Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-19 / 236. szám

T935 október 19. DÉLMAGYARORSZÁO ALFÖLDI IPAR E S KERESKEDELEM A D E L M A G Y A R O R S Z A G HETI MELLEKLETE A szededi ipartestület megalakulásától — az 50 éves fubileumig Az eiőkésziíő blzollság munkája — Az első vezetők — A taglétszám emelkedése (A Délmagyarország munkatárstól.) Vasár- ; alig nyolc hét múlva elkészült. 1885. január nap ünnepli Szeged iparossága az ipartestület | 24-én a földművelési, ipari és kereskedelmi miFim na lln cinoL- Vl ¿vji c iiiKílonmót 1 QQ i -i _ . j- .i.-n.i - 1 _ _ fennállásának 50 éves jubileumát. 1884. októ berében alakult meg a szegedi ipartestület. A városházán ült össze az első közgyűlés, amely megalakultnak jelentette ki a szegedi ipartestületet, Szluha Gusztáv főkapitány hirdette ki a határozatot. Nemsokkal később megalakult az első bizottság AZ alapszabályok kidolgozására. A bizottság tagjai voltak: Rainer Ferenc ipartársulati elnök, Adám Ferenc cipész, Auer József órás, Botvay Pál rézműves, Budav Lajos asztalos, Bakay Nándor kötélgyáros, Csiszár József lakatos, Csikós Ignác lakatos, Furnier Károly hentes, Felmaver Gusztáv tímár, Gera János borbély, Harc Lajos mészáros, Hodács János kovács, Hegedűs Márton csizmadia, Haszler József cipész, Juhász György asztalos, Könyvhegyi József szí jgyártó, Kátai István cipész, Kernyi István asztalos, Kalmár István szabó, Kalmár Antal tímár, Lemle Miklós kalapos, Molnár János kerékgyártó, Nagy Pál pék, Nigrénvi Pál lakatos, Pütics Radomir szabó, Privári Pál csizmadia, Papp Ignác csizmadia, Póka István lakatos, Poósz Alajos aranyműves. Pásztor János szűcs, Demján János bádogos, Rainer Károly asztalos, Smikli István mészáros, Szécsi Adolf szobafestő, Schütz János pék, niszter jóváhagyta a szegedi ipartestület alap! szabályait. Szabó Lajos iparhatósági biztos | 1885. május 7-én az ipartestület vezetőivel j együtt megállapította, hogy az ipartestület rendelkezik mindazon feltételekkel, amelyek az ipartestületi teendők gyakorlásához szükségesek, ennélfogva hivatalosan is megkezdhette az ipartestület a működést. A testület céljaira a szegedi ípartársulat engedte át a helyiségeit a Jókai-uccai Kain-féle házban. Néhány nappal később meghirdettél; a Schatfer Zsigmond szappanos, Szmollény Nándor asztalos, Somogyi János csizmadia, Tóth Bcla cserépégető. Tápai Antal csizmadia. Varga T.ászló mészáros, Hoffmann József női szabó, Wíedermann Antal kékfestő és Somogyi Simon szűcsmester. A bizottság szünet nélkül dolgozott, az ipartestület alapszabálvai és a szervezés tervezete Budapest! Felöltftárulnz Klauzál tér 2. Értesiti a t. vevőközönsécret, hogy őszi és féli ke báljai szövet és különféle selyem délutáni és estélyi ruhái nagy választékban raktárra érkeztek. A. B. C. kis könyvek érvényesek. Budapesti Felöltőáruház Klauzál tér 2. jegyzői állásra a pályázatot. 12 pályázat közül B a b ó s Eleket választották ki, ő lett a szegedi ipartestület első jegyzője. Az ípartestülel első tisztikara a következőképen alakult meg: einök: Rainer Ferenc, alelnökök: Privári János, Csikós Ignác, jegyző; Babós Elek, pénztárnok: Bódvay Pál, ellenőr: Róth Róbert, számvizsgálók: Harc Lajos, Tóth Béla és ifjú Felmaver János. Az ipartestületnek megalakulásakor 881 tagja volt és a következő szakosztályok működtek: fémipari, faipari, ércipari, festőipari, ruházati, élelmi, építőipari és bőripari szakosztály. 50 év alatt 5 elnöke volt a szegedi ipartestületnek. Az elnökök névsora a következő: Rainer Ferenc, Kalmár István, Rainer Károly, Pálfy Dániel. Körmendv Mátyás. * Az 50 éves jubileumot a szegedi iparosság méltó módon kívánja megünnepelni. A jubileumi ünnepség sorrendje a következő: délelőtt 9 órakor felvonulás az ipartestületből a fogadalmi templomba. Fél 10 órakor ünnepi mise. 11 órakor díszközgyűlés az ipartestületben. A díszközgyűlés napirendje: Hiszekegy, énekli a Szegedi Polgári Dalnrda, elnöki megnyitó, mondja Kőrmendy Mátyás, az ipartestület történetét ismerteti dr- Gyuris István titkár, ünnepi beszédet mond dr. Dettre János, az ipartestület ügyésze. Ezután az üdvözlések következnek, Délután 4 órakor ünnepélyesen megnyitják Újszegeden, a város által átengedett Rádaiucca 4. számú házban az elaggott iparosok otthonát, amely a szegedi iparosasszonyok lelkes munkájának eredményeképen létesült. Kste 8 órakor a jubileumi ünnepséget díszvacsora fejezi be az ipartestületben. Minden hölgy GFB harisnyát visel! mert a leqszebb, legjobb és •epio'cs^bb' Gvári lerakat !»ollfth Testtírehiifl A bőrárak ugrásszerű emelkedése súlyos helyzetbe hozta a szegedi cipésziparosokat Nyilatkozik a bőrkereskedő és a cipésziparos (A Délmagyarország munkatársától.) A bőr- , künk semmi hasznunk nincs a bőráremelkekereskedők és a cipésziparosok között állandó ; déséből, sőt ráfizetünk arra. A legjobb vevőintéma most a bőrárak ugrásszerű emelkedése, ket sem vagyunk képesek kiszolgálni és emelugras Az olasz-abesszin háború megindulása óta a nyersbőr 20—25 százalékkal drágult, sőt némelyik cikknél már 30 százalékos áremelkedés is tapasztalható. Hogy ebből a nagyarányú drágulásból mennyi esik a nagyobb szükséglet által indokolt árenr-lkedésre és mennyi a spekuláció drágítására, azt ma még nagyon nehéz volna eldönteni. Tény az, hogy naprólnapra emlekedik a bőr ára és ami még ennél is nagyobb baj, a felemelt árakon is nehezen lehet nyersbőranyaghoz jutni. Beszéltünk egyik szegedi bőrkereskedővel a bőrdrágaságról és az alábbi információt kaptuk: — A mult héten eladott 100 kiló bőr árából most már csak 75 kiló bőrt tudtam vásárolni. Ezt is nagynehezen. Nemrég rendeltem 120 darab talpbőrt október 15-i szállításra. A személyes átvétel ki volt kötve és a megjelölt napon jelentkeztem is a gyárban, hogy a rendelést átvegyem készpénzért Az áru helyett azonhan azzal fogadtak, hogy nincs bőr és egyetlen darabot sem tudtak kiszolgálni. Nelett sokan nekünk tulajdonítják a bőrárak ugrásszerű emelkedését. Egy cipészmester az áremelkedésről a következőket mondotta: — A cipésziparosokat a legkinosabban érinti a bőr drágulása. Az áremelkedést nem vagyunk képesek olyan mértékben áthárítani a közönségre, ahogy drágul a bőr és így a drágulásnak magunk isszuk meg a levét. Naprólnapra meglepetésszerűen drágul a bőranyag, a cipésziparosok nagyrésze azonban elkésve vesz erről tudomást és nem tudja bekalkulálni a megrendelési árakba. Másodsorban nagyon rossz most a cipészipar szezónja, örülünk, ha munkánk van és sok az árromboló, meg a kontár is, ugy, hogy a bőr drágulása a legsúlyosabb helyzetbe hozta a cipésziparosságot. a legolcsóbban £z«zelll®ai)M« SELYMES BLAU.iruhéi f4'í«h"S" «józan ész követeli: Helyben vásároljunk!