Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-30 / 244. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1935 október 50. Női divat, flízö, fehérnemű, trikóáru kViinmeMlíí'sMáS Kárász ucca 8. II, emelet 370 Érdekes számok a szegedi vízfogyasztásról Fejenkiní és évenkint 28 köbméter, — halódik hely a városok közöli — Egy köbméler víz költséget 4 fillér (A Délmagynrország munkatársétól.) Érde­kes statisztika jelent meg a városok vízmüvei­ről. Magyarország városainak és községeinek nagyrésze nincs vizmüvel ellátva, számos. 20 ezernél nagyobb lélekszámmal rendelkező köz­ségben nincs vizmü és igy nem is lehet ellátni a lakosságot egészséges vizzel. Szegeden a városi vizmü évi vízmennyisége 3,833.500 köbméter, egy lakosra átlag 28' köb­méter vízfogyasztás jut. Budapest után a 22 nagyobb magyar város kőzött, Szegeden leg­nagyobb az évi vízfogyasztás, de viszont az egy lakosra eső fogyasztás tekintetében a hu­szonkét város közt Szeged a hatodik helyre szorul. Ugyanis Győr, Eger, Miskolc, Veszprém és Szolnok is megelőzik Szegedet a fejenkénti vízfogyasztásban. A vidéki városok kőzött évenkint a legnagyobb vízmennyiség Győrött jut egy lakosra, itt a fejenkénti vízfogyasztás évenkint 58 köbméter. A második hellyel Eger dicsekedhet, itt 45 köbméter a vízfogyasztás, Esztergomot illeti a harmadik hely, 34 köbmé­teres fejenkénti vízfogyasztásával. Ezután Veszprém következik, szintén 34 köbméteres vízfogyasztással, Szolnokon 31 köbméter a fe­jenkénti vízfogyasztás és csak ezután jön Sze­ged, a hatodik helyen, a jéval kisebb városok után. Jellemző, hogy Debrecen, amely a lakosság száma tekintetében Szeged után következik, 2,100.000 köbméter vizet fogyaszt évenkint, 1,700.000 köbméterrel kevesebbet, mint Sze­ged. A 22 vidéki város között, a vízfogyasztás tekintetében Debrecen meglehetős hátra szo­rult, a tizedik helyet foglalja el, mert a fejen­kénti vízfogyasztása évenkint mindössze 18 köbméter. Olyan kis városok, mint Kaposvár, Székesfehérvár, Szekszárd, Szombathely, Buda­fok, Pécs jóval megelőzik Debrecent. A felso­rolt 22 város között a legkisebb a fejenkénti vízfogyasztás Karcagon, ahol egy lakos éven­kint mindössze 5 köbméter vizet fogyaszt. Az utolsóelőtti helyen viszont Nagykanizsa áll, de itt a fejenkénti vízfogyasztás 12 köbméter. Kiszámították, hogy normálisnak mondható, ha a vízmüvekkel ellátott városban egy lakos­ra 34 köbméter vízfogyasztás jut évenkint. Ez országos átlagnak számit, — Szeged lakossá­ga — annak ellenére, hogy sokszor a túlságos vízpazarlás vádjával Illetik — az országos Át­lagnál jóval kevesebb vizet fogyaszt Nem érdektelen az sem, hogy mennyibe ke­rül egyes városoknak a vízellátás. Statisztika szemlélteti, hogy a 22 város kőzött — beleért­ve Budapestet is — Szegeden aránytalanul a legolcsóbb a vízellátás, mert egy köbméter viz átlagos költsége mindössze 4 fillér, Budapes­ten egy köbméter viz költsége négyszer ennyi­be, lé fillérbe kerül, Szekszárdon pedig — a legdrágább Magyarországon — 98 fillér. A nyári hónapokban gyakoriak Szegeden a vizmizeriák. Az a város, amelyik a legolcsóbb vizet tudja szolgáltatni, nagyobb gondot kell, hogy fordítson a vízellátásra, — szükséges vol­na elsősorban a vizmü kapacitásának növelé­sére, másodsorban pedig gondolni kellene vég­re arra is, hogy a külváros lakosságát minél több ártézi kúttal lássák el és nem utolsósor­ban a szédítően magas és túlságos terhes víz­fogyasztási adót volna kötelessége csökkente­nie a városnak, amely az országban a legol­csóbb vizet tudja szolgáltatni. Szőrme legolcsóbb Hosmannál! Minőségben, Kivitelben, árban vezet. — Klrakatáralnkai figyelje meg! „Szabadság és kenyér ­ez a horogkereszt jelszava" Berlin, október 29. Dr. Schacht, a Német Bi­rodalmi Bank elnöke kedden este rádíóelóadást tartott a takarékossági napról ós többek között ezeket mondotta: — Szabadság és kenyér, — ez a két jelszó az, amelyet a nemzeti szocializmus a zászlajára irt. A szabadsághoz és kenyérhez azonban a taka­rékosság elve nélkül nem iuthatunk el. Csak annak, aki takarékoskodik és takarékosságával hozzájárul a nemzet felépítéséhez, csak annak van erkölcsi joga, hogy résztvegyen népünk jö­vő jólétében. Az egész népnek és a nép vala­mennyi rétegének boldogulására irányuló po­litika az, amely Hitler Adolf államvezérnek biztosítja azt a nagy bizalmat, amelv a német népet vezére iránt eltölti, amely minduntalan felkelti ellenségeink irigységéi. Újból és njból megpróbálták, hogy megrendítsék azt a hatal­mat, amelvben a német nép ereje rejlik. Elő­ször pénzügyi lérrn próbálkoztak azzal, hogy ellenfeleink kétkedtek erőinkben és akaratunk­ban. holott mindeddig nem tudták gyengíteni az erőt és az akaratot. Abban a forgószélbon. amelvbe a külföldi valuták jutottak, rendülel­lenül áll a német valuta. A birodalom pénzügyi gazdálkodása rendben van és a készülő rend­szabályokkal továbbra Is meg fog felelni a még előttünk álló feladatoknak DROGERIAMÜT fővárosi Ízléssel, minden igénynek megfelelőn« rendeztem be és azt teljes, uj, friss árukkal szereltem fel. — Raktáron tartom a legdiva­tosabb bel- és ktilfBldi különlegességet, mint •váfyárut, kétssart, qumml- és baby­dhkat, kozmetikai és plparaclkket stb. NEMECZ DEZSŐ fHOSSKün: A gyújtogató vizesüveg Kedden délben majdnem komoly tözvesze­delmet okozott a városházán egy üveg ivóvíz. A viz ott állt azon a széles asztalon, amely az idegenforgalmi hivatal oéljait szolgálja a bérház második emeletén. Az ablakon keresz­tül élesen tűzött be az októbervégi nap és az egyik napsugár-nyaláb pontosan a vizezi telt gömbölyű-falu üvegre esett. A testes vizes­üveget szabályszerű gyüjtlencsévé tette a viz és így történt, hogy az üvegre tűző napsuga­rak a fénytan törvényei szerint az üveg mö­gött egy pontban találkoztak. Ez a pont tör­ténetesen egy kartonlapra esett, amely gyanút­lanul feküdt az asztal széles deszka lapján. Az idegenforgalmi hivatal tisztviselői dél­felé gyanús füstszagot éreztek a hivatalban Eleinte azt hitték, hogy valaki cigarettavéget dobott el és az füstöl, de a cigarettavéget se­hol sem találták. A füstszag pedig egyre erős­bödött. Valaki aztán észrevette, hogy a vizes­üveg mögül száll föl már elég bőségesen a halványkék füst a menyezet felé. így érték tetten a gyújtogató vlzesüvcget, amely a nap összegyűjtött bösugaraival már teljesen át­égette a kartonlapot és alaposan megpörköl­te alatta az asztal gyalult deszkalapját is. A veszedelmet természetesen azonnal meg­szüntették, a papir parazsát elnyomták és igy a vizesiiveg alattomos merénylete meghiú­sult. — Mi történt volna akkor — kérdezte va­laki —, ha az eset vasárnap adódik, amikor hivatilszünet van a városházán és a vizes­üveg nyugodtan befejezheti munkáját a nép­telen hivatal zárt ajtaja mögött. A napsuga­rak addig pörkölték volna a papírt és a desz­kát, amíg lángralobbatl, aztán felgyújtja a bútorokat, a rengeteg idegenforgalmi plaká­tot, röpiratot, a tüz kényelmesen 'átterjed­hetett volna a mérnöki hivatal szomszédos helyiségébe és mire kívülről ts észrevették volna a veszedelmet, már láncba borulhatott volna a zegósz városháza. A tüz okát soha, senki meg nem állapította volna. Szerencsére nem vasárnap történt a vizesüveg gyújtogató merénylete. Koszorúk Mindenszentekre Móránénál Fekeíesa»-u. 13 Kézimunkaüzletemet november 2,-tkán ismét megnyitom Károlyi ucca 4. sz. alatti Kérem i. t vevőim és megrende- |J|h||op Fv7CÍ löim további szivei pártfogását "SUllCl Ll£Ol MINDENSZENTEKRE Astra pohár mécs 4 drb sirmécses fém tartóban Rió kegyeleti mécs Kereszt 5 drb kis gyertyával Sirgvertva bura, píros Szines gyertya bura Sima sírlámpa golyó 5-ös Sima sirlámpa golyó 8-as Keresztes sirlámpa golyó 5-ös Keresztes sírlámpa golyó 8-as 16 drb 70-es sirgvertva 14 drb 60-as sirgyertya 11 drb 50-es sírgvertya 9 drb 40-es sirgyertya 7 drb 30-as sirgvertva 5 drb 24-es sirgyertya 3 drb 16-os sirgyertya 1 drb 8-as sirgyertya 1 drb 6-os sirgyertya KftLTAZKftDÉSHEZ Nád szőnyegporoló Tollporoló 50 cm hosszú nyéllel Parkettkefe levehető felsőrésszel 1 drb padló viasz PÁRISI MGY ÁRUHOZ RT. izaoio, esucoNics éa kik ucca mrok -.14 -.24 -.18 -.24 -.18 -.98 -.68 -.78 -.78 -M -.24 -.24 -.24 -.24 -.24 -.24 -.24 -.16 -.18 -M -.24 -.98 -.18

Next

/
Thumbnails
Contents