Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-12 / 231. szám

DeCMKGTARORSZSG 1*535 október Ti. IIENIZEII HITELIttTÉZET R-T. SZEGEDI FióKJH A t»k»ríkpínztAH Aalét minden terén MMe4ggel áll ügyfelei rendalkeríBóre Termelési, épltkezétl * egyéb Jelzálogllag biztosított kölcsönöket folyósít betéteket a lenmagasabb kamatlábba' kamatoztatja. Székház: Széchenyi tér 3. fi. —— Telefon: — OS. Tüzelőanyag telep: KÍLVÍRIR UT. (Honvédkórház mellatUT«!.: 21-91. Pintér Jenő első előadása a szeged! egyetemen, az első irodalomtörténet tanárról: Imre Sándorról (A Délmagyarország munkatársától.') Érdekes vendégelőadója volt pénteken délután a szegedi egyetem bölcsészeti karának: dr, Pintér Jenő budapesti tankerületi főigazgató, az ismert irodalomtörténész, akit a szegedi egyetem nemrégen • nyilvános rendes tanári címmel tüntetett ki az irodalomtörténet művelése terén szerzett érdemei elismeréséül. Nagy érdeklődéssel várt előadását az egyetem Saukováthy-térl nagy előadótermében tartotta meg, amely szinte zsúfolásig megtelt érdeklődőkikel. Az érdeklődők sorában dT. Ditrói Gábor rektor vezetésével igen nagy számban jelentek meg az egyetemi tanárok és szinte testületileg vonult fel a szegedi középiskolák tanári kara is A hat órára hirdetett előadást dr. Zolnai Béla, a bölcsészeti kar dékánja vezette be. Üdvözölte a kar vendégeit, köztük dr. Imre Sándort, a szegedi egyetem volt professzorát, aki nemrégen foglalta el budapesti katedráját és aki unokája annak az Imre Sándornak, kiről Pintér Jenő tartott előadást. Elmondotta Zolnai dékán, hogy a szegedi egyetem bölcsészeti kara a múlt év októberében határozta el dr. S i k Sándor indítványára, hogy Pintér Jenőt a nyilvános rendé« tanári oimmel tünteti ki. Ezt az egyhangúlag hozott határozatot a kormányzó áprilisban hagyta jóvá. — Ez a mai előadás kettős ünnepe karunknak — fejezte be bevezető előadását Zolnai Béla —, ünnepe azért, mert az előadás egyetemünk első irodalomtörténet-professzoráról emlékezik meg és mert Pintér Jenő tartja, aki most először jeleik meg karunk előadótermében Pintér Jenő lépett ezután a hallgatóság nagy tapsa közben a katedrára. Mindenekelőtt köszönetet mondott a szegedi egyetemnek a kitüntetésiért, amelyben tudományos pályájának legszebb jutalmát látja. Bejelentette ezután, hogy Imre Sándorról, nem a tudósról, hanem az emberről és az egyetemi tanárról kiván megemlékezni előadásában. Bevezetőül röviden ismertette a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem megalapításának körülményeit. Trefort Ágoston kultuszminiszter előterjesztése alapján a király 1872-ben nevezte ki az uj egyetem harminckilenc profeszszorát, akik 1872. október 19-én tették le az esküt. Az egyetem nyelvtudományi és irodalomtörténeti tanszékének Imre Sándor volt az első tanára, «kit a kinevezés a debreceni református teológiai főiskola tanáraként ért 52 éves korában. Imre Sándor nem pályázott »z egyetemi katedrára, Gyulai Pál és Csengery Antal javaslatára nevezte ki a király Trefort előterjesztése alapján anélkül, hogy Imre előzetesen tudott volna róla. A tervről Gyulai Pál levélben értesítette Imrét, de amikor Imre Sándor megkapta a levelet, kinevezése már meg is jelent a hivatalos lapban. Pintér Jenő felolvasta Gyulainak ezt a még publikálatlan levelét, amelyhez igen érdekes és arra a korra rendkívül jellemző megjegyzéseket fűzött. Elsősorban hallgatóságának' figyelmét a levél tökéletesen mai stílusára hivta fel és megállapította, hogy amig a mai költői nyelv már Petőfi Sándor költészetében kialakult, addig a széppróza csak 1900 körül, Mikszáth utolsó Írásaiban és Gárdonyi Géza munkáiban jutott el a mai stílusig, a tudományos irodalom stilusa azonban még a mai napig sem érte el ezt a tökéletességet. Gyulai Pál ajánlotta először Imre Sándort kinevezésre, még pedig azzal a megokolással, hogy Kolozsvárt tanítsák máskép az irodalomtörténetet, mint ahogyan Budapesten Toldy Ferenc tanította annakidején. Ezekben az időkben nagyon kevés tudósa volt az irodalomtörténetnek Magyarom szágon és ha nem Imrét nevezték volna ki a kolozsvári egyetem tanárává, akkor ismeretlen nevű fiatal pályázóval kellett volna betölteni ezt a fontos tanszéket. Imre Sándor nem szívesen foglalta el egyetemi katedráját, nem szívesen hagyta el a debreceni főiskolát és fiának feljegyzése szerint Könnyezett, amikor megírta Gyulai Pál levelére a beleegyező válm6zát. A kolozsvári tanszéket tizennégy éven keresztül töltötte be és ez alatt a nem egészen másfél évtized alatt felnövekedett az uj magyar irodalmi nemzedék. Előadásai, tanulmányai örök értéket Jelentenek a magyar művelődéstörténet szempontjából is. Toldy Ferenc őt szánta utódjául a pesti katedrán, de Imre Sándor hallani sem akart arról, hogy Budapestre költözzék. Mindig idegenkedett a fővárostól és amikor nyugalombavonult, Hódmezővásárhelyen telepedett le. Ebben a kis alföldi városban élte tovább a tudós egyszerü, szerény, visszavonult életét, itt dolgozott értékes tanulmányain. Családját a rajongásig szerette és lelki erejét nem törhették meg a csapások sem. öt leánya halt meg de fialt egész emberekké nevelte fel. A Kisfaludy-Társaság 1897-ben adta kl két hatalmas kötetben tanulmányait. 190& han halt meg, nyolcvan éves korában. , Pintér Jenő előadását nagy tapssal fogadta az auditórium maximum közönsége. Az egyetemi tanárok este társasvacsorát rendeztek Pintér Jenő tiszteletére a Hungáriában. A vacsorán minden karról szép számban jelentek meg a professzorok, a bölcsészeti kar nevében dr. Zolnai Béla üdvözölte Pintér Jenőt, aki megilletődve válaszolt. szffrmazett teiiKabat modeiieK aa*. SELYMES BLAlUuhéz Sí.thmnl' Tőzsdei ügyletek a hovácsmtihelyben (A Délmagyarország mxmkatársától.) Boda János csongrádi kovácsmester eÖen uzsora miatt eljárás indult. Boda több csongrádi gazdálkodónak a múlt év tavaszán árpát, zabot, rozsot ackrtít kölcsön olyan feltétellei, hogy augusztusban anynyi mázsa búzát adnak vissza neki, ahány mázsa «bot, rozsot, ffletre árpát kaptak. Az flgyésasóg vádirata szerint ezáltal elkövette az uzsarát, mert a termények közötti árdifferencia nagyobb összeget tesz ki, múlt a szokásos kamat, azonkívül a gazdálkodók akkor, «mikor a kölcsönt igénybevett^, szorult anyag« viszonyok között roltak. A kovácermestert pénteken vonta felelősségre a szegedi törvényszék. A vádlott beismerte, hogy ilyen módon bonyolított le kölcsönügyleteket. A bíróság több tanú kihallgatása után a vádlottat felmentette a vád alól, mert ugy találta, hogy a kölcsönügylet tulajdonképen hasonló volt egy tőzsdei tranzakcióhoz, mert a vádlott több hónapra adott kölcsönt és nem tudhatta, hogy a terményárak állandó hullámzása mellett a kölcsönadott termények nem lesznek-e magasabb árfolyamnak, mint a bura. A vádlott szert tetjt ugyan nyereségre, de ezért a nyereségért kockázatot is vállalt. Az ügyész az ítélet ellen fellebbezést jelentett be. Egész héten kacagás AKI MER, AZ NYER n/rdzds AKI MER, AZ NYER tombolás AKI MER, AZ NYER vasárnap öéluíán AKI MER, AZ NYER Sxombat a. n. Kedd <L a. VIKTÓRIA VIKI Filléres Filléres hely árak! Minisztertanács Budapest, október 11. A kormány tagjai pénteken délelőtt 9 órakor Gömbös Gyula miniszterelnök elnöklete alatt tartott minisztertanácson külkereskedelmi kérdésekkel foglalkoztak. A tárgyaláson Imrédy Béla, a Nemzeti Bank elnökié is résrtvett. Utána letárgyallak az egyes szakmi» n Le «terek által a képviselőház eJé terjesztendő törvényjavaslatokat. Éjszakai idill a Móra~uccában (A Délmagyarország munkatársától.) Főlföldl Mihály festőművész panaszára nemrégiben könynyü testisértés címén eljárás indult három szegedi férfi ellen, akik a festőművészt egyik éjszaka megverték. Fölföldi a muh hónap 8-án éjjel hazafelé tartott, útközben bekopogott barátjának, Parobek Alajos festőművésznek Móra-ucoaí lakása ablakán. Amig barátja jelentkezésére várt, arra ment egy háromtagú társaság, amelynek egyik tagját, Szőke (Babícs) Sándor tiszai zsákolót a festőművész ismerte. Szóbaelegyedett Szőkével, közben a társaság másik tagja, Németh Ferenc belekötött Fölföldibe, akit megrúgott. Fölföldi erre arculütötte Némethet, mire általános Beflekedés kezdődött. A verekedés régé ax k*t, hogj a társaság tagjai megverték a festőművészt ás könnyebb sérüléseket is ejtettek rajta. A járásbíróság pénteken vonta felelősségre a verekedőket, akik tagadták, hogy bántalmazták velna a festőt, azt vallották, hogy a festő lépet* fel támadókig és az ütötte meg őket. A bíróság a verekedők közül Németh Ferencet és Zöldi Józsefet 8—8 napi fogházra ítélte, Szőkét felmentette az ellene emelt vád alól. ———— Másodszor is elutasították a manrkürösleárty kártérítési keresetét (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámoltunk annakidején arról a kártérítési perlői, amelyet Csorba Erzsébet manikűrös leány indított a Délmagyarország ellen. A pert azért indította, mert a Délmagyarország 1934 november 17-i számában színes tudósítást közölt annak a pernek előzményeiről, amelyet Csorba Erzsébet 6 ezer pengő kártérítés iránt indított egy ismert szegedi magánzó ellen házassági ígéret megszegése miatt. Csorba Erzsébet szerint a tudósítás jogosulatlan közzététele miatt és a per nyilvánosságra hozatalával a férjhezmeneteli lehetősége úgyszólván lehetetlenné vált, az ő élete a nyilvánosság előtt jogosulatlanul feltáratott ós ezért 2500 pengő erkölcsi kártérítést követelt a Délmagyarországgal szemben. A járásbirósági tárgyaláson a Délmagyarország dr. Barta Dezső ügyvéd utján legfőképen azzal védekezett, hogy Csorba Erzsébetet a 6000 pengős perében agy a törvényszék, mint az ítélőtábla keresetével elutasította, mert a női tisztességbe és jóerkölcsökbe ütköző magatartást állapított meg, így tehát ugyanezen a címen a Délmagyarország ellen sem érvényesíthet kártérítési követelést. A járásbíróság elutasította keresetével Csorba Erzsébetet a fenti okok alapján é6 még azon az alapon is, mert az ítélet szerint ilyen körülményék kőzött még a méltányosság alapján sem igényelhet erkölcsi kártérítést. Csorba Erzsébet fellebbezése folytán most tárgyalta az ügyet a törvényszék Novák-tankcsa. és a járásbíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyta, így Csorna Erzsébetnek senkivel szemben sem sikerült kártérítéshez jutnia.