Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-20 / 237. szám

DÉLMAGYAROR SZAG 1935 október 20. PÜCSI m, tol HM rnmm STSR SMIÍS^A!»»*!! lakalos, Klein Ottó műszei-ész, Glücksmann Ber­talan bádogos. * A jubileumi ünnepség ma délelőtt 9 órakor kezdődik. Az ipartestület székliái'őból vonulnak fel testül-'ücg az iparosok a fogadalmi templomba, aho. .¿1 10 órakor ün­nepi mise lesz. Tizenegy órakor az ipartestület nagytermében díszülés lesz. Délután 4 órakor Újszegeden, a Rádai-ucca 4. szám alatt ünnepé­lyesen megnyitják az iparotok msdiázát, este 8 órakor dissvacsora fejezi be az ünnepséget. A díszvacsora keretében adják át az idő» iparo­soknak a kitüntető díszokleveleket. Szegedi Hápé szappan kltÜI\Ő! „Hz fllföldön segíteni kel!, mert ez a vidék a maggar őserő rezervoária" Kozma Miklós belügy miniszter Csanádban (A- Délmagyarország makói tudósítójától.) Ko zma Miklós belügyminiszter szombaton alföldi körútjának utolsó állomására, Csauádba érkezett. A miniszter Minerva kocsija délelőtt féltizenegy órakor érkezett a makói vármegyeháza elé. A feljárónál Fáy István főispán, Tamay Ivor al­ispán, Zombory rendőr tanácsos és Görgey István képviselő fogadta. Kozma belügyminiszter hang­súlyozta, hogy utjának főcélja, személves meg­győződést szerezni a helyzetről. Kőrútjában ta­pasztaltak alapján véleménye az, hogy teljes és átütő erővel kell segítséget nyújtani ennek a vi­déknek, amely legtöbbet szenrvd&tt. Az egész or­szág erejét ide kell koncentrálni, mert ha van­nak is másutt bajok, azok nem ilyen s'ifyosak. Még tart a varrógépek kerékpárok olcsó akciója Elsőrendű nci dlJJOl Ul% gummik éa alkatrészek nz i'rrnrt fii Üres árakban STMOMO X á d i Ó k es PHILIPS újdonságai kiesi részletre nálam kaphatók. SPORT- CS OYCnnCHHOCSIH OlCSON f sÜi Szili SínJop^ eraskedl ucca. D. palot« — A jóakarat a legmesszebbi»; u"en megvan ljeunem — folytatta —, mert ez a vidék a ma­gyar őserő szempontjából a legerősebb rezervoár. Ha itt átmeneti bajok vannak, azokon segíteni kell, nem szabad legyengülni hagyni ezt az ős­erőt. A kormány és én magam — fejezte be sza­vait a miniszter — mindent meg fogunk tenni ennek a vidéknek a megsegi lésére. A belügyminiszter ezután a vármegye vezetőit és a járások főszolgabiráít fogadta, akik nem­csak általánosságban, de részletekbe menően is referáltak elsősorban az ínségesek helyzetéről, a megteremthető munkaalkalmakról s általában a segítés módozatairól. A különböző állami hiva­talok vezetői, a varos polgármestere és pénzügyi ellenőre járultak ezután a belügyminiszter elé, aki egy óráig tartott kihallgatásokat. A miniszteri fogadások programjáról — meglepetésszerűen — elmaradt a képviselőtestület küldöttségénél foga­dása, amely számára a makói villanyprobléma érdekében kért kihallgatást a képviselőtestület. A fogadások után a belügyminiszter autóba szállt s kíséretéiben a vármegye és a rendőrség ve­zetőivel előbb a Vertei-telepre hajtatott, majd a vármegyei kőzkórházban, azután a csendőrisko­lában, ezt követőleg a makói szegényházban tett látogatást. Fél 3 óra után a vármegyeházára tért vissza kíséretével a belügyminiszter, ahol a főispán látta ebédre magánál. Délulán a Bákosi csárdai tanya­központ érintésével Nagybánhegyesre hajtatott ki a belügyminiszter, ahol a község képviselőtestü­letének díszközgyűlésén vett részt és átvette a köz­ség díszpolgári oklevelét. Innen teára Lőffler László bánhegye«i birtokos házához ment Kozma belügyminiszter. Este vacsorán Fáy főispán ven­dége volt Kozma miniszter, aki ro óra tájban uta­zott vissza Budapestre. Ingatlanforgalom Szeged területén október 12-től 19-ig a kö­vetkező ingatlanok cseréltek gazdát: Csányi István eladta Dobó Ignátz ég nejének Sürgehaiom dűlőben lévő 4 hold 100 négyszög1­öl földjét 4875 pengőért. Dékány Sándorné e'adta Zákány János és nejé­nek a Gajgonya 368. és 369. tanyáknál lévő 12 hold 872 négyszögöl földjét 11.500 pongőért Kiss Istvánné eladta Timpauer István és nejéne« Tarján dűlőben lévő 175 négyszögöl szántóját 309 pengőért. Nacsa István eladta Tanács Jánosnénak Csa­mangó dűlőben lévő 491 négyszögöl szőlőjét 251 pengőért. Fülöp Miklós eladta Hegyközi Antal és nejé­nek Ladányi dűlőben lévő 800 négyszögöl földjét 500 pengőért. Bőrcsők József és neje eladták Busa Józsefnek Ábrahám dűlőben lévő 2 hold 409 négyszögöl földjüket 1804 pengő 50 fillérért. Pap Pá'né eladta Kocsis Savanya Vince és nejé­nek Nagyszéksós dűlőben lévő 5 hold 1550 négy­szögöl földjét 3700 pengőért. özv. Csányi Máty.'. ni eladta ífj. Újvári János és nejének Balástya dűlőben lévő 1200 négyszögöl szántóját 425 pengőért. Szélpál Imre és társai eladták vitéz Simon Mi­hály és nejének Bodomhalom dűlőben lévő 935 négyszögöl szántójukat 935 pengőért Császár Gergely eladta Vőneki Györgynéneld Hosszú dűlőben lévő 1186 négyszögöl szántóját 900 pengőért. özv. Kovács Tanács Istvánné eladta Vasa Mik­lósnénak Lengyel dűlőben lévő 6r8 négyszögöl földjét 300 pengőért. özv. Kovács Tanács Istvánná eladta Sebők Já­nos és nejének Lengyel dűlőben lévő 560 négy­szögöl földjét 200 pengőért. DROGERIAMAT fővárosi ízléssel, minden igénynek megfelelően rendeztem be és azt teljes, uj, friss árukkal szereltem fel. — Raktáron tartom a legdiva­tosabb bel- és ktilföldi különlegességet, mint 9yó9y3rut, kötszert, gumml- ös baby­cikket, kozmetikai és piperecikket stb. NEMECZ DEZSŐ «SSft&ffi: után egy bizottsági ülésen elnökölnie kell. Akkor már valamennyien tisztában voltunk az órák ho­gyan és mikéntjével Különösen az öreg Szabados tudott gyönyört dolgokat, legendás órákról, ame­lyek például hetekig voltak víz alatt és nem lett semmi bajuk, említett egy Nichis nevü osztrák tisztet, akinek az életét mentette ineg egy óra a fronton, már nem emlékszent, hogy hogyan s köz­ben buzgón Jegyezgetett Mi lehet ez az ember? Vagy feltaláló, vagy valami közgazdasági mentő­terve van — nem tudom. Hogy nem fogadnak. /ízt szinte derűsen vette tudomásul, összepakkolta jegyzeteit, köszönt és elment. Még az ajtóban azt mondta: hát majd holnap! — s vidáman intett. Másnap megint találkoztunk s már mint régi ismerősök üdvözöltük egymást, kiteregette a jegy­zeteit ,két óráig dolgozott és elment — a vi­szontlátásra. Rendre öszebarátkoztank és néhány hét miulva, mikor felfedeztük egymást a Központi Szőrszálhasogatás Gyűjtő Főállomáson, már két­kézzel rázogattuk egymást, hogy van, hogy van. A következő néhány hónap alatt, legalább tiz­tizenkét előszobában találkoztam vele, kedves volt, vidám volt, korán jött, rendesen már kilenc, féltízkor, kettőig dolgozott s elment. Nem türel­metlenkedett, nem feleselt a titkárokkal, nem fo­gad, mnjd fövök holnap. Megszeretett, fin is őt. Olyan kedvesen, tisztán és nyugodtan üldögélt, jegyezgetett. Egészen más volt, mint a többi. Mint például én is. Mert az ügyesbajoskodó embereknek megvan az a csúnya szokásuk, hogy ha csak egy kicsit érzik, hogy igazuk van, már türelmetlenkednek. Ha tizedszer jönnek, már akkor ingerültek é> gorombáskodnak a titkárral: kérem, ne. méltóztasson haragudni, de szeretném, ha netalántán lehetséges volna, ha j kegyeskedne egy olyan esetlegességet találni, ! ugyebár... — ó az emberek nagyon rosazindula- 1 tuak és követelőzők. Azt hiszik, minden csak ugy megy, ripszropsz és kész van. Az öreg Szabadó« nem. Ült, várt, gondolkozott, jegyezgetett és el­ment — benézek holnap. Egy őszi délutánon együM jöttünk el az öngyúj­tó Nyilvántartóból. Kicsit dühös voltam s Szaba­dos bácsi megkérdezte, mi az ügyem. Elmondtam. — És az öné,,ha szabadna? — £n fiam? Nézze édes fiam, elmondom magá­nak. Elmondom én. Nincsen énnekem semmi ügyem. — N-nem értem ... — Nincs nekem bajom ezekkel, édes fiam. Én a háborús naplómat rendezem. Szeretném kvadat­ni. Csuda dolgokat láttam én és mindent szépen felírtam. — Na és? — Hát otthon ugye, hiába, nincs meg ez a ké­nyelem. Szoba, konyhában lakunk, feleségem, asz­szonylányom, vőm, két kis unoka, iskolások Ab­ból a kis nyugdíjból nem ugrálhat ez ember, a vőm meg, hol keres, hol nem. — Dehát... — Az nem zavar, ha így ennyi ember között vagyok. Hátha kávéházban dolgoznék. Akárhány íróról lehet hallani De kávéházra nem telik, ké­rem gyönyörű dolgokat értem meg a háborúban. Az szenzáció lesz, higyje el, ha egyszer megjele­nik?. Kilenctől kettőig dolgozgatok. csendesen, ak­kor megyek haza. Néhol újságot is tartanak, oda | szeretek járni legjobban, nem baj, ha régi is, ai I ember csak megtudja, hogy mi van a világban ' szerte. — Na jó, de nem értem, hát például, mi törté nik, ha... — Ja ?! Hát «ézze, Ilyen helyre nyugodtam el le­het menni. Bejelentetem magam. Úgyse fogadnék Sziabados! Ki az a Szabados? Nem fogadnak. Hogy jöjjek holnap, meg egy hét tmilva, hát jó. — Na, de ha megkérdik... — Hogy milyen ügyben? Hát mondok egy ügyet. Annyi ügy van. Azt mondom a vetftmagcsávázásl ügyben, vagy a borecet dologban — Na és, ha ... — Ha mégis fogadnak — nagy nyugalomban ballagott mellettem Szabados bécsi, — akkor elő­adom az ügyet. Úgyse intézik el. — Fantasztikus! No, de mi történik, ha mégis.. — Ha mégis el akarják intézni? Akkor elinté zik. Hehehe — csendesen nevet maga elé Szaba­dos bácsi —, egyszer jártam igy. Valami főtaná­csos fogadott. Megkértem, hogy a Retek-uccát ne­vezzék el lovag Schmidt Ede-uceának. Mondtam az egész kerület nagy tisztelője lovag Schmidt Edének. — És? — Azóta már el is nevezték. Na Isten áldja meg fiam. én itt átmegyek a Lánchídon, mert Bu­dán lakom. — És ki az a lovag Schmidt Ede? — Nem tudom. Ha egyszer megint fogadnak^ niegkérdezem, hát jóétvágyat. És Szabados bácsi átment Budám, mert ott la­kik.

Next

/
Thumbnails
Contents