyakorlatban is megvalósítani az eszmét. Erről a kérdésről beszéltem hosszabban I.enoch professzor úrral, aki eredményeiről és a kísérletek okáról a következő nyilatkozatot tétbe a Dclmagyarország számára: Comenius, a nyelvújító. — Nyolc évvel ezelőtt, 1927-ben nemzetközi I balneologiai kongresszust rendeztek Trencséntep- i licen. Komoly gondot okozott nekünk az, hogy a kongresszus külföldi tagjai száméra milyen nyelven készítsük el a meghívókat. Abban az időben nagy volt az ellentét a németek és a franciák között, viszont technikailag kényelmetlen volt, hogy egyszerre németül, franciául ós angolul nyomassuk a meghívót. Akkor vetettem én fel az ötletet, hogy agy a meghívót, mint a programot latinul, kell kinyomtatni. A szempont, ami vezetett, az volt: ezzel nem sértünk semmiféle érzékenységet, ezenfelül pedig: a kongresszus résztvevői gimnáziumot végzett emberek, akik a latint feltétlenül megértik... A kísérlet bevált.. Utána már tovább mentem. — Mielőtt azonban rátírnék erre, beszélnem kell arról is, hogy a latin nyelv évszázadokon keresztül nemcsak nemzetközi nyelve volt a művelt világnak, hanem fejlődött is. Háromszáz évvel ezelőtt, minden idők legnagyobb pedagógusa. Comenius, megreformálta a latin nyelvet. Comeniusig csak a klasszikusokat tanulták az iskolában, Sárospatakon ő irta meg első szemléltető — és illusztrált — konvcrzációs könyvét — az Orbis Pictns-t —, ő volt a latin nyelv nyelvújítója, uj kifejezéseket kreált és a" termeszei, a művészet és az emberi élet minden vonatkozásában valóban társalgási nyelvvé tette a latint. Uljána egész sora következett a nyelvújítóknak és nem fér semmi két 'g hozzá, hogy a latin nyelv a technikai fejlődés mai korában is megálljai helyét annál is inkább, mert hiszen a modem technika, a tudomány, a fejlődés csak a latinból tudja beszerezni a legmodernebb találmányok kifejezéseit. — A rádió, gramofon, telefon, karburator, motor, traktor, aeroplán, direktor, automboli, omnibusz, autóbusz — hogy többet ne említsek — mind latin kifejezések és latinul mindent a világon ki lehel fejezni... Latinul leveleznek a diákok. — Egész sereg egyesület és újság propagálja azt az eszmét, hogy a latin a nemzetközi érintkezés és társalgás nyelve legyen. Rómában Alma Roma, Budapesten Juventus, Amerikában Auxilium Latinum, Spanyolországban Palaestre Rommá, Münchenben Societas Latina cimen jelennek meg folyóiratok, amelyek a legaktuálisabb és legmodernebb kérdésekről közölnek cikkeket. A latin nyelv hozzásimult az élethez és amikor a gyerekekert az iskolában nemcsak elvont dolgokra tanítják meg, hanem arra is, hogy a stockholmi gimnazista a neuzelnndi diáktól laZONGORÁK négyikáz pengótól 20 pengős részletekben Is. OPERA ZONGORATEREM Budapest, Erzsébet kőrút 1. Bi tin nyelven irt levélben kérjen bélyegeket: már« elértük a célt. — Annak, aki ma nemzetközileg érvényesülni akar, vagy érintkezést szeretne fentartani más országok fiaival, legalább három nyelvet kell tudnia az anyanyelvén kivül. És még így ifi kétséges, hogy elérheti-e a célt. A latinnal másként állunk. Latinul ma is 6okmillió ember tanul a gimnáziumban. Ha aztán a középiskolai latin-tanulás az élethez simul: máris ott vagyunk, ahova jutni szeretnénk, meg van az a nemzetközi nyelv, ámen lyik a legmegfelelőbb, amelyik — hiszen tanuljuk az iskolában — a legkönnyebb és amely minden nemzetközi kongresszus nye.ve tehet — Az ezerkilenosaázhuszonhelediki kísérlet óta nálunk, Trencaénteplicsn, nem volt esztendő, amikor ne szerepelt volna tárgyalási nyelvként a latin. Az idén: a világ minden részéről összesereglett diákkongresszus tagjait latinul üdvözöltük, az információs irodában latinul kapták meg a diákok az információkat. Még az északi népek gyermekei is ki tudták magukat latinul fejezni. Étlap latinul. Mosolyogva nyújt át egy nyomtatott étlapot. A felírása: Tabella Pretoriám Cauponaa Legionis Secundea. Szemben a Grand Hotellal az idén építették meg a II. Római Légióról elnevezett nyári vendéglőt. Az étlapon az ételek felsorolása latinul történt. A magyar szalámi neve: Portio farcimi-' nis Hungarici, a tormás virslit Par tormancinctrum cum sinapi vei armoracia-nak hívják, a kis gulyás neve pedig: Parva caro bubula capsicata. A Vinum Badachonense mellett szerepel aztán persze a Cerevisiu Pilsenensis, a francia konyak neve: Spiritus vini Gallici, a fagylaltot Gelatumnak nevezi. Én magam voltam a tanúja, hogy ezeket aa elnevezéseket minden latenier megértette, ezzel ai intézkedéssel kiküszöbölhető volt sok sértődöttség, mindenki mosolygott az ötleten, amelynek ma már sok helyen akadtak utánzói. — Az én ötletem — mondotta beszélgetésünk végén a professzor — nem uj. Én csak az életbe vittem bele azt, amiről hosszú évek óta vitalkoztak újságokban és egyesületekben az emberek. Sokat beszéltek, sokat írtak róla, én keveset beszéltem, keveset irtam: de megpróbálkoztam. Minden előzetes kísérletezés nélkül. És a próbálkozás bevált. Egy nemzetközi fürdőhelyen, a világnak pár tucatnyi népe van képviselve. Mindegyiknek a nyelvén nem beszélhetünk. Mi azonban — különösen a siirün rendezett kongreszszusokon — szeretnénk valamennyinek a kedvében járni. Ezt a célunkat leginkább a latinnal érjük el. Latinul azzal is tudok beszélni, aki se a németet, se a franciát, angolt, vagy magvart nem beszéli. Latinul mindenki ért. Hiszen a legtöbb müveit ember nyolc évig tanulta az iskolában ezt a nyelvet. Nyolc év: sok idő. Annyit mindenki megtanul nyolc év alatt, hogy megértesse magát a klasszikusok nyelvén. Azon a nyelven, amely legjobban képes hozzásimulni a mindennapi élethez és amely egyformán közel áll minden ember szivéhez ... Paál Jób. PÍMOIJit \ SZEGEDI iCRESKEDELPIET! AZ IS PÁRTOLJA ÖNT. i Ü ItarékOSSa fl<* jelent, ha rádiókészülék, «¿Wr, lámpa. slektnv mos készülékek, gépek, vagy eszközök, «Ö>. Teszerzése előtt komoly szakvéleményt kér be. Barbek János ai.^« műszaki vállalatában t*«** — *