Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-11 / 204. szám

DÉLMAGYARORSZÁG M.L Taáelum 2303..KladóhlT, Utayvtér «• legjrlroda: A «. Telefont Í3-OÖ. _ Nyomdai LÓW 19. Telefon* IJ-OO. . lATtroll ^ Szerda, 1935 szeptember 11. Ara tO fillér XI. évfolyam, 204. sz. ELÖEÍZETCS X Havonta Helyben 3.20, rld«ken M Budapetien S.OO, kUllHIdfln • 4U pengO. — Egye* iiAm Ara hélkOc­nap IO, vatAr- Ünnepnap Itt (111. Hlr­deléaek lelvélele tarifa azerlnt. Megle­lik hMIO klvtlelérel naponta reggel. Más gazdálkodást! A költségvetési előirányzat előreveti a kö­zeledő munkaév sötéten fenyegető árnyékát. Két évvel ezelőtt vártunk csak olyan kegyet­len telet, mint amilyen mos* rémítget bennün­ket ijesztően növekvő terheivel és ijesztően csökkenő bevételekkel. A város itt áll ezer kötelességgel, amit végeznie kell, ezer fel­adattal, amit be kell töltenie, amerre nézünk, mindenütt el nem halasztható teendőket, el nem sibolható tennivalókat látunk s egyre fogy a pénz, fogy a munka, egyre csökken a polgárság teherviselőképessége. A város egy megoldhatatlan circulus vitiosus szorításától szenved: minél szegényebb a pol­gárság, annál jobban van ráutal­va a város közületének támoga­tására, de minél szegényebb, an­nál kevésbé tudja viselni a kö­zület terheit. Minél nagyobb a veszély, annál nagyobb szükség van segítségre, de minél nagyobb szükség van segítségre, a se­gítésnek annál kevesebb eszköze állhat ren­relkezésre. Már pedig ezen a kibékíthetetlen ellentéten segíteni kell. Ha nem tudunk változtatni azon, hogy kevesebb legyen a közigazgatás fel­adata s nem tudjuk növelni a polgárság te­herviselő terhét, qkkar nincs előttünk más va­lasztás: arányba kell hozni a kiadá­sokat a terhekkel, a kötelességeket a rendelkezésre álló erőkkel. A kiadások rögzí­tettek, fundáltak, a kiadások tételein már vál­toztatni is alig lehet. A tisztviselők fizetésé­ből elvenni nem lehet, arra sem gondol senki, hogy szélnek eressze a város alkalmazottai egy részét, (egy-két alkalmazott elbocsátása a költségvetés diszharmóniáját nem enyhiti), de éppen igy nem lehet arra sem gondolni, hogy a polgárság terheinek eme­lésével lehessen megközelíteni a költség­vetési egyensúly állapotát. Segíteni kell, de a segítség eszközei, a segítség módszerei telje­sen ismeretlenek. Amíg a városnak volt' hi­tele, váltókon nyargalászva futotta be azokat a szédítő távolságokat, amelyek a szükség­let és a fedezet között tátongtak. Dehát en­nek a fiatalkori szanálási módozatoknak is véget vetett az a — azt sem tudjuk, szeren­csés-e inkább, vagy szerencséden — körül­mény, hogy a város hiteléből — tavalyi b ó lett. És nincsenek már olyan meglepeté­sek, mint amilyen a gázgyári pénz volt, nin­csenek ilyen könnyelmű pénzszerzési alkal­mak, nincs már Gázgyár-nagybácsi, ö maga kegyetlen jótékonyságává, bicskát nyitogató szánalmával. Ha még boldogult So­mojryj Szilveszterünk élne s vezetné a várost, valőszinüleg ujra harminc-negyven évvel meghosszabbitanánk a gázgyári szerződést. Minden évben harmincéves gázgyári kon­cesszió talán még segíthetne a költségvetés fajain. De ha egyszer a gázgyár telítve lesz koncessziómeghosszabbitással, akkor már ez az ötlet sem segít. Nincs pénz és nincs hitel s a város gazda­s?jgi politikája sokkal alkalmasabb a polgár­Sög teherviselőképességének csökkentésére, mint fokozására. Szeged város sem volt lcivé­'eI a közteherviselésnek abban az — Abesz­^niájában, ahol rablógazdálkodást ° 1 y t a 11 a k a polgárság termelő Erejével. Nem azt nézték, hogy segítsék,a tennelő munkát, mert aki termel, az a közterhek ben is részt vesz, in­kább azzal törődtek, hogy amit elvehet­nek ma, azt ne halasszák holnap­ra. A szegedi városi adóhivatal az év első hat hónapjában százezer végrehajtást vezetett az adózók ellen, nagyon kevéssel kevesebbet, mint ahány végrehajtás* Budapesten fogana­tosítottak az idei év első felében s nagyon kevéssel — többet a mult év első felében fő­városban foganatosított végrehajtások szá­múnál. A mi adóztatási rendszerünk ahhoz a f gazdához hasonló, aki termő gyümölcsfával üt. Egy-két estére tud meleget szerezni a fá­val, amelyik évtizedeken keresztül táplálhatta volna. Más szellemnek, más rendszernek kel! következni, más költségvetésnek s ezzel — más gazdálkodásnak is. Akármilyen keserű munka is lesz, egyszer hozzá kell kezdeni a költségvetés átalakításához. A kiadásokhoz nem tudjuk tovább méretezni a bevételeket, most már a bevételekhez kell szab­ni a kiadásokat. Nem lehet többet köl­teni annál, aimit erre a célra össze tudunk gyűjteni. A városnak minden bevétele csök­ken, minden haszna összezsugorodik, nehe­zebben és ritkábban gyűlnek össze a vároa pénztárában még a pengők is. Hiába emelik fel a pótadó kulcsát, a pótadó bevételét nem lehet már fokozni. Fokozni már csak a terhe­het lehet, amik alatt — jobb időkben is ros­kadozna a polgárság. Ezt a gazdálkodást to­vább folytatni nem lehet s magunknak kell hozzálátni a szanáláshoz, amig nem késő s nem az önkormányzat romjain kisérlik majd meg annak a mentő munkának elvégzését, amire mi magunkat képteleneknek deklarál­tuk. Küszöbön az afrikai háború Általános mozgósítási készenlét Olaszországban - Abesszin tiltako­zás Genfben a csapatösszevonások miatt Eredménytelenül tanácskozik az ötös bizottság Genf, szeptember 10. Genfben ismét súlyosbo­dott a helyzet. A délelőtti megbeszélésekből arra kellett következtetni, hogy az aggodalom sok­kal jogosabb, mint eddig bármikor tv>/<. Kedden délelőtt másról sem volt szó, mint arról, hogy Olaszország az abesszin konfliktust ki­zárólag fegyveres uton óhajtja meg­oldani. Az ötös bizottság t délután ülést tartott. Másfélórá hosszat tartó ta­nácskozáson többek között megvitatták a gyar­mati szakértő albizottságok munkamódszerét. Az albizottság legközelebb érintkezésbe lép Olaszor­szág és Abesszinia képviselőivel. Mint az ülés résztvevői közölték, a viszályelintézésre irányaló kézzel­fogható javaslatokat eddig még nem sikerült elérni. Genfben kedden este a hangulat erősen komor volt. Kilátástalannak látják, hogy Mussolini nem mond le Etiópia katonai megszállásáról. A bi­zottság több tagja felvetett^ a kérdést, hog^ vájjon a bizottság egyáltalában folytathatja-a munkáját. A britt bizottsági tajj azt ajánlotta, hogy állapítsa meg a bizottság, hogy Olasz­ország niriga'artása következtében nem tudja teljesíteni feladatát. Laval ellenezte a határozatot én utalt arra hogy súlyos következményei lehetnének. Nem tekinthető kizártnak, hogy a bizottság végül is kénytelen lesz megállapítani a békéltető eljárás sikertelenségéi. Sir Sámuel Hoare angol külügyminiszter saer­dán az angol kormány nevében nagyfontosságú nyilatkozatot tesz a Népszövetség előtt. Az Érne* ning News diplomáciai levelezője szerint a kül­ügyminiszter nagyon őszintén fog beszélni, de nem javatol büntetőintézkedéseket Olaszország el­len. Altalános gyülekezést rendelt el Mussolini Róma, szeptem}>er 10. A Dtjce elrendelte, hogy az ország különböző vidékein és a gyarmatokon legközelebb általános gyülekezést tartsanak. Meghatározott napokon városokban és falvak­ban harangszóval, szirénákkal és dobszóval ad­ják meg a jelt a gyülekezésre. Megadott jelre a szervezetek tagjai egyenruhát öltenek és la­kóhelyükön, vagy a párt titkárai által kijelölt helyiségben gyülekeznek. A rendes katonasága kaszárnyákban gyül össze. A külföldön tartóz­kodók tavlratlwm tartoznak távollétüket a párt titkárának bejelenteni. További utasításokat a gyülekezési parancs kiadásakor fogják közöl­ni. A balilla szervezetekbe tartozó csapátok este 9 órakor elhagyják a gyülekezés helyét Bbesszin jegyzék Genfben Genf, szeptember 10. Az abesszin kormány genfi képviselője utján a következő jegyzéket intézte a Népszövetség főtitkárához: — Az északi tartományokból érkező távira­tok jelentik, hoffy az abesszin határ különböző f iontjain jelentékeny olasz csapatmozdulatofc (rtynak. amelyekből arra lehet következtetni, hogy abesszin terület elleni támadás áll küszH­bön

Next

/
Thumbnails
Contents