Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-01 / 196. szám

szeptember t. OfCMAGYARO R SZAG Három jelölt harcol az eleki mandátumért (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Szombaton délben egy órakor járt le az eleki választókerületben az ajánlások benyújtásának határideje. A választási elnökhöz három jelölt ajánlási iveit nyújtatták be. Rubinek István NEP-jelödt 2975, Riebel Mihály plébános keresztény ellenzéki 1837, Meskó Zoltán nyilaskeresztes 713 ajánlással jelentkezett. A kerületben a választók száma 6334, tehát a választási törvény értelmében a jelölés elfogadásához 634 érvényes aláirás szükséges. Az eleki mandatumért. igen erős küzdelem indult, a pártok éles harcot vivnak egymással, hogy a nyolcadikára kitűzött választáson megsaerezzék a kerület mandátumát Az elmúlt héten a független kisgazdapárt több képviselő-tagja járt a kerületben és agitált Reibel Mihály érdekében, vasárnap a NEP-jelölt támogatására több kormánypárti "••"priselő utazik a kerületbe. Szeged vagy Újszeged? A szegedi városi uj Nagystrand- és Hullámfürdő terve Irta BERNICZKY JÓZSEF építészmérnök Augusztus 25-én volt egy éve annak, hogy magánszorgalomból, dc egy országkörüli tanulmányút után, a helyi viszonyok alapos figyelembevételével és az összes adottságok, lehetőségek, akadályok és előnyök főképen a mi kedves, de rakoncátlan szőke Tiszánk nagy áringadozására vonatkozó folyammérnöki szakvélemények meghallgatásával és nagy ambícióval megalkotott strandfürdőtervemmel a nyilvánosság elé léptemAkkor azonban még nagyon merésznek minősítették ezt a tervezetet sokan a kevesek közül, akik megismerték. Részben azért, mert a felépítése pénzbe kerül, részben, mert nem mellékeltem hozzá a folyammérnöki szakvéleményt Írásban a hullámtérben való elhelyezésre vonatkozólag. Rentabilitási számításokat is végeztem a terv elkészítésével kapcsolatban, számításaim szerint az egységes, az idegenforgalmat méltán igénylő, hullámfürdővel is rendelkező, Szeged város nagyságával arányos méretű és speciális, mondhatná egyedülálló megoldású, kombinált' Tisza és medencés strandfürdő-komplexum minimális évi bruttó bevétele 45—50 ezer pen gőre tehető. Könnyű elhinni ezt a meglevő fürdők jövedelmének megvizsgálása alapján, még inkább akkor, hogyha a mai modern strandfürdő működésének, vonzó erejének apróbb és nagyobb titkait megismerjük, vagy ha a külföldi felkapott fürdőhelyek sikereit látva, szinte napról-napra uj és frappáns ötletekkel igyekszünk a közönség mai fokozott igényeit és vágyait kielégíteni Elgondolásom tengelye a nagy tömeglátogatottság (10.000 ember) és ennek következtében olcsó, a szegedi középosztály zsebeihez mért vendégjegyek voltak, (25—30 P-ős háromszemélyes kabin szezon és 20—40 filléres napi jegyekkel, tehát az eddigi árakkal végeztem rentabilitási számításaimat. Azóta eltelt "egy hosszú év, elhangzott a komoly folyammérnöki szakvélemény, melv igazolta azt, hogy a hullámtérben való vasbetonpilléres építkezés megengedhető, tekintettel a nagy kanyarulat domború oldalának szerencsés adottságára és a jégzajlás fölölti nagy magasság-differenciára. Tanulmányomban részletesen, minden felvethető kérdésre kiterjedvén vázoltam strandfürdő-elgondolásomat, amelyet sajnos, a maga szükségszerű részletességében, helyszűke miatt nem tudok ez alkalommal közreadni, de nagy vonalakban megismertetni kívánom, hoRv eloszlassam azokat a kételyeket és félreértéseket, amelyeket Szivessy Tibor műépítész ur a Délmagyarország f. hó 25-i számában megjelent cikkében tervezeteimmel szemben támasztott. Szivessy műépítész ur szerint szintén fontosak azon szempontok, hogy amidőn egy akkora város, mint Szeged, több százezer pengős költséggel uj fürdót óhajt építeni, azt a legnagyobb tárgyilagossággal, jövőbelátással, gondoskodással kell megtervezni. Talán a magam részéről azt fűzhetném még hozzá, hogy több figyelemmel és körültekintéssel, még több tárgyilagossággal és még több jövőbelátással. Hogyha a fürdő kis befogadóképességű, drága jegyárakkal kell a rentabilitást elérni, ami azt jelentené, hogy nem csak a szegényegg osztály, hanem a város középosztálya is kiszorulna ebből a művészies izlésü pergolás kerítésekkel körülvett strandfürdőből. Miután az egységes strandfürdő megépítése esetén az ajícú ujszegedi strandokat megszünr?.déknélküli ^kielégítését teszi a mi kötelességünkké. Mindezeknél még sokkal több tárgyilagos-' ságra s jövőbenézésre kell törekednünk a helymegválasztásnál. A cikkírónak, tudomásom szerint társtervezője volt Mattyék Aladár speciális strandépitő, kinek kiadott könyve rengeteg értékes adatot tartalmaz a strandfürdőtervezés gyakorlati oldaláról. Benne van ezen könyvben, hogy az összes szükséges szárazföldi és víztükör felületek egybevetve, fejenként 6 m- nagyságú területet kell számitanunk a strandfürdő tervezésénél. Ez meg is felel a valóságnak. .Telen esetben ez 10.000 látogatót véve alapul, 60.000= cca 9 hold nagyságú terűletet jelent Első pillanatban is látszik talán, hogy a Stefánia gyermekjátszótéri rülete fenem 60.000 m:. Kb. 8000 m.' csupán. Ha tehát 52.000 m'-el kevesebb, mint szükséges-, már eleve megdől az elgondolás. Szükségtelen lenne a továbbiak magyarázata. Szeged, vagy Újszeged kérdése eldől tebát elsosorban a számadatokon. De a számok még nem beszélnek el nekünk mindent. Odaadnauk-e mi az egyetlen Stefánia sétányunkat A hullámtéri strandfürdő távlati képe a hídról tetnék, azt hiszem ez esetben kissé furcsán érezné magát első pillanatban a szegedi nagyközönség. Előre kell boosájtanom, hogy a tervezőt sokszor köti. béklyózza a megbízatás. Ha ez Szivessy műépítész ur esetében fennáll, akkor én kevesebb ballaszttal startoltam. Engem néni kötött meg semmiféle megbízatás, tervem teljesen magánszargaími jellegű. Egyetlen ösztönzőm a tervezői ambíció és az uj építés hitvallása, mely az emberek szükségleteinek maBÚTOR mérsékelt^ árakban I Sceadrfeyi Géi» és Tas 9 asztalosmesterek Botorcsarnoka, tel. 19-82 3»eged, Dugoc^a tér 11 mert most az szegénységünkben nem olyan „pezsgő," mit talán a békevilágban volt? De odaadnánk-e elsősorban magát az egyetlen belvárosi gyermekjátszóterünket egy luxusfürdő kedvéért, ma, amikor már nincs messze az az idő. hogy a közigazgatással együtt vállvetett munkával megalkossuk a városban az összes gyermekjátszótereinket, hogy minden öt perc járásra essék egy-egy, hintákkal, forgóval, r.suzdákkal, homokgödörrel és 30 cm. mély lubickoló medencével, tejbódéval, ivókuttal és padokkal. Nem beszélnek a számok arról sem, hogy a Stefánián létesített medencékkel Szeged város talán még a legoptimistább nézetek szerint sem válnék fürdővárossá. Mert mit jelent ez a szó, lu),-'" fürdőváros? Nemde, egy valamilyen városrészre keit ugyanakkor gondolnunk, mely egy termésas-