Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-12 / 231. szám

DŰLM AGYAKORSZAG SXEOED. SMfketsMMgi Somogyi ncca 22. L em. Teleiont 23-33.» Kiadóhivatal, kOlctönklinyvlar é* Jegyiroda» Aradi ncca a. Telelom 13-OO.. Nyomdát Lőw lipöt ncca lO. Teletöm 13-00. . TávlraH Szegedi ... Az iskolaszéld ülések nemcsak akkor szoktak népesek lenni, amikor választás van napirenden. Senkit sem lepett meg tehát, hogy a választás, sajnos, nagyon ritkán előforduló aktusára mind elmentek az iskolaszéki tagok. A közgyűlési terem, ahova az ülést az iskolaszék hivatalos helyiségéből áthelyezték, volt annyira népes, minit olyan közgyűlési tanácskozásokon, amelyeken fontos ügy kerül napirendre, de nem mutatkozik a láthatáron se botrány, se pikantéria. Az iskolaszéki tagok gyanutlanul ültek a Helyeiken, az iskolaszéki elnök megnyitotta az ülést, rövid beszédet mondott, amelynek a végén bejelen/tette, hogy a választást nem az 6 elnöklete alatt bonyolítják le, amiért is átadja az elnöklést. A választási elnök elfoglalta helyét az elnöki székben. Az iskolaszéki elnök leült tőle jobbra. Ezután rövid beszédet mondott a választási elnök, az iskolaszéki tagok lelkére körtve, hogy a tanügy fontos ügy, azzal a ritka alkalommal tehát, hogy az ország második városában végre két tanítót is választanak, a nevelésügy javára éljenek. Ne hagyják magukat senkitől és semmitől befolyásoltatni, fejezte be a választási elnök és azt támogassák, akit a legérdemesebbnek tartanak. A közel tiz percig tartó választási aktust még két felszólalás előzte meg. A másik, általános meglepetésre, szembe szállt a választási elnök felfogásával, aki pedig kitűnő tanférfiu hírében áll és azí hangoztatta, még pedig elég keményen, hogy szegedit válasszanak most is, más alkalommal is, minden pozícióba. A szónok, jeles egységespárti erősség, bizonyára a pillanat ünnepélyességének hatása alatt, kissé cikornyásan fejezte ki mapát. A meglepetés annál kínosabb, a feszelgés annál hoszszabb volt. Sugás-hullámok járták be, morajzöngéket okozva, a termet. „Az elnök szegedi? — kérdezték. „Dehogy" — zudult le a gyors válasz. „Az egész egységespárti vezetőségben egy szegedi van." Számolgatták még, hogy milyen sokan vannak széles e közgyűlési teremben, akik nem szegedi születésűek. „A szónok sem született Szegeden" — nevetett valaki. „Ha másért nem, ezért sem lett volna szabad beválasztani a szegedi közéletbe" — zúgtak többen. Az utolsó méla akkord pedig, amely a választást kisérte, ugy szólt, hogy meg kell fellebbezni a választást, mert az egyik tanító, akit megválasztottak, nem — szegedi születésű. Nem volt annak az iskolaszéki beszédnek, szerencsére, nagy súlya vagy hatása, különben az elkövetkező évtizedekben szegedi születésűt, legalább is tanítónak, soha meg nem választanának. Ez a legfőbb oka, hogy a szegedi elv hibás értelmezése ellen most szólalunk fel. Vannak kimagasló szegedi érdekek. Könnyű lenne bebizonyítani, hogy ezek egyúttal országos és nemzeti szempontból is kimagasló érdekek. Nem áll, hogy ezeket a kimagasló szegedi érdekeket legsikeresebben vagy sikeresen csak szegedi születésű szolgálhatja és hogy nem a legkimagaslóbb szegedi érdek minél több és kiválóbb értéket ide vonzani, itt lekötni és minden pozícióba a lehető •egkiválóbb erőket megnyerni. Gróf Klébelsberg Kuno nem volt szegedi születésü, Tisza Lajos sem és Kállav Albert sem. Móra FeSzombat, 1935 október 12. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 22S. sz. renc sem született Szegeden, Tömörkény István sem és Nyilessy Sándor sem. Ki az a szegedi születésü, aki dicsőségesebb életű igazgatója lehetett volna a szegedi muzeumnak, mint Tömörkény és Móra? Emiit-e Szeged története hűbb, rajongóbb, érdemdúsabb és nagyobb szegedi polgárt, mint amilyen örökéletű ujjáépitője volt, akinek nagyszerű szegedi müve most tetőződik be a tanítók interné tusának építésével? Az angol sajtóban pénteken megjelent hírek arra mutatnak, hogy az olasz hadsereg a különböző harcvonalakon megszilárdította helyzetét és növelni kezdi a harapófogó nyomását, aminek célja egyesek szerint Horror, mások szerint Addisz-Abeba bekerítése. Adua környékét az olasz hadsereg elkeseredett kczígránátharc és szuronytusa után megtisztította az ellenséges portyázóktól. Seyum herceg seregeit Aduától 10 kilométernyire szorították vissza és elfoglalták a környéket uraló, közel 3000 méter magas Raie hegyet. Az Havas Iroda azt jelentette, hogy északon az olasz csapatok Amba Sebatnál és Gendestanát ellenállásra találtak. Az olaszok elvágták az összes karavánutakat és átkelőket. Az ambasebati harcokban az abesszinek súlyos veszteséget szenvedtek. Nagy csapatösszevonások Ad Jisz-Abeba, október 11. Az északi harctérről érkező jelentések megerősítik azt a hírt, hogy az északkeleti Agamé tartományban és Assbanál heves ütközet folyik. A dél-abesszin hadsereg [>arancsnoka közölte, hogy abesszin őrjáratok és az abesszin hadsereghez menekült szökevények nagy csapatösszevonásokat figyeltek meg. Aa olasz csapatokat harcikocsfckal, tüzérséggel és) repülőkkel erősítették meg. Ezek szerint ugylátszik, megfelel a valóságnak az a hir, hogy az olaszok Doloból kiindulva, nagyszabású támadásra készülnek. 110 ezer katona Asmara, október 11. Azoknak az olasz csapatoknak az erősségéről, amelyek három hadoszlopban előnyomulnak Abessziniában, most részleteket közölnek. Eszerint 110 ezer katonáról mn szó, akik körülbelül 2300 gépfegyverrel, 230 ágyúval, 92 harcikocsival és 35 ezer lóval, valamint öszvérrel rendelkeznek. Minden csapattestCU>E1ZET£S: Bavonte l»lilj l»|ijbn.W, Vidéken e* DudapeMcn 340, kAlfOIdoa e.dO pengi. — Egye* Mdm dra bdtko» nap ÍO, rntAr- «• Ünnepnap 16 UH. BUdetétek fel-vétele tarifa szerint. Megfő, lentk héttő kivételével naponta reggel. Annak, alá ezeket a sorokat hja, a dédnagyszülei is szegedi temetőben alusszák örök álmukat. Aki most kiáll szegedivé honosodott nem szegediek mellé, fanatikus hivője Szeged nagyrahivatottságának és naggyáfejlődésének. Hisz Szegedben. De félti is. S ezekből az érzelmekből előkavargó felhorkanás készteti szólásra, mikor valaki, aki nem szegedi, ki akarta használná a tévesen magyarázott ősszegediséget — Szeged rovására. hez a helyi viszonyokkal ismerős smkórtőket osztottak be. Adua Paris, október 10. A Temps addisz-abeffei jelentése szerint Aduától délre folynak a harcok. Abes»szin részről Seyum lieroeg és Kassa herceg csapatai vesznek reszt az ütközetben. Egy francia hírszolgálati, iroda addisz-abebai távirata szerint Seyum herceg csapatai Aduár« tói délre csatlakoztak Kassa herceg csapataihoz és támadásba mentek át. Céljuk Adua visszafoglalása. Az olaszok Aduát megerősítették. Olasz jelentés Róma, október 11. Az olasz kormány pénteken délben a következő jelentést adta ki: — Tegnap a csapatok és a munkásosztagok folytatták az elfoglalt területek vízvezetékeinek és utalnak kiegészítését, míg a benszülött had lest egyes csapatai a lovasság és a gyalogság közreműködésével folytatták a biztosítási szolgátatfot, az olasz vonalakon keresztül, több abesszin fegyveres csapattal. Napnyugtakor Szelasszie Ktikaa Tigre keleti vidékein újra jelentkezett az olasz őrsöknél és többezer főre rugó fegyveres csapatával Santini tábornok rendelkezésére bocsálottv. magát. „II terep megnehezíti a csapatok előrenyomulását" Asmara, október 11. Amba Auguer közelében 300 abesszin katonát fogtak el, akik már öt napja nem ettek és annyira kimerültek, hogy egyelőre nem tudták őket elszállítani. Határozottan cáfolják azokat az abesszin részről elterjedt híreszteléseket, hogy három olasz repülőgépet az abesszinek lelőttek. Három repülőgép az Aduától északnyugatra folyó hadmüveletek során megrongálódott, de mindháronmak sikerült elérni az olasz légitámpontot. Nem felel meg a valóságnak az a hir setív, Genf megszavazta az első rendszabályokat A „megtorló bizottság" megtiltotta a fegyverszállítás! Olaszországba és felfüggesztette a kivileli tilalmat Abessziniába Nagy olasz offenzíva kezdődött a Szomáli-földtöl Eritreálg — Elkeseredett, véres összeütközések — Róma cáfolja az addisz-abebai jelentéseket