Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-10 / 203. szám

1935 szeptember TO: DÍECMAG7AR ORSZÁG Nagy ellenzéki győzelem az eleki választáson Reibel Mihály legyőzte a hivatalos Nep-jelőllet Etek szeptember 9- Vasárnap tartották meg az eleki kerületben a képviselőválasztást- amelyen Rubinek István Nep-jelölt és Reibel Mihály ellenzéki keresztény gazdasági jelölt küzdött a mandátumért- A mandátumot Reibel Mihály plébános szerezte meg 202 szavazattöbbséggel: 2381 szavazatot kapott Rubinek István 2179 szavazatával szemben Az eredmény kihirdetése után Reibel Mihály kijelentette, hogy nagyobb arányban is győzhetett volna, de Eleken mintegy ezer szavazóÖszl dlvafclpö ntdonságok, Angolsarku occai clpőkttlönle^ességek, férfi uccai sport- ts Yadászclpők, Gtiermek, iskola ts cserttószclpök ízléses választékban, Előnyös árakon HA-HA cipőáruházban, S^Kn^ iát nem engeáték leszavazni Az eleki választás az ellenzék no""!elentőségü győzelmét hozta» amit pol'trkai körökben rcndkivül értékesnek tartanakEgy halott, 3 uj megbetegedés a szegedi tifusz frontján (A Délmagyarország munkatársától ) A városi főorvosi hivatal jelentése szerint a tífuszesetiek számának esökkenéséből már-már arra lehetett következtetni, hogy a veszedelem mélypontján tuljutott a város és igy beteljesedik a közegészségügyi bizottság mulheti üléséin mondott jóslat, hogy szeptember közepe táján megszűnik a tifusz- Tomesik professzor megállapítását az időjárás megváltó zottságára ala*pitottakifejtette. hogy a hűvösre fordult éghajlat megfosztja a tifuszbaciillusokat életképességüktőlA főorvosi hivatalhoz hétfőn délig három ni tifuszmegbetegeáést jelentettek be- mindhármat a külterületről A város körtöltéssel határúit belterületén ujabb tifuszmegbetegedés nem történt- A régebbi betegek közül egy vasárnap meghalt és igy a tifusz idei áldozatainak száma hatra emelkedettOt év alatt 30 százalékos visszaesés a város költségvetésében A gazdasági válság hatása, a szervezeti kiadások és a nyugdijfeher ( A Délmagyarország munkatársátét ) A város jövő évi költségvetéstervezetét, mint ismeretes. összeállította és kinyomatta a számvevőség. — a 251 oldalas füzet nyomdai költsége körülbelül 2800 petngő — > egy-egy példányt eJküldött belőle a pénzügyi bizottság tagjainakA pénzügyi bizottság tizenötödike után kezdi meg a tervezet tárgyalását, amely iránt várospolitikai körökben már csak azért is nagyobb a szokottnál az érdeklődés, mert a számvevőség tervezetében úgyszólván csak a kereteket állapította meg. hogy módot nyújtson a bizottságnak a változtatásokra- Igy valószínű, hogv a pénzügyi bizottság költségvetési vitája hoszszaibbra nyúlik az idénA költségvetéstervezetet a Délmagyarország vasárnap részletesen ismertette Közöltük azt is. bogy a költségvetés végösszege 6.935-944 oe®gő kiadás és 5,644056 pengő bevétel, a hiány tehát V291-888 pengő' amely az állami földadó, házadó. társulati és tantiémadó után kirovandó 94 százalék°s pótadóból fedezhető, a számvevői javaslat szerintKilencvennégy százalékos pót adó •alán még sohasem volt Szegeden, kétségtelen, ^wgy a leghevesebb harcok ugy a közgyűlésen, ""int a pénzügyi bizottságban a pótadó kulcsálak megállapítása körül lesznekEz a költségvetési javaslat különben megdöbbentő képet nyújt arról a rombolásról, ame'vet az általános gazdasági válság végzett el a város háztartásában és amely fantasztikus eltolódásokban nyilatkozik megA költségvetés végösszegek dolgában n> ui sok eltérést mutat az idei költségvetéstől, amely — a belügyminiszteri változtatások után — 6,802-968 pengő kiadást, 5,817-092 pengő bevételt irt elő és igy 985-876 pengő volt a pótadóból fedezendő deficit- A mult évi költségvetéssel szemben tehát a kiadások 132-976 pengővel emelkedtek, a bevételek 173.036 pengővel csökkentek és igy a hiány 306.012 pengővel emelkedett. A város fennállása óta öt évvel ezelőtt. 193'Jban áolgotott a legnagyobb költségvetéssel Akkor a költségvetési előirányzat a pótadóv^al együtt 10.115-098 pengő volt. tehát 3-179154 pengővel több• Ez pedig több, mint 30 százaié kos visszaesésnek felel meg- A hiány akkor is körülbelül ugyanannyi volt. mint most, de fedezésére elegendő volt az 50 százalékos pótaáó- mivel a pótadó alapjául szolgáló állami adók lényegesen többet jövedelmeztek az államkincstárnakAz otolsó békebeli költségvetés az 1914- évi voJt. amelyet 1913 őszén tárgyalt és állított össze a közgyűlés- Ebben a költségvetésben — pengőre átszámítva a hivatalos 116-os szorzószám segítségéivel — 7-639 6V) pengő volt a város kiadása* a hiány pedig 1.187-432 pengő; a pótadó kulcsa 50 százai ékSzámszerül eg tehát nem Igen van lényeges eltérés a jövő évi és a huszonhárom év előtt' költségvetés között, de lényegbeli annál nagyobbNem beszélve a 44 százaléknyi különbségről, amely a pótadó kulcsánál mutatkozik. 1914-ben a város 2418661 pengőt költött el a tisztviselői fizetésekre és nyugdijakra. 1936-ban a költségvetési javaslat szerint 2.773568 pengőt költ. | pedig ez már erősen redukált tétel- Négy évvel ezelőtt. 1932-ben még 3.705-413 pengőt irányoz tak elő személyzeti kiadásokra, tehát majd egymillió pengővel többet• mint az iáén 1914ben a nyugdijteher körülWül 400-000 pengő vol+most majdnem hétszázezerA háború előtt a város főldbérjövedelme maié nem elég volt személyzeti illetmények fedezésére, a jövő évi költségvetéstervezetbein ezen a cimen nem egészen egymillió pengőt. 935-788 pengőt irányoztak előHasonló arányban tojódott el majd minden más tétel is- Az összehasonlítás szomorú végeredménye azt mutatja- hogy a háború ei^tt bőségesen jutott pénz fejlődésre, városcsinosítási városodásra> ma pedig a meglévő értékek megőrzésére fenntartására ts alig jut BELVAro.I MOZI Kedden utoljára Walfaca Berry nnrrvznHiWi Attrakciója VIVA V LL& a mexicói RzabadsácrvpzAr romantikus élete II Tisza-szállodát megvételre ajánlják fel a városnak Jurftnovtts Gyula beadványa a Délmagyarország „Szállodapolitika" cimü cikke nyomán — Uj épiikezés helyeit — kibővités és emelteráépilés (A Délmagyarország munkatársától ) Jnrán°vits Gyula, a Tisza-szálló részvénytársaság elnöke érdekes beadványt intézett a városhozBeadványában a Délmagyarország szombati vezércikkére való hivatkozással megvételre ajánlja fel a Tisza-szállót a városnak- A Délmagyarország vezércikke az Országos Társadalombiztosító Intézet szállóépltésl akciójára hivta fel az illetékesek figyelmét- kifejtve, hogy táegenforgalmi szempontból mennyire font°s és szükséges Szegeden a helyes és okos szállodapolitika megteremtése- Ezt csakis ugy érheti el a város- ha minden lehetőséget megragad a modern igényeket kielégitő szállók számának emeléséreJuránovits Gyula bendvnhyáva! kapcsolatban a következő sorokat intézte a Délmagyarországhoz: Minden magyar ember- aki nem ts szegeliörömmel látta azt az élénkséget- amely kitöltötte vár°sunk üres kereteit a Szabadtért Iátékok idejénA Délmagyarország szeptember 7-i ..Szállodapolitika" c- cikke figyelmeztet az OTI szál lodaépitési kölcsönére és óvja városunkat, ne maradjon ki ez akcióból Mmt a szegedi Tisza Szálló Rt- elnöke és mint szegedi ember dtiplin érdeklődöm a kérdés irámt- Tálán letfz még elfogulatlanul- tárgyilagosan gondolkodó emberaki hozzászólásomat nem fogja fondorlatnak teikinteni— Eszmém a következő: nem wlrra-e ft legjobb és legolcsdtb megoldás a szegedi Tiszaszálló kibővítésével megvalósitatti a cikk ötleté' A Tisza-szálló megvételének a tulaidooosok részéről semmi akadálya nem volna Ha azt kér