Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-13 / 232. szám

DECMÄG7ÄRORSZXG T535 oSWEer 13? fcillAH NÍTCOR (siiiőranár \/ MM MŰIM M Sflfdl szegedi üzletében vásárodon? Néhány tájékoztató ár: 3 1 Angii modern ebédlőcslllár . .. Villamos vasaló 3 évi }ótállós«aí Állólámpa, modern . P 9.. " II.. .6.80 3.SO METEOR villamossági és Csillár-GtIÖr R. T. „ _ 9».egcdl Uílele: KARASZ IICCA «. TKtfcFO*. 35-7Í. Knavnsfl nx«fésl teliéin/eh. Unió könyvecahéree Havi bür-1. Kttfnic 20 klrahntunh rnnpicUlntfisei Egginllltó pernio odúra fizetési halasztási Heletcsanádban Az elemi kárfelvételek miail sok a panasz \ adlak (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A fagy-, jég- és aszálykár sújtotta Csanádmegyében most folyik a károsultak megsegítését célzó munka. A vetőmagakció, kedvezményes tengeri juttatás, adófizetési halasztások és törlések problémái foglalkoztatják az érdekelt gazdaközönséget, valamint a közigazgatási és pénzügyi hatóságokat is. A közigazgatási bizottság szombat délelőtti ülésében Dankó Károly pénzügyigazgató bejelentette, hogy Kelstcaanádban, a legnagyobb kárt szenvedett vidéken, 16 községben 1,018.002 pengő adó fizetésére adott a pénzügyigazgatóság egyéves halasztást. Ezekkel a halasztásokkal szemben a vármegy® többi részén, Makón és 24 községben, az adóbehaj táaok késedelme miatt a felelős adóbehajtási kötegekkel saemben a vagyoni felelősséget mondották ki. Az elemi károk alapján folyamatban lévő adóleirási munkálatok is foglalkoztatták a vármegye közigazgatási bizottságát. Az elemi kárbecslések és adóleirások munkájával kapcsolatosan ugyanis több oldalról panaszok merültek fel részben a város, részben a pénzügyi közegek ellen. A panaszok egyik csoportja, amelynek S. Bálint György, mint a makói mezőgazdasági bizottság elnöke adott hangot, arról szólott, hogy a pénzügyi közegek késedelmesen, szerintük egyhónapi késedelemmel fogtak a kárfelvétel munkájához, amikor már a gazdák kénytelenek voltak a termést betakarítani s igy elvesztették az adókedvezmény beszámításának lehelőségét. Ezekkel a panaszokkal szemben a pénzügyigazgató megállapította, hogy csupán az okozott két-három napi késedelmet, hogy a gazdák a kárbejelentést nem a pénzügyigazgatóságon, hanem a városházán tették meg. Különben a pénzügyi hatóság abban a mértékbben, ahogy megfelelő munkaerőt kapott, haladéktalanul elvégezte a kárfelvétel munkáját. A panaszok másik irányát az az interpelláció jelá, amelyet Nagy Gy. Mihály Makó képviselőtestülete elé terjesztett s amely szóvá teszi, hogy a városi birtoknyilvántartó hivatal hiányos kataszteri kimutatást adott a kárbecslő pénzügyi közegek rendelkezésére ás sokan emiatt estek el attól a lehetőségtől, hogy tényleg szenvedett elemi kárukat adójukból levonhassák. Annyival súlyosabb ez a körülmény, mert a törvény utólagosan nem ad helyet ezen a cimen kárelismerésnek, a város viszont a kárfelvétel céljaira készített kimutatását nem tette közhírré és közszemlére, ami pedig a törvény értelmében a jogorvoslat lehetőségét biztosította volna. Könyrefc BÁLINT GYÖRGY: AZ IDÖ RABSÁG ABAN. Egy jó író és egy európai ember jelentkezik ezekben a sorokban, dokumentál ezekben a feljegyzésekben, — ! egy jó iró és egy európai ember... szabad-e még kimondani e büszke és nagy jelzőt: európai? Az idő rabságában hova tűnt e szó tiszta íze és emelkedett csengése, — vájjon emberséget és szellemiséget jelent-e a jelző: európai... Élményeinkben, lobogásainkban és vágyainkban újra meghangzilk a szó, ami türelmet és emberséget, progressziót és kulturát jelentett — egyszer. A szó és az élmény még visszacseng egy-egy uj élmény rtika ízénél és ilyenkor feszült izmokkal lenne jó megszabadulni és kiszabadulni — az idő rabságából. Mai vallomások, amelyekben a nagy jelző és a büszke érzés kísért; mai feljegyzések, amelyeknek ízét és értékét a tegnapi, a régi jelző zengeti még... Hova fordult vissza az út, ha az élmény értékét tegnapi jó vágyaink jelzik. — Európainak maradni — a régi csengés tisztaságában — ftz adja egy Jó író megmozgató és jóságosan nyugtalanító dokumentációját. Bálnit György itt van elítélve az idő rabságában, a kor könyörtelen hatalmában, de minden máról valló Jegyzetében a tegnap tisztasága és az örök progresszió cseng tovább. Mai Írónak lenni európai szellemiségben, alig van nehezebb és — bátrabb kiállás Előbb embernek kell lenni, hogy aztán íróvá fejlődjön. És Bálint György jól érzi ezt a büszke rabságot, nem menekül az élettelen mozdulatlanság elefántcsont-tornyának finom messzeségébe, itt él elítélve az idő rabságában, de embersége jobb és szabadabb a szuronyokkal határolt cellában is. Egy rab és rossz kor európai krónikása, aki valami fanyar ízzel a szája szélén emberséget és progressziót hirdet — egy embertelen korszak bilincsbevert történelmén. És ezért kivételes élmény ez a néhány oldal apró vallomások nagy villanásában. A magánügyből közügy szélesül, sokaság sorsa néhány dobbanás nagy perceiben. A nagy közösség szíve dobban ezekben az egyéni vallomásokban, amelyek nemcsak egy jó írót és egy európai embert dokumentálnak, de egy megrabolhatatlan szellemiséget is, — egy szellemiséget, amely megint és mindig hittel, szépséggel és kulturával fonja be leláncolt és visszafelé vonszolt életünket. — Versekből és rímekből nőttek meg ezek a vállomásos sorok, ezek a hétköznapi feljegyzések, — a versek ritmusos íze ott jár a jegyzetek között, mégis a lirátlan korban a felszabadulás jó érzése teremtette meg ezt a naplót hétköznapi és agyszerű utazásokban. Eridc Kästneroek vannak ilyen hétköznapi utazásai (Lärm im Spiegel), nagy dolgok kapnak egvszerü magyarázatot, komplikált érzések világos eredményt és apró jelenségek nagy perspektívát... Nem a forma raffinált kötöttsége a fontos, csak a ritmus hullámzik el egy különlges hangszeren az élmények és érzés«k tiszta megvilágításáig. Az irodalom (és az emberség) egységes és összefüggő folyamat, egyetlen hatalmas vérkeringés — vallja Babits —, amelyben emberek, országok és földrészek fölött egymásnak kezet nyújtanak a jó irók és a megingathatatlan emberek ... — Egy bolt az ucán, téli hajnal a szeméttelep hulladékai között, egy francia esszéista megjegyzései a Nauvelle Revue Francaise-ban, egy ember sír a Visegrádi-uccában, levél a gyöngyvirágot áruló munkanéliküliher. — mind feljegyzések és vallomások ebben a költészetben és ebben a szellemiségben, hétköznapi dolgok, apró jelenségek és mégis egy nagy közösség élete és rabsága dobban ezekből az egyszerű és világos sorokból. De az utazás Sienába is elér, ahol a tizenhatodik század kincsei és bizonyítékai nosztalgiás vággyal haladnak felénk és Rómában remekmüvek épültek börtönök fölött. épületek és remekmüvek, amelyek a mi börtöneink... Sok apró állomás e véget nem érő utazásban, mégis felejthetetlen az a skandináv hangulatu novemberi délután ,amikor a világ legszebb öblében, Nápoly és PozzuoTi között az iró csöpp falvakon át, dfiledé*« viskók között elimdult a Solfatars felé- A vulkánidomitó félelmetes és keserű mutatványáról számol be ez a sötét, skandináv hangulatú olasz délután, nagy csönd van a szürkeségbem .füstösfclopok gomolyognak elő a megostorozott földből, a levegőben a veszély finoman keser nyés szaga úszik alig észrevehetően, — ós semmi s6m történt, „csak a föld döng kissé furcsán » lé (lések alatt és az a kis kénszag néni äkär teljéién eloszlani a levegőben.. .*' Felejthetetlen ez a «kandináv hSfifalattt tiápOlvi délután. — Egy jó Íré és egy túrónál ember legszebb vallomása ez s hétköZfiani köftW. (V• gy.) lm Wolgárd « Pécsi Hamerll divat bőrkesztyűk !TéTgnvggnP?-lS; Pollák Testvéreknél HOLTZER S. ES FIÜI CEG a-r m & Detail üzletében az összes férfi és női ruházati cikkek, pamut és gyapjúszövetek, fehérnemű anyagok, kelengyék, selyemkülönlegességek, festett és nyomott áruk, bélésáruk, szőrme, férfikalapok, harisnyák mérsékelt árak mellett, dus választékban kaphatók. {

; Szegedlek találkozó Helye az : j István Király szálloda ffi. Mjmffad pályagdt* mtóatt) - felafoa (Interurbán) 909-48., 9M-84. - S(lr?«nyoim: HOTELIST. Sxobdtnk drdí nérsékelílllc. • lapra hivatkozók 9Ó»/o engedményt kapnak. Központi flUét, folyó hideg-meleg vte, Hit, telefonos szobák. Teljes komfort, » A szállodában éti erem, kávéház és amerlcan bar