Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-29 / 220. szám

DÉl. MAGYAR OR SZAG 1955 szeptember 29". Zománcozott edény Hus és kávéőrlő Lőszerek Kofwhamérleg leszállított árbdll BRUCKNER VASUDVARBAN. Szegedi pénzért-szegedi árut! HOGYAN SZÜLETETT MEG , HAOSEK ÉS SAJÓ" Budapest, szeptember végén. Hacsek és Sajó ötletes beszélgetéseiről nem készült hivatalos statisztika, de azért mégis elárulhatom, hogy: Vadriai Lászlónak ez a két mulatságos figurája 216 cikkben, 87 kabarétréfában, 9 egyfelvonásos filmdarabban és egy három felvonásos filmben jelent meg eddig. A képük ott vigyorog ©gy csomó könyv címoldalán. Bécsben ugy hivják őket: Hatschdk és Schimek. Oltó Wallburg és Félix Bressart beutazzák egész Európát a Hacsek—Sajó mókákkal, Bécsben Kari Farkas ós Fritz Grünbaum ér el velük évek óta hatalmas sikert. Valamikor Sanyaró Vendel és Seifensteiner Salamon, Mokány Berci és Göre Gábor biró ur voltak a sztárok, de hol van az ő megkopott népszerűségük a Hacsek ós Sajó népszerűsége mellett... Megkértem Vadnai Lászlót, a Hacsek és Sajóviccek népszerű íróját, meséljen valamit a figuráiról. Hogyan születtek meg ós miként kerültek ki az életbe. — Magam 6e tudom, hány éve annak — kezdte elbeszéléséi Vadnai —, amikor a genfi békekonferenciáról akarUm egy kabaré'ró fát írni. A mondanivalómat dialógba szorítottam és a két tipikus kávéházi aliJknak nevet kerestem. Hogyan? Egyszerűen felütöttem a telefonkönyvet és az az első név, amit ott megláttam: Hacsek és Farkas optikus cége volt. A Hacsek nev megtetszett nekem. Most kellett a másik. Eszembe jutott, hogy egy rokonomnak a Dorottya-uccában van egy papirüzlete, ott dolgozik egy segéd, Sajó urnák hivják. ő nyaggatott már évek óta: szerepeltessem a nevét valamelyik darabomban. Rágondoltam és őt tettem meg Hacsek barátjának. — A darabot elvittem az Andrássy-uti Színházba, ahol magam olvastam fel az igazgatóságnak. És — megbuktam vele. A szinház nem merte szinrehozni. Akkor már házi szerzője voltam az Andrássy-uti Színháznak, vagy kilencven egyfelvonásosom ment ott és ez volt az első darabom, amit visszaadták. Elmentem vele a Terézköruti Színpadra, ott az én felelősségemre adták csak elő. Az volt a cime: A békekonferencia. Olyan sikere volt, hogy négy hónapig nem került le a színpadról. Utána következett egy második, ennek cime volt: Gandhi elindul, a harmadiké pedig: Hungária kikapott. Csak a negyedik kapta aztán azt a cimet: Hacsek és Sajó, azóta aztán már minden olyan darabom, amelyben ez a két figura veszekszik, ezt a cimet viseli. Újságban közel négy év óta jelenik meg a figurájuk, muszáj csinálni ... Egyszer súlyos beteg voltam, beszállítottak a szanatóriumba, lefektettek az operációs asztalra, de addig nem lehetett megkezdeni az operációt, amig harminckilenc és fél fokos lázban meg nem irtam az a heti Hacsek és Sajót... — Rengeteg levelet kaptam már Hacsek nevű emberektől, Győrből irt e°y Hacsek nevű kereskedő, aki hálálkodva köszönte meg, hogy — felvirágoztattam az üzletét. Az emberek bemennek hozzá hétfőn és gratulálnak ahhoz, amit svasárnap a cikkben« elmondott. Mókáznak vele és — vásárolnak nála. — Nekem nem volt életcélom a siker, amit ti Hacsek és Sajóval elértem. Nem életcélom ma f-em. ráadtak ér!e jobbról 6s balról, akadt lap, amelyik vezércikket irt ellenük, de én mindezzel jietn törődöm. Bizonyos, hogy a Hacsek és Sajó cikkek között akad jobb és gyengébb, ha azonban nekem sikerül az, hogy minden héten csak egy percig tartó derűt tudok elérni velük ebben a vad, agyonhajszolt tílágban, házbér- és adógoudok közepette, abban a pillanatban elértem a célomat és a munkám ebben a pillanatban már művészetté válik. — Rengeteget összeírtam már. Kétszáznál több egyfelvonásosom és tiz háromfel vonásos darabom ment. Rengeteg filmem. A Vígszínház most készül A családban marad cimü darabom bemutatására, Filmjeim tekintetében lehetőleg a külföldre nézek. Most kezdik el Párisban egy filmemet forgatni. A filmemet kénytelen voltam ötszörös áron Párisi nak eladni, mert idehaza art mondták rá: nem elég szentimentális. Nem tetszett az embereknek, hogy a darab végén a vezérigazgató nem veszi el a gépirókisassTonyt. Nekem mindig jó kabala, ha valamit visszaadnak... — Szeretnék azonban egy kicsit megkomolyodni. A leghálátlanabb dolog — megnevettetni az embereket. Képzeld el: a közönség beül a színházba, három órán keresztül agyonkacagja magát, elfelejti, hogy holnap hozzák a gázszámlát, nincs együtt a gyerek tandija, elfelejtik a nyégusl és Abessziniát, de elfelejtik azt is, hogy — kinek köszönhetik ezt a mulatságos három órát. Amikor mennek kifelé a színházból, ilyeneket mondanak: y>De sokat neveltem ezen a hülyeségen...* — Meg se nézi a szinlapon a szerző nevét. Milyen más a helyzet, ha három óra hosszat ül a színházban és végignéz olyan darabot, amit nem ért meg. Három órát végisrunatkozik. »Roszszul mulattam ugyan — mondja —, de ez egy értékes darab U Szégyenli bevallani, hogy unat* között. A közönségnek dráma kell. Csak azt be* csüli, amit nem ért meg. Különösen azt, amiből aztán egy szót se ért. Ez a számára a legtisztább irodalom. Itt aztán megnézi a szerző nevét és hálás neki. Azért, mert — nem mulatott... Megkérdezem: — És a Hacsek és Farkas optikus cég tudja, hogy nekik köszönheted a figurád nevét? — Mórt tudná. Mi köze hozzá? — És Sajó ur a Dorottya-uccából? — Az talán tudja. De érdekes, hogy Sajó ut pontosan ellentéte annak a Sajónak, aki a darabomban játszik. Egy vékony, nyeszlett emberke, semmit se vettem el tőle, csak a nevét. Érdekes azonban, hogy külföldön a Hacsekot mindenüti átvették, a Sajót sehol... Se a színpadon, se a filmen. Sajót ők nem értik meg... — És folytatod őket? — Muszáj. A filmen és a színpadon befejez* ték már életpályájukat, legalább is egyelőre, de újságban minden héten meg kell írnom a cikket. Néha az utolsó percben kerül a nyomdába^ néha egyenesen a szedőgépbe rohanok vele.. * Ez a két figura hihetetlen mértékben meghódította az embereket. El se tudom már képzelni, hogy tengeralattjárók suhanjanak át titokban a Szuezi csatornán, anélkül, hogy Hacsek és Sajó meg ne tárgyalnák a kérdést... De aztán: hát nem akad minden héten legalább egy probléma, amiről ez a két drága pesti figura ne mondja el a maga véleményét... Paál Jób. Október hó l^én, kedden nyilunk e naplólkezdve DIVATCSARNOKBAN Klauzál tér 2. szerezheti be női, férfi és gyermek í bunda » szifksécileteit, legközelebb itt zölíllk megn y i t ó ára inkát! .M.M. Szeaediek találkozó belye az István Király szálloda Podmanlczki 8 Ifyűgati pályaudvar mellett.) — Telefon (Interurbán) 302—48., 294-84. - Sürgönyeim • HOTBUST. Sxohdlnlk árát mérsékellílk. • lapra hivatkozók 20°/o engedményt kapnak. Központi rútét, folyó hideg-meleg víz, lift. telefonos MObák. Telfes komfort. ' A tzállodában étterem, kávéház é« amerlcan bar