Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-31 / 245. szám

DÉLMAGYARORSZXG 1935 október 31: Termeié«!, ópltke*é»l • egyéb lelzólogllag biztosított kölcsönöket folyósít betéteket a legmagasabb kamatlábbal kamsteztatja. HEMZETIHIIEIIMÉZEI R. T. SZEGEDI FI ÓKJA A takarékpénztári Ötlet minden terén készséggel 411 tigyfalei rendelkezésére I Székház: Széchenyi tér 3.sz. —— Telefon: 2 5 - O 8. Tüzelőanyag te lep: HfllVflRIR Uí, (HoavédkérhAt mellett)Tel.; 28 - 81. 35 éü eredménye: 150 magvar Iró 1000 darabja — Beszélgetés dr. Marion Sándorral az uj drámaíró tehetségekről Budapest, október. Vájjon van-e magyar iró, vagy van-e színigazgató, aki ne ismerné Marion Sándor dr. nevét T Bízvást felelbeitek erre a kérdésre, hogy nincs. A Marton Sándor dr. Bécsi-uccai Irodájából harminc év alatt rengeteg tehetség indult el diadalmas útjára, sokan jöttek fel ide kopottas, szürke ruhában, félszegen és dadogva, sokan szorongatták hónuk alatt az álmatlan éjszakák csöndjében fogant sorokat é* sok ismeretlen ember vált világhirüvé az aktacsomókkal telerakott régimódi Íróasztalok egyhangú birodalmában. Marton Sándor: hivatalos néven „sziuházi kiadó," a mestersége az, hogy magyar Írók színdarabjait közvetíti külföldi színpadok számára. Szinte hihetetlen rutinnal, önmaga mondta: — Minden évben elolvasok fit-hatszáz darabot. Mind«n kéziratot, ami a kezeim közé Jut, végigolvasok. Rendesen éjszaka, az ágyban. Az ötödik, vagy hatodik oldalnál tudora már, hogy a beküldött munka értékes-e avagy sem, ha aztán kicsillanó, kirobbanó tehetségre találok, akkor az éjszaka «z én számomra még ma is örömünneppé válik. Az ilyen darabot nem tudom befejezetlenül letenni, végigolvasom és másnap reggel első dolgom, hogy összekerüljek a szerzővel. Sürgönyzök »«ki, vagy telefonon hívom fel, ha nincs pénze, ellátom utiköltséggeJ. Nemcsak üzletet, hanem hivatást is látok abban, hogy minden tehetségnek a hóna alá nyúljak Büszke vagyok rá, hogy én fedeztem fel • szinpad számára Fodor Lászlót, Vajda Ernőt, Lakatos Lászlót, Hunyadi Sándort, én hozattam el Kolozsvárról I n d i g Ottót, aki most két uj darabon is dolgozik, a harminc óv alatt, mióta hivatásommá vált magyar darabok elhelyeeése külföldön, alig volt év, hogy Ismeretlen írókból ne ajándékoztam volna meg egynéhánnyal a színházakat és a publikumot ...Alkonyodott a Margitszigeten. A zene Kálmán Imrének egyik nótáját ¡él szőtt a, Marton Sándornak «síébe juthatott az idő, amikor Kálmán Imre zenabiráiatot Irt a „Pesti Napló" régi redakciójában és hajnal felé a Piccoló kávéház márványasztalát firkálta tele kottákkal. — Az első operett — mom't ] elgondolkozva —, amit a külföldre vittem, harminc évvel ezelőtt J a c o b i Viktor és Martos Ferenc nagysikerű „Szibill"-je volt. Az első dráma egy horvát iró munkája: Vojnovich Ivo gróf „Napraforgó"ja. Gombaszögi Frida ebben aratta első nagy sikerét. Azután jött a „János vitéz."... — És azóta több mint egész estét betöltő magyar darabot vittem sikerre a külföldön. Százötven magyar iró nevét ismerte meg a világ. Vannak közöttük, akik az első nagy átütő siker után nem tudtak ujat produkálni, vannak közöttük, akik balsikerü kezdet után jutottak el a hir csúcspontjára, akadtak közöttük, akiket megrészegített a siker és vannak olyanok, akik a sikertől nem bódultak el. — £* most? — Egész csomó uj magyar tehetségről adhatok hírt. Valamennyien fiatalok. Egy csomó pesti, a legtöbbje vidékre való. Barabás Pál, aki innen van még a harmincon, nemrégen még az egyik pesti kórháznál volt napidijas. Félve hozta fel hozzám első darabját, ennek a címe: „Könnyű a férfiaknak," a darabot egy éjszaka alatt elolvastam, egy hét múlva elfogadta előadásra a Magyar Színház és közben a fiatal iró darabját megvett« Amerika is. Barabás azóta még két darabot irt, a „Szökőév" a Kamaraszínházban, az „Osztriga" az Andrássy uti színházban került színre Nagy jövőt jósolok neki és ugyancsak nagy jövőt jósolok F e 1 k a j Ferencnek, akit nemrég még Fendriknek hivtak, a Falkai nevet az én tanácsomra vette fel, mindössze huszonhárom éves, újságíró Zalaegerszegen ós akinek „Jó asszony szeretnék lenni" című darsbj» kétségkívül siker les« a Vígszínházban. Vidéki fiatalember Meskó Barna 1». aki Debrecenből postán küldte al hozzám egy parasetjátékát.. A eime „Hátrább az agarakkal" kl*ALÓDí FRANCIA, SELYEM PTJH YSAGU CSIKÓ BUNDA legolcsóbban ROSMANNÁL Perzsa, Brelschvancz, Perzsaláb nagy választékban ' Modellek eredeti Párlsiak ,Győz0djön meg olcsó órainkról! tűnő munka. Délután kaptam a kéziratot, raggel már sürgönyöztem « szerzőnek, hogy azonnal jöjjön Pestre. Van aztán még egy fiatalember. Bérdi Bélának hivják és ő sincs még harminc éves. Egy nagyobb bank kisebb körúti fiókjánál még kisebb fizetéssel dolgozik. N«n tudom számokat ir-e a pénztárnál rubrikába, vagy pedig fl cimezi-e a borítékokat. Vígjátékát a Pesti Színház fogadta el, közben azután megszületett egy második darabja is, ennek „Egy fiu — egy herceg" a cime. Ez a munkája talán még kiforrottabb, mim az első, bele van uj ötlettel és nem fér kétség hozzá, hogy nagy sikert ér el majd a külföldön. — A felsoroltakon kivül emlithetnák még egy 1 sereg uj nevet, pesti, vidéki, erdélyi, szlovenszkéi szerzők neveit. Ezt csak azért nem tesae» meg, mert a darabjaik bemutatói ügyében a tárgyalások még folynak. De nyugodt lélekkel mondhatom, hogy az irodalom berkében megvan a t«ljea utánpótlás, Ragyogó tehetségek tőrnek elő. Érdek««, hogy valamennyi az életből meríti a témáját, a darabok kivétel nélkül — hogy ugy mondjam napjainkban játszanak, a szerzők nem keresnek elvont témákat és nem kalandornak el e-xotlkus tájakra. A mai élet problémái csendülnek fal mondataikban, olyan problémáik, amik mindenkit Izgatnak és mindenkit érdekelnek. Régebben axt mondották az ilyen darabokra, hogy „szalondarabok," én inkább azt mondom, hogy amit ezek a fiatalok papírra vetnek, az az élet, néha szalonok nélkül, de lélekben gyökerező éleit, ami ott tombol körülöttük és amiben benne élünk' ml 1«, akár mint nézők, akár mint szereplők, akár mint tapsolók. akár mint statisztái az élet hangtalan drámáinak. PaáT JÓK Halálos falat (A Délmagyarorszdg munkatársától) Jelentette a Délmagvarország, hogy kedden resrge! beszállították Ószentjivániról Kiss Láj&aló 29 esztendős ószenttvám földművest, akivej különös baleset történt- Reggelizés köziben egy falai megejtadf a torkán és egy tüskével akart* j letólni De az is megakadt, mire sürgősen « mentőket hívták Műtétet hajtottak rajt» végre, azonban oly súlyos sérüléseket szenvedett, hegy segíteni nem lehetett rajta: szerdán reggel meghalt Elrandelték a holttest fe ¡boncolásit; rwtgr indult a vizsgálat annak a megállapításira, hogy haláláért terihel-e valakit felelősség? Véres támadás a szőréért utón (A Délmagyarorszdg munkatársától) Szerdán este véres támadás történt a szöregi gr száigwton a vámház közelében. Berényl Dezső 23 esztendős gyári munkás, aki Szegedan dolgozik. este hét óra tájban hazafelé igyekezett Szoregre- Amint a vámházhoz ért. a sötétből előugrott egy 'ismeretten ember éls Berényit valami nieihéz. tompa tárggyal felbujtottaAz ütés oly erővel érte Berényi fejét hogy azonnal eszméletlenül rogyott össze, fejéből patakzott a vér- A zuhanásra többen figyelmesek lettek, de mire a színhelyre érkeztető a támadó elmenekült- Üldözflbe vették, de a sötétben sikerült ejjét-utait nyernieBerétnyu Dezsőt a mentők beszállították a közkórháziba, ahol megállapították- hogy áücr nota rendkívül súlyos- életveszélyes- A Hatalmas ütés átszakította a koponyáját, súlyosabb agyrázkódást is okozott- Műtétet hajtottak rajta végre, de a műtét után sem javult az állapota- A kórház értesítésére a kórházba kiszállott a vizsgálóbíró, akinek sikerült a súlyosan sérült embert kihallgatnia- Berényi elmondotta. hogy nem ismerte fel támadóját- Valésziniinek tartja, hogy valamelyik szöregi haragosa támadta meg- A rendőrség keresi a vakmerő támadót