Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-07 / 201. szám

T935 szeptember 7. DÉLMAGYARORSZAG Német diákegyesületek a horogkeresztes rendelkezések ellen Berlin- szeptember 6- Lammcrs államtitkár* a kancellári hivatal vezetője, mint a német diák' egyesületek szövetségének elnöke> a következő nyilatkozatot intézte a szövetség kebelébe tar tozó diákegyesületékh'fc'z: — Kénytelen voltam kél diákegyesületet a Szövetségből kizárni- Az egyiknek- a Német Diákegyesületnek a kizárása, azért történtmert az egyesület politikai külön célokat követetia szeniorok koniventjét pedig azért voltam kénytelen kizárni, mert az egyesület vezetősége nem volt hajlandó 100 százalékig végrehajtani az árja-rendelkezéseket- Ilyen körülmények között nem tuátam végrehajtani a vezér és a kancellár által rámbizott feJadatot. amely abban állott, hogy valósítsam meg az legyiségos német diákszövetséget- Legnagyobb sajnálatomra kénytelen vagyok tehát lemondani a német diákegyesületek szövetségének vezetésérőlA csopaki családi tragédia Balatonfüred, szeptember 6. A csopaki fürdőtelepen — mint leientettük — hármas családi tragédia játszódott le. Lengyel Sándor budapesti mérnök agyonlőtte anyósát, R ó v ó Aladárnét, életveszélyesen megsebesitette kiilönváltan élő feleségét, azután magával vég zett. Az eddigi nyomozás olyan adatok birtokába jutott, amelyből arra kell következtetni, hogy a tragédiát boldogtalan házasélet idézte eló. Lengyel Sándor, aki Lengyel Móric nyu galmazott bányaigazgató fia volt, négy évvel ezelőtt vette feleségül Róvó Aladár nyugalmazott Máv.-főmérnök leányát, Máriát. Mivel a fiatal mérnöknek nem volt állása, a jómódú bányaigazgató gondoskodott róla és feleségéről. Az utóbbi időben állandó volt a házastársak között a veszekedés, amelyet annak tulajdonítanak, hogy a férj féltékenvkedett feleségére. Az asszony néhánv héttel ezelőtt azzal az ürüggyel, hogy nagyanyja temetésére kell mennie, édesanyjával elutazott Bajára, onnan pedig Csopakra és nem volt hajlandó visszatérni az urához. Lengyel a napokban levelet kapott egv ismeretlen egyéntől, aki arra hivta fel figyelmét, hogy felesége Csopakon udvaroltat magának. Lengyel leutazott, felelősségre vont egy OTIaligazgatót, aki állítólag udvarolt feleségének, majd berohant a penzió másik szobájába, ahol felesége és anyósa lakott. Hogv mi történt a szobában, azt még nem lehetet! pontosan megállapítani. A szálloda személyzete három lövési Itali ott és látta Lengvelnét a szobából véresen kitámolyogni. A szobában holtan feküdt Róvó Aladárné és Lengyel Sándor. A rendőrség keresi azt az embert, aki állítólag Lengyellel együtt érkezett Csopakra és a tragédia alatt hir szerint a folyosón tartózkodott. BELVÁROSI MOZI Szombaton és vasárnap Wallace Borry nagyszabású attrakciója VIVA VILLA... a mexicói szabadsá^vezér romantikus élete Széchenyi Mozi Szombat és vasárnap VIGOZVEGY 5, 7, 9 Tisztelettel kérjük a mélyen tisztelt közönséget, hogy a birtokukban levő iiO százaiékos kedvezményes jegyeket f. hó 30 áig felhasználni szíveskedjenek, mert azok azon tul érvényüket vesztik. Klviló tisztelettel: a Belvárosi és Széchenyi mozik Iq«zq»»<6s6ga. Oszt dlvatclpő uidonságok, Angolsarku uccai cipőkiilönle^ességek, Férfi uccai sport- és vadászcipök, Gyermek, Iskola és cserkészcipők ízléses választékban, Előnuös árakon HA-HA cipőáruházban, Tifusz-ankét — a „nemlétező járványról vv Érdekes és meglepő adaíok a közegészségügyi bizottság pénteki ülésén — Járvány nincs, de a bizottság permanens üléseket tart Súlyos megállapítások a járványkórház hiányairól Nem halasztják el az iskolák megnyitását (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken délben a városháza bizottsági termében ülést tartott a , közegészségügyi bizottság• amelynek összehívását a főorvos tífusz* jelenütései alapján tartotta szükségesnek dr- Tóth' licla polgármesterhelyettes- A polgármestorhe'yettes a bizottság tagjain kívül meghívta az ülésre azoknak az egyetemi intézeteknek a vezető it is. amelyeknek — szerepük lehet a tiíuszelleni küzdelemben: dr- Tomesik József professzort, a közegészségügyi intézet vezető! iét- dr- Purjesz Béla professzort és dr- Rusz| nyák István professzort- aki azonban meni | tartózkodik Szegedem, helyette dr- Engel Rudolf tanár jelent meg- Meghívót kapott az értekezletre dr- Szél Pál ezredes-orvos, a közrendészeti kórház igazgatója isAz ülést a polgánmesiterhelyettes nyitotta meg. aki mindenekelőtt az egyetem professzorainak és intézeteinek mondott köszönetet a járványelleni küzdelemben való közreműködésükértA tiszti főorvos ismertette a helyzetet. Hivatkozott arra. hogy már májusban megállapította az eddigi megfigyelések alapján, hogy az idei tífuszjárvány suilyosabb lesz- Ismertette a már megtett óvintézkedéseket- majd megállapította, hogy Szeged kedvezőtlen helyzetét néhjnáy olyan körülmény idézte elő. melynek megváltoztatása nem tartozik a főorvosi hivatal hatáskörébe Ilyen körülmény például az. hogy a város hatósága nem mutat hajlandóságot az elavult szabályrendelet módosítására' pedig a betegség terjedésének egyik oka kétségtelenül az. hogy még a Nagykörúton belül is tarthatnak jószágokat, teheneket- lovakat. sertéseket- Visszautasítja azt a kritikát' amely a sajtéiban érte a járványk'órházat és amely szerint a járványkórház berendezése nem felelne meg az egészségügyi követelményeknek- Véleménye szerint a tífusz-betegek" nek nincs szükségük különleges kórházi felszerelésekre és nincs szükségük éjszakai orvosi inspekcióra sem- Ezért a kritikát visszautasítjaA főorvos kijelentéseit leplezetlen csudálkozással hallgatták a bizottság tagjai- Dr- Meskó Zoltán tábornok-orvos tiltakozott a főorvosi megállapítás ellen, hogy a járványkórházhan nem lenne szükség állandó orvosi felügyeletre. Többször megtörtént, hogy egy-egy lázas beteg deliriumában kárt tett önmagában, vagy a betegtársaiban- Ezután — a sajtó szerepével foglalkozott és kijelentette, liogy — a sajtóköz íeroények túlzottak voltak, hogy a járványról szóló híreket a sajtó hintette el- mivel Szegeden nincs járvány• csak szórványos megbetegedések vannak- Végül sajnálattal állapította meg- hogy a belügyminiszter három év óta nem tudott időt szakítani magának a járványkórház modernizálásáról szóló közgyűlési határozat jóváhagyására Hasonló szellemben beszélt dr- Ernyei István. de azt is megállapitotta- hogy a tífuszmegbetegedések száma évről-évre' ne<m pedig háromévenkint emelkedik- Ennek az az oka. hogy a külvárosrészek lakosságának szociális helyzete nagyon szomorúDr- Beretzk Péter megnyugvással vette tudomásul a főorvos jelentéséből, l.ogy az idei tífuszjárvány lurálozási arányszáma igen kedvező- Dr- Sőreghy Mátyás a köztisztasági szabályrendelet legszigorúbb betartását és végrehajtását kerteEzután az egyetemi tanárok szólaltak felElőször dr- Tomesik József pforesszor. a közegészségtani intézet vezetője- Elmondotta, hogy a belügyminisztériumban Szegedről, éppen az idei tífuszjárvány alapján, külön járványtérképet készítenek Az országos statisztikai adatai alapján kénytelen megcáfolni a tiszti főorvosnak azt az állítását' mwtha a tífuszjárvány szempontjából Szegeden lenne a legrosszabb a helyzetSzegedet nem lehet a tifusz főfészkének nevezni, mert más törvényhatósági városokban, többek között Debrecenben is, mindig több volt a tifuszeset, mint Szegeden. Akármennyire növekedtek is a megbetegedések az idén. járvány nincs, csak endémia van- 'Járványtan! tapasztalatai alapján meg meri kockáztatni azt a jóslatot, hogy szeptember közepétől kezdve csökkenni fog a megbetegeáések száma- mert az időjárás hűvösre fordult- A szegedi tifusztórkép áttanulmányozása után meg lehet ál lapítani- hogy Szegednek abban a részében, amely városnak nevezhető, tehát a belvárosban, aránytalanul kedvezőbb a helyzet, mint az ország bármely városában, mert itt egyetlen megbetegedés sem történt augusztusig. A megbetegedések száma tekintetében a város körül épült telepek vezetnek' utánuk következnek a ktilwirosrészek és csak azután a tanyák A tifusz ellen _a legeredményesebben akkor lehetne védekezni- ha Szeged egész 'területén megvalósítanák azokat az intézményeket' amelyek egy várost várossá tehetnek A betegség arányszámát mindig kedvezőtlenné teszik a város körül keletkezett falnszerii településeké Tomesik professzor ezután a járványkórház kérdésével foglalkozott és megállapitotta. hogy a szfgrdi járványkórház egészségügyi szolgálata egyáltalában nein mondható kielégítőnek. Magyarországon nincs még egy olyan város mondotta — amely ebből a szempontból ilyen -'fölró helyen állna• mint Szeged Azt ia-