Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-08 / 202. szám

IO Bfrv»ny^QOR^zsG 1935 szeptemKer 8. Iskolai idényre "SiXSAíÜ^tm Tesiverehnei Az ügyvéd és a segéde A könyvnyomtatás feltalálása óta az Írásművek sokszorosítása mind kevesebb ós kevesebb kézírást igényel- Horatius korában virágzott az írnoki- a leírói mesterség, de a Rómáhan működő összes leírók nem lettek volna képesek egy-egy napilap ünnepi számát uinyí idő alatt előállítani, mint amennyi idő alatt előállítják ma- a körforgó nyomdai gépek- Azért a kéziérővel és közvetlen közreműködéssel dolgozó leirók. ha lényegesen megfogyatkozott számban is. itt élnek köztünk, az ipari és kereskedelmi vállalatok irodáiban- a mérnökök és ügyvédek irodáiban s minden olyan foglalkozási ágba.ib ahol a főnök maga nem tudja ellátni az elkerülhetetlen ká^miurkát- Gyüjtüaé/vel magánhivatalnokoknak nevezi a mai kor ezeket a leírókat és. ha számuk észrevehetően megcsappant csak az irógép felt:.'. '. .isa és elterjedése óta is. jelentőségük még mindig olyan- hogy az üzemek, ahol ináig mejm*radtak. nélkülük csonkák. bénák lennénekigen sok esetben meg is állanának- Különösen elmondható mindez az ügyvédi irodák leíróira- akik közül egy-egy az irógép mellett és az Írógéppel keze alatt kielégítőbben. olvashatóbban és gyorsabban végzi el olyan leírási munkálatait- amelynek munkaanyagához osak 50 évvel ezelőtt is még 5—6 leíró lett volna szükséges- Mert akkor még nem voit irógépAz ügyvédi irodáknak ezek a leíró segé'ei teszik lehetővé- amiről álmodni sem lehetett csak 50 évvel ezelőtt sem. hogy egy-egy sürgős ügyha talán nagyobb terjedelmű is. a fél megjelenésétől számított n-Jhdny óra alatt már a biróság elé terjeszthetőMa- AmiMor még nem törvény a T- és tehát az ügyvéd nem kénytelen tényállást írásba foglalni- saját aláírásával arról a félnek másolatot adni. irásos jogi véleményt nyilvánítani ós jogi tanácsát is írásban átadni- Mert ha a T- lesz irányadó, ezek a munkák emésztik fel azokat a drága órákat, amelyeket ma az ügy kidolgozására fordíthat ai ügyvéd, különösen, ha niaga és segéde is gyorsíró- Az ügy kidolgozására fordíthatja már a legelső órákat az ügyvéd, még pedig azzal az eredménnyel, hogy a bírósághoz benyújtott irat egy másodlati példányát át is nyújthatja a félnek azért, hogy a fél otthonában is mindig utána nézhessen, hogy mi is történt ügyében az ügyvédnél- Akik kjözelről láttak, ügyvédi irodát azokban az időkben- amikor az írógépek még nem tartoztak az elengedhetetlen felszerelési tárgyak közé- kibeszélhetetlen örömet és boldogságot éreznek, amikor az ügyvédi munkát a fél jelenésének legelső óráiban szinte szárnyalni látják a biróság iktatóhivatala felé- És az örömük- boldogságuk átárad az irógépes segédeikre. szeretet, figyelem és méltánylás alakjábanSajnos. a mai ínséges idők és keresetek leküzdhetetlen (fkadályai annak. hogy a méltánylás jelentős anyar eredményeket juttasson a minácn megbecsülésre érdemes leíróknakAz ügyvédnek igen régen magasabbreniű munkák végzésére hivatott segédei az ügyvédidöltek- akik az ügyvéd mesterségét lesik és tanulják el működésük közben- Az dső időkben a Jo!ö*t inkább csak teher és akadály -z ügvvéd munkájában, ha ugy. ahogy derék ügyvédhez illik, rendszeresen foglalkozni akar és gyakorlati ismereteiben előbbre vinni kivánja az ügyvédjelöltet- Szinte azt lehetne mondani, hogy tandijat is jogosan igényelhetne a jelölt úrtól- mert az ügyvédre nézve kárba veszett az az idő. amit az oktatásra fordít- Nálunk. Magyarországon. mégsem fejlődött ki a tandíjszedés szokása Mert hagyományos felfogás nemes foglalkozásnak minősítette az ügyvédséget mind maig. a világháború kitöréséig jövedelmezősége emberséges életre képesítette az ügyvédet s a jövedelméhez képest a jelölt uiak nem tudtak volna arányos tandíjat fizetni- Megelégedtek hát az ügyvédek annak hangoztatásával, hogy pénzt ér a jelöltek részére nyújtott oktatási munkájuk- Mióta a háborúból élőkerültünk- különösen, mióta a bankzárlat örömeit megismertük és nyomán arra ébredtünk, hogy a megélhetésünk naprólnapra lehtetlenebb- már nagyon ráférne az ügyvéd urakra a jelöltek tandijszolgáltatása; de az ügyvédeknél változatlan a inegszoki.-,adta készség, hogy ingyen oktatnak- a jelölteknél pedig változatlan a szegénység- amely tandij fizetésére őket képtelenné teszi- Mindemellett a tapsztalat azt mutatja, hogy a jelöltek oktatására fodtitott idő és erő egészen jól megtérül az ügyvédnek akkor, amikor az ügyvédjelölt urak már némi ismereteket szedtek fel és több-kevesebb önállósággal dolgozni tudnak- S ha az ügyvéd nem kímélte az idejét és erejét• elkövetkezik az az időszak' amikor már pénzt ér az ügyvédjelölt munkája és örömet okoz vele a főnökénekA derék ügyvéd szomorúan látja, hogy ennek a munkának sem képes a mai viszonyok között. a mai kereseti lehetőségek mellett tisztességes ellenértékét szolgáltatniA T- hallgat az ügyvédi irodák leíróiról- Az ügyvédjelöltekről beszél és rájuk vonatkozóan rende'kezás-eket tartalmaz- A szakképzett segédek táborát egyébként fel is duzzasztja az az ügyvédhelyettesi intézmény életrehivásával. amellyel 20—25 évvel ezelőtt törvényhozási intézkedés már kísérletezettÉs ugy gondolja el. hogy az ügyvédhelyettes már tul lesz az ügyvédi vizsgán, mikor az ügyvéd segédeinek létszámába kerü-1 De liogy az ügyvédhelyettes mit kapjon a munkájáért, arról egyetlen hangot nem hallatt csak ugy. ahogy hallgat az ügyvédjelöltek és a leíró díjazásáról. vagy arról, hogy miként helyezkedjenek el és mi Jegyen a szolgálati rendjükMindezt rábizza a szabad egyezkedésre, aminé' bölcsebbet nem is tehet, amíg adós marad olyan intézkedésekkel, amelyek feltétlen bizonyossággal emelnék, még pedig állandó J.'.'.eggel és tetemes összeggel az ügyvédek keresetét- Ma ugyanis olyan az ügyvédség anyagi helyzete- kereseti lehetősége. hogy segéínek 90 százalékát az uccára kényszerítené a törvény- ha legenyhébb kényszert is alkalmazna a főnök urakra avégből- hogy a segédeknek mit fizessenek és milyen legyen a munkarendjükF-en a ponton kínálkozik a legvilágosabb bizonyíték arra. hogy áz ügyvédség haldoklik és a T- nem teszi meg a megmentésére azt• amit megtehetneEzen a ponton, ahol a T- hallgatása által kénytelen szemet hunyni azon közérdekellenes ténv felett, hogy az ügyvédek segédei a szolgáltatásukhoz képest méltatlanul csekély ellenértéket kaphatnak és kapnakS minden kétségbeesésre alkalmas ok az. hogy a létező segédek anyagi sorsának teljes elhanyagolása mellett az ügyvéd segédeinek hadseregét tovább gyarapítja a T- Megint csak anélkül, hogy törődnék azzal- hogy ezeket az ügyvédek miből- hogyan díjazzák- Végtelenül szomorú jelenség ez- Amely igen nagy bajoknak veti előre ár nyékiét Ha a mi elgondolásunk szerint csak a pályára termett ügyvédek lesznek és lehetnek az iigyvéái kamarák tagjai- az ügyvédek kereseti lehetőségei és életviszonyai lényegesen megjavulnak és segédeikkel szemben is teljesíthetik azokat a kötelezettségeket, amelyeket míaidenkivel szemben teljesítenie kell annak- aki értékes munkát kap- Ha a segéd munkája nem értékes. a segédet nem kell foglalkoztatni-. Hadd térjen át olyan munkakörbe, ahol kitűnően felelhet meg- De akit az ügyvéd megtart -. aiwak az emberi méltósággal és a segédi munka értékével összeillő jogi és gazdasági helyzetet biztosítson- Addig, amíg a magánl.ivatalnokok jogviszonyait ,kimerítően szabályozzák, a célnak megfelelnének a következő intézkedések is. melyeket a T--be kellene foglalni abban az esetben, ha minden egyéb javaslatunk is belekerül: Az ügyvéd és segédei: ügyvédhelyettes. ügyvédjelölt és leíró munkaviszonyára a m- kirMinisztérium 1910 1920- M- E- szánni ríndcletének intézkedései irányadók a köveífcezS eltérésekkel: 1- Érvénytelen az oflyan szerződés, amely az ügyvéd segédeit ingyénes munka-teljcsitésre kötelezi, vagy amely az ügyvéd segédei számára a jelen törvényben megállapított- va|fy a segéd teljesítésével és a viszonyokkal aíinybati nem álló alacsony fizetést állapit mej2- Az ügyvédhelyettes felmondási ideje egy esztendő- Az ügyvédjelölté és a leiróe II hónap3- Az első szolgálati év kitöltése után az ügyvédhelyettesnek 6 heti. az ügyvédjeid Unek ós a leirnóak 4 heti szabadságra van iglhiye. amely a főnök meghatározása szerint való '.dóben. legfeljebb 2 részre osztva vehető igénybeA szabadság idejére a fizetés a segédet • csorbítatlanul megilleti; ha azonban a szolj.álatl viszony a segéd felmondása követkczlébeit kezdettől számítolt 3 évnél korábban snünik meg. a segéd a szabadságai alatt élvezőit fizetést visszatéríteni köteles4- A munkaviszony fe'mondás nélküli felbontására az 1884: XVII- t- c-94- 95- §§• itány adók az ügyvédi munkakörre és irodai (munkarendre való értelemszerű alkalmazássalTgy az életnek nem áldozatai, hanem részesei lesznek a derék ügyvédek derék sellédciMeg ls érdemlikMezei Pál Saíát érdekel Tekintse meg Áruimat! Szőrmék dus választékban! Pon'ot munkává', ÍJ C 7 CTV szolid árakkal • E4E I I divaHzUcs, Kelemen ucca & s*. Tóth István