Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-01 / 196. szám

K>35 szeptember T. O^f MAGí ARORSZÍÖ A szegedi ügyvédi kamara állásfoglalása az uj rendlartástervezel ellen tónioalö tiz»fl$M a leiehezetf paragrafus, a biztosíték ís numerus clausus elvcICsÉt javasolta (A Délmagyarország munkatársától.) Egy hónappal ezielótt küldte meg az igazságügyminisziter a szegedi Ügyvédi Kamarának az uj ügyvédi rendtartásról szóló törvénytervezetét Azóta az ügyvédkéndés állatndóan napirenden szerepel, nemcsak az érdekeltség, de a nyilvánosság is élénken foglalkozik a törvénytervezet dolgával. A szegedi ügyvédi kamara elnöksége bizottságot küldött ki, hogy a tervezetét letárgyalja. A bizottság elnöke dr. Pap Róbert volt, előadója dr. Lehel Pál, tagjai: dr. Barta Dezső, dr. Basch Ferenc, dn Biró Sándor, dr. Hajdú Béla, dr. Kersch Ferenc és dr. Tóth Imre. Tagjai voltak a bizottságnak hivatalból dr. Hajdú István titkár és dr. Haberl Pál ügyész. A kiküldött bizottság folytatólagos üléseken, több napon át tárgyalta a törvénytervezetet. Valamennyi pontjával részletesen foglalkoztak. A bizottság véleményét Írásba foglalta és ezt 0 kamara legközelebbi választmányi ülése elé terjeszti. Sikerült megtudnunk, hogy a bizottság a tervezet legfóbb 3 pontja ellen egységesen állástfoglalt. Ez a három pont: a kamarák életében tervezett faji és felekezeti megkülönböztetés, a 2000 pengős biztosíték és a numerus clausus behozatalánedc az ügye. Ugyancsak elvetendőnek tartja a bizottság a tervezetnek azt a rendelkezését, hogy ügyvédfelvétel dolgában másodfokon a kormány által kinevezett egyetlen ügyvéd döntsön- Ezzel szemben az a véleménye — értesülésünk szerint — a bizottságnak, bogy a felvétel kérdésében is az ügyvédi kamarák autonómiáját továbbra is meg kell őrizniA bizottság a tervezet 163. paragrafusával külön-külön foglalkozott és terjedelmes jelentésben foglalta össze véleményét. Ezl a jelentést ezen a héten letárgyalja a kamara választmánya és véglegesen ezalkalommal döntenek az igazságügyminiszterhez küldendő memorandumról. NEIEOfi" rádióval iOfOnh! ff E r Xrban, emes várni. minőségben szenzáció! 8 — 10 napon belül kapható lesz. IWf XTT níl ^ villamossági és csillárgyár R. T. r^JLH/ M JtC. Kírfis* u. 11. T«». 33 76. JAK Irta TONELLI SÁNDOR Eszem-ágában sincsen felfedezni a jáki templomot, az árpádkori magyar épitőmüvészetnek ezt a csodálatosan szép emlékét. A képe közismert; benne van minden valamirevaló illusztrált magyar történetben és művészettörténetben. Két zömök tornya és gazdag portáléja a magyar mult legismertebb képei közé tartozik. A valóságban sokkal kevesebben ismerik. A kis vasmegyei falucska, ahol a hajdani bencés apátság temploma emelkedik, kicsik az idegenforgalom nagy országú tjábói, leginkább csak az látogatja meg, akinek a mü vészettörténet a speciális studiuma, vagy aki nem elégszik meg a képes ábrázolásokkal, hanem a hely szellemét akarja megismerni. Félreértés ne essék, ha azt mondom, hogy engem némi csalódás fogott el a templom első meglátásakor. Amint az autó szalad a szép augusztusvégi napon a learatott földek, cserés fenyőerdők között, a háttérben és jobbkéz felől az Irottkő és a stájer hegyek kékes körvonalaival, túlságos gyorsan érjük el Ják községet. Alighogy megpillantottuk a halom tetején emelkedő templom két tornyát, máris ott vagyunk a templom al jában. Kevés az idő a benyomások megrögzitéséhez. Nem érezhet jük azt, amit a középkor emberének érezni kellett, akinek sokkal kezdetlegesebbek voltak a közlekedési alkalmatosságai. A gyorsaság nem engedi kifejezésre jutni azt, ami lényege a középkori templomok, monostorok elhelyezésének. Dombos vidéken, hegyvidéken az építtető és az építőmester ugy választotta meg az Isten dicsőségét, vagy saját hatalmát hirdető építményének színhelyét, hogy az uralkodjék az egész környező vidék fölött. Ma az a«tó falja a kilométereket. A középkorban negyedórák, félórák, sőt órák teltek el egy-egy templom vagy vár első meglátásától odáig, mig a vándor kapuján beléphetett. Dombnak föl, a dombról le, az ut hullámzása és kanyargása a képet megváltoztatta, módosította, de az általános benyomás szilárdan megrögződött és a mostani futó képnél állandóbb maradt. Nos, éppen ezért nem is vállalkozom arra, hogy a jáki templomot leírjam. Építészeti leírását nem lehetne egv rövid cikk keretébe beszorítani, egyébként pedig nagyon jó és szakszerű leírások vannak róla forgalomban. Csak a legszemélyesebb impressziómról számolok be, mikor azt mondom, hogy közelről viszont a jáki templom, noha méretei nem tul ságosan nagyok, sokkal monumentálisabb hatast vált ki bármely hasonló mérető modern h-í^&r fruiArttt ft. n'JUAPéST Vl.- JÓKAI ÍLUH. 100 °l«-lg kasai gyártmány! Kapható ÉDilfti anyag es lesiekkeresketiesekben. építménynél. Az aránytalanul tömör falak, a kőpiramissal fedett négyszögletes tornyok, a várszerű építkezés, a román stílus komoly méltósága, melyet a középkori keresztény szimbolikának kőbe faragott képei tesznek változatossá, összhatásukban sokat megértetnek abból a mélységes tiszteletből, amellyel a középkor embere egy-egy vidéknek ilyen hires templomával, kegyhelyével szemben viseltetett. A jáki templomot pedig különösen érdekessé teszi, hogy külsejének abszolút román benyomása mellett a korai gótikának elemei s megvannak rajta. A portálé román félköríveit gótikus ívek övezik s a két román oldalhajó között a főhajó boltozata már gótikusÉpítése nem egy generációnak volt a munkája. Az első tervezőt, aki az alapokat lerakta, más építőmesterek váltották fel, akik a tizenkettedik század elején hozzánk beszüremkedett gótika formáit és díszítéseit kezdték a román építményen alkalmazni. Nem tehetek róla, de én valami rokonságot vélek a jáki templom és a szegedi árpádkori torony között felfedezni. Természetesen a rokonság inkább szellemi és történelmi, semmint építészeti. Hozzávetőlegesen a jáki apátság és a szegedi templom, melynek a csodálatos módon megmaradt és napjainkban restaurált torony a maradványa, egy időben épülhetett. A zivataros idők egyformán elviharzottak fölöttük, egyformán tanúi voltak a nehéz századoknak és egyformán az ország szélére kerültek. Akár a jáki templom, akár a szegedi torony nincsen teljes husz kilométerre az ország határától. De mig a jáki templom történetének megvolt a folytonossága, a szegedi' torony történetéről évszázadokon keresztüli semmit sem tudnk. A két építmény történelmének különbözőségében kifejezésre jut az a mélységes szakadék, amely a nyugati ország Iskola Iskola Iskola Iskola Iskola fehérnemüek harisnvák szvetterek kabátkák kelengyék (méreí szerint) j dus választékban igen olcsó árakon LAMPEL éS HEGYI Tisza Laios körut. cégnél. mi wi w m