Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-04 / 224. szám

DELM AGYAKOR SZAG BZEOCO. SzerketstMAg: Somogyi oeoa mjt, I. em. Telelőm »3-33.- KladólUvalal, kHlc«tfnROnyvt(tt «• fog y Irodai Aradi «soca S. Telelőm 13-06. . Nyomdát Löw Upol noca 19. Telelőm 13-oe. . T&rlrall é* lereiclmt DélmsoyaroruAa Szeged. Péntek, 1935 október 4. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 2.2.4. sz. BltfBlZBVtS: Haronía h^yben 3.20, vMékaa «• Sudapeoten 3.oe, RUUOldOii • .40 pengő. — Egyet ixám ara heikOx­aap ÍO, vatár- ét Ünnepnap Itt HU. Hlr­detétek »elvétele larUa txcrlat. Megje­lenik hé«o Klreielérel naponta reggel. Afrika Olaszországnak Abesszínia mindkét front­ján, Eritrea és Szomáli felől kétszázezer ka­tonája áll fegyverben. A hadsereg előretolt egységei állítólag mór át is lépték Abesz­szinia határát. Megszámlálhatatlan mennyi­ségű ágtyu, gépfegyver, tank és repülőgép teszi tökéletessé a hadi készültséget, mely­nél nagyobbat koloniális háborúra eddigelé még egyetlen európai hatalom se mozgósí­tott. Aranyát Olaszország már nagyrészt el­fizette hadianyagok beszerzésére és a Szuez­csatorna illetékeire, ezüstjét átverette Mária Terézia-tallérokra, vezető bankjainál felvett nagy belső köcsönökkel terhelte meg az ál­lamof: a tétje már túlságosan nagy ahhoz, hogy eredmény, még pedig komoly eredmény nélkül fejezhesse be az abesszíniai konfliktust. Ahogy Mussolini mondotta, Olaszország mindent feltett az abesszíniai kártyára. Az utolsó alkalom, hogy Olaszország, amely lekéseftt a tengerentúli országok felosztásáról és csak morzsákat kapott a háború utáni nagy osztozkodásnál, olyan lakható területeket szerezzen, ahol nagy arányokban szaporodó népének fö'öslegét el tudja helyezni. Szintén Musso­lini mondása szerint Olaszországnak se az nem lehet az ambíciója, hogy sivatagokat gyűjtsön, se pedig az, hogy fiai idegenbe vándoroljanak és elvesszenek az olasz nem­zet számára. Angolországnak akkora hajóhada van együtt a Födközi tengeren, melynél nagyobb tengeri haderő a világháború óta még nem volt összpontosítva. Gibraltár, Malta, Ciprus és Port Said kikötői mór nem elégségesek a tüzet okádó acélkolosszusok befogadására. Nelson sorhajói és fregattjai, melyek Abu­kirnál és Trafalgárnál eldöntötték az akkori világ sorsát, mentőcsónaknak se nagyon vol­nának használhatók a Földközi tengeri flot­tának mai szörnyetegei mellett. Abban a pil­lanatban, mikor rászánja magát, Anglia le­zárhatja a Szuez-csatornát és megakadályoz­hatja a további olasz csapatszállításokat a Vörös tenger kikötőibe. Háborút pedig em­berekben és hadiszerekben való utánpótlás nélkül folytatni nem lehet. Anglia a Nép­szövetség alkotmányára hivatkozik, mikor nem hajlandó szabad kezet engedni Olasz­országnak, hogy büntető expedíciót indítson Abesszínia ellen, amely formailag egyenran­gú tagja a Népszövetségnek. A reális ok az, hogy aki ur Abessziníában, az uralkodik a Nílus vize fölött s az az európai hatalom, amely megveti lábát az abesszíniai fellegvár­ban, veszélyeztetheti a Kairótól Fokvárosig kiépülőben levő világforgalmi utvonalat. Olaszországnak akkora légi flottája van együtt a dél-olaszországi, szicíliai és trpo­Iískí repülőtereken, amekkorával hadviselés céljára még egyetlen állam se rendelkezett. A levegőeget elsötétítő gépmadarak rövid fél­órák alatt pusztitó hatású bombák tömegével tudják elárasztani a Földközi tengernek bár­mely kikötőjét és felülről tudnak választ ad­ni bármely alant történő támadásra. Olasz­országnak tizenhat buvárhajója állomásozik a vörös tengeren és válaszul a Szuez-csa­torna elzárására Olaszország el tudja zárni az Indiába vezető legrövidebb tengeri utat. így mondják legalább azok az olasz lapok, amelyek vérmesebb módon ítélik meg a helyzetet a nagyhatalmi Dolitika hivatalos intéző köreinél. És mialatt igy folynak a ké­szülődések szárazon, vizén és levegőben, mi­alatt egyre jobban előtérbe nyomulnak a nagyhatalmi politika presztízs-kérdései, az egyszerű újságolvasó, az átlagos polgár, aki már átélte a világháború és az azt köve­tő esztendők megpróbáltatásait, aggódva re­méli, hogy bár sikerülne a konfliktust Afri­kára lokaizálni és Európát megkímélni a fel­fokozott háborús szörnyűségek bekövetkezé­sétől. Ha csupán arról volna szó, hogy a négus elrendelte mezítlábas hadseregének mozgó­sításárt és tömérdek faggyút raktározott fel Aduénál, hogy harcosainak legyen mivel be­kenni a talpukat, ha beleléptek az olaszok ál­tal elszórt sarkantyús szögekbe, az olaszok pedig megkezdték az előnyomulásukat Abesszínia területén, nem volna túl­ságos sok okunk az aggodalomra. Bármilyen koloniális háború tőlünk terület és érdek szempontjából távol áll. De a készülődések és ellenkészülődések áradatában már a nagy­hatalmi presztízs van érintve s az ilyen presztízs-kérdések gyakran súlyosabban es­nek latba az életbevágó érdekeknél. Viszont a kockázat nagy és az a generáció, amely még nagy részében közvetlen tapasztalatból ismerte a világháborút, egykönnyen nem vállalhatja a felelősséget egy ujabb világégés felidézéséért. A számtalan nyugtalanító jelenség mellett ez táplálja a reménységet még ma is, mikor Afrikában már megkezdődtek a hadmozdu­latok, hogy a konfliktus a fekete földrészre fog szorítkozni és a presztízsek összeütközését nem fogja a civi­lizált világban is a fegyverek összeütközése követni. Ennek a reménységnek teljesedését várja aggódva egész Európa. Három fronton megkezdődött az afrikai háború Előrenyomulás a Hussa-hegiisegnei, bombázás Aduánál, össze­ütközés Ogadennei — Az első napon súlyos veszteségekről es rengeteg halottról számolnak be az abesszin Jelentések — Olasz­ország cáiolja a támadást Genf 36 óráig várakozik — Szombatra össze­hívták a Tanácsot Párlsban Lavai Edennel tárgyalt a további magatartásról Az afrikai haboru - ugy látszik visszavonha­tatlanul — megkezdődött Szerdán — mint je­lentettük — az olasz elhatározás kivitele megkezdődött azokkal a csapatmozdulatokkc-l. amelyeket Entrea és a francia Szomáli-föld ha­tárán foganatosítottak. Csütörtökön tovább fo­kozódtak ezek a mozdulatok, ugy, hogy most már a hadmüveletek megindításával a 1?«komo­lyabban számolni kell Ezt bizonyítja az a tény. hogy délelőtt olasz repülőgéoek jelentek meg Adua felett és bombázni kezd­ték a várost. A hadmüveletek megkezdését az olasz kor mány a Népszövetséggel is közölte• A népszö­vetségi főtitkárhoz intézett jegyzék szerint Olaszország kénytelen volt bizonyos katonai rendszrtiályokat fogmatositani az abesszin mozgósítás miatt Rómában a hadmüveletek megkezdése okozta izgalom mar alábbhagyott, a lakosság nagy lelkesedés­sel tárgyalja az eseményeket- Hatalmas töme­gek éljenzik Mussolinit és követelik, hogy vigyék őket a háborúba­ütíua bombázása Addis-Abeba> október 3- A kora délutáni órá­kig az abesszin fővárosból érkezett jelentésiek szerint, eddig 78 bombát dobtak Adua városára az olasz repülőgépekről- Ezt a bombatámedást két olasz katonai repülőgép ujabb támadása kö­vette­Genfből jelentik; Az etióp kormány ujabb táviratot intézett a Népszövetséghez. Ebben közölte, hogy négy olasz repülőgép ismét meg­jelent Aduában és bombákat vetett le. 78 bom­ba zuhant a városra. A bombázásnak sok áldo­zata van. Az egyik bomba — a távirat szerint — becsapott a Vöröskereszt aduai kórházába. Rómából jelentik: Hivatalosan megismétlik a délelőtt közzétett cáfolatot és újból kijelen­tik, hogy Aduában nem történt sem légi, sem egyéb bombázás. A Paris Soir utolsó kiadása a következő abesszíniai jelentést közli: Addisz-Abebából hivatalosan jelentik, hogy az aduai bombázásnak 1700 halottja és sebe­sültje van. Csak a Senki földjén... Róma- október 3- Illetékes olasz helyen a kö­vetkező kijelentést tették a tizadik mozgósítási paranccsal kapcsolatosan: — A mozgósítási közlönyben megemlített csapateltolások ós határátlépések nem jelente­nek semmit• Az olasz csapatok csak az úgy­nevezett „senki földjén" nyomultak előre­Arra a kérdésre, vájjon most mór megkezd' ték-e az ellenségeskedést, azt válaszolták ille­tékes olasz helven, hogy a keletafrikai cllensé-

Next

/
Thumbnails
Contents