Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)
1935-09-29 / 220. szám
B EITJW KCTf SROR 5"? X ö 1935 szeptember 29. Iskolai idényre intézeti feltérnemüek és harisnyák minden minőségben legolcsóbban rónak Tesíumnei lesz veled magántisztviselő ? Most, amikor tetszetős reformterveket helyeznek kirakatba, érdemes elgondolkozni azon, miért nem hallunk egyetlen tervet, de még Ígéretet sem a 100.000 magántisztviselő súlyos helyzetének javításáról. Hogy mennyire időszerű lenne ez és mily tág tere van itt a reformoknak, mi sem bizonyítja jobbam, minthogy az első ilyen irányú törvénytervezet már több, mint 30 éve elkészült ós megvalósításra vár. Azóta 1918-ban Garami Ernő kereskedelemügyi miniszter adott ki rendeletet a magántisztviselők helyzetének szabályozására, de utódai minden ambíciója abban merült ki, hogy a megértésről tanúskodó, reformokat minél hamarabb leépítsék. Legutóbb dr. Papp Dezső, a szociálisan gondolkodó államtitkár készített 10 évvel ezelőtt haladó szellemben tervezetet, de most sem volt fontos annak megvalósítása és ez is feledésbe merült. És mindaddig semmi kilátás nincs e téren javulásra, mig a közönyt a tisztviselők passzivitása támasztja alá. Ebben a védtelen állapotban a magyar magántisztviselők tízezrei teljesen ki vannak szolgáltatva és csak irigykedve gondolnak a külföldi kartársakra, kiknek munkaidejét, munkafeltételeit és munkaerejét törvény védi. Amig ott 40—48 órás munkahét, minimális munkabér, a miénknél kedvezőbb öregségi és rokkantsági biztositás, kötelező szabadságidő, munkanélküli segély, családi pótlék, részesedés stb. járandóságok teszik elviselhetővé életét, itt a heti 70—80 órás munka, vasárnapi és késő esti foglalkoztatással (még a háztartásban is), 15—25 pengős havi fizetések, egészségtelen helyiség, szabadságidő megtagadása, renumeráció leépítése és sok-sok szokás teszik tönkre egészségét és különösen idegeit. Hihetetlen eseteket sorolhatnánk fel a mai tisztviselő- | sors jellemzésére, de céltalan lenne ezek felső- 5 rolása, ha nem látunk lehetőséget ezek meg- | szüntetésére. Megnehezíti a tisztviselők helyzetét a nők Oszi cikkeink: DIVATÁRUK: Színes női svájci sapka P 1.08 Divat mintás pullower P 3.88 Színes 4-es gyermek kabát, galléros P 3.58 Női divat bluz, hosszú ujjas P 1.7? HÁZTARTÁSI CIKKEK Szénkanna P 1.48, —.98 Szénlapát —.24 Tüzpiszkáló —.24 Kókusz lábtörlő —.78 ÉLELMISZEREK 80 deka teasütemény —.98 10 deka csokoládés mignon -—.24 1 kg paprikás téli szalámi P 3.38 BEVONULÓ KATONAKNAK Katonai láda zöldre festve P 3.98 Alumínium borotva tál —.18 Borotva szappan —12 fi drb önborotva penge —.24 Körömkefe —.10 Bekenő kefe —.12 Sárkefe —.16 Fénvesitő kefe —.18 PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. IZP.OID. CSKKONIC5 éa KtSf UCCA SAROK nagyarányú térhódítása, akiknek nagyrészét természetesen a szükség kényszeríti e pályára s számuk ma már a 35 százalékot meghaladja. Itt csak azt kifogásolhatjuk, hogy azok is helyeket töltenek be, akiket férjük is eltartani képes, másrészt mig a férfiakat csak középiskolai végzettséggel alkalmaznak, addig nőket már 14—17 éves korban, megfelelő képzettség nélkül is felvesznek; ez pedig az igények ujabb leszorítására és a nívó leromlására vezet. Ugyanily szempontból sérelmes, ha nyugdíjas köztisztviselők, más jövedelemmel rendelkezők, vagy több állást betöltők szorítják ki arra ráutalt kartársaikat s teszik lehetetlenné megélhetésüket. Talán nem egészen hiábavaló, ha a helyzet illusztrálására idézem egy legutóbb megjelent statisztika errevonatkozó adatait. Eszerint ma, amikor egy tisztviselő létminimuma 125 pengő, akkor 100.000 tisztviselő közül 1114-nek a keresete 50 P-nél kevesebb 1648-nak a keresete 75 P-nél kevesebb 9692-nek a keresete 100 P-nél kevesebb 20848-nak a keresete 125 P-nél kevesebb (minden ötödik) vagy munkaidő szerint csoportosítva: 26650 tisztviselőnek (minden negyedik) 50— 60 óránál többet, 8245 tisztviselőnek 60—70 óránál többet kell dolgozni. Nem érdektelen annak megállapítása sem, bogy kötelező 48 órás munkaidő mellett 4000rel több tisztviselőt, 40 órás munkaidő mellett 20.000-rel több tisztviselőt lehetne a magángazdaságban elhelyezni és fogyasztóképessé tenni. Ez értelemben tett a főváros vezetősége a kormányhoz felterjesztést 1934-ben a heti 40 órás munkaidő bevezetése érdekében. És ez adatokat csak azok tarthatják utópiának, akik nem kísérik figyelemmel a külföldi helyzetet s nem tudják, hogy például Amerikában komoly tényezők a fogyasztóképesség emelkedését a heti 30 órás munkahét bevezetésétől várják. Ezzel szemben kihagyták a tisztviselőket a maximális munkaidőt és minimális munkabéreket szabályozó rendeletből, de be akarják venni őket is a sokat emlegetett érdekképviseletekbe. Elz azt jelenti, hogy minden magántisztviselőt belekényszerítenek egy megalkotandó hivatalos szervezetbe, melynek vezetőit felülről neveznék ki. A tagdijak fizetése kötelező, de az irányitásha a tagok aligha szólhatnak bele. Hogy az ily egységessé uniformizált érdekképviseletek mennyire ismerik a tagok érdekeit, ezek közös érdekében mennyit szándékoznak és tudnak elérni, azt hozzáértők könnyen elképzelhetik. Az ügyvédi rendtartás legújabb tervezete némi izelitőt ad ebből. Kétségtelen, hogy a tisztviselők gyengeségének, kiszolgáltatottságának és mostoha sorsának egyik legfőbb oka öntudatuk és szervezettségük hiányában kereshető. Ennek megszüntetésére legalkalmasabb lenne egy „Magántisztviselői Kamara" létesítése, mely a fennálló szervezetek érintése nélkül tanácsadó, irányadó és egyetemes érdekeinek hathatós védő szerve lenne. A Kamara az eddigi testületek meghallgatásával szabályozná főleg a kezdők és más pályáról odaőzőnlők elhelyezkedését és mert intézkedései kötelező erővel bírnának, gátat vethetne a visszaéléseknek is. Ennek irányítása mellett lenne megoldható a nyugdijkérdés is a MABI és vállalati pénztárak bevonásával. Ez alapokat pótolni lehetne osztalék és tantiemadók pótlékolásával, valamint progresszív kamarai járulékkal. Ez alapból a nyugdíj 30 évi szolgálat után elérhető, sőt munkanélküli segély is biztositható. Csakis egy morális és szociális érzékkel megalkotandó törvénnyel lehet pótolni évtizedek mulasztásait a magántisztviselőkkel szemben, csák igy lehet mélyen lesülyedt életszínvonalukat emelni, a bizonytalan jövő miatt elveszített önbizalmukat s életkedvüket fokozni és fogyasztóképességüket a gazdasági élet fellendítése érdekében is emelni. De ehhez az érdekelt magántisztviselők érdeklődése és aktív részvételére, valamint az intézőkörök és testületek komoly támogatására van szükség. Müller Lipót. ÍCönyvelc Móra Ferenc: A vadember és családja. Möra Ferenc e kötetének műfaját nehéz meghatározni. Mese, novella, történet, visszaemlékezés — egy azonban bizonyos: felnőttnek, gyereknek válogatás nélkül szivéhez szól mindegyik gyöngyszem, amit az iró a „Vadember" köré fűz ebben a könyvében. Végig zeng az egész könyvön Móna minden írásának alaphangja: a szeretet. Ritka biztos szemmel és jóízű megfigyeléssel szemléli azt a kicsiny, de önmagában teljes virágot, ami a gyermek köré felépül; s észrevétlen művészettel hozza napvilágra a gyermeklélek változatos kincseit, kacagtató, sokszor meg elgondolkoztató történetkéket Kitűnő pszichológus az iró; s ezzel időtlenné, * napi és személyi aktualitásokon tuli érdekességgel telivé teszi a könyvet. A „Vadember" 4 gyermek s vele szemben a felnőttek világa. Az egész könyvet beragyogja Móra aranyos, felejthetetlen humora: ez teszi mindenki számára meleg emlékké a legjobb Móra-kötetét. J. T. Adams; Amerika Éposza. James Truslow Adams, Amerika legnagyobb történésze, régi, hires amerikai családból származik. Két őse —1 John Adams ós J. Quincy Adams — az Egyesült Államok elnöke volt, mig mások, mint diplomaták, lelkészek ós professzorok vették ki a részükei az Újvilág felépítéséből. Maga James Truslow Adams briliiáns egyetemi karrierje után hosszabb ideig Európában és a Távol Keleten élt, hogy aztán ujra amerikai egyetemeken tanítson Adams fömüvébeu uemcsaík az Egyesült Államok világbirodalommá fejlődésének izgalmas, emberi éa igaz epo6zát kelti életre, hanem utat jelöl a rwv dem történetírásnak, amikor az emberiség életének voltaképpeni hatóerőit hangsúlyozza la, nagy gazdasági, lélektani, társadalmi fo'yamatokat boncol és emberek, emberfajták, vidékek történetéi kelti életre politikusok és hadvezérek ténykedései helyett. Amerika Eposza az Athenaeuin 4.80 pengős történelmi sorozatának legújabb kötet®. A meghűlése* betegségek megelőzése a csecsemőkortól az aggkorig. Irta dr. Müller Vilmos. A sok éves gyakorlattal biró főorvos-szerző most megjelent könyvében a me$iüléses betegségek elleni védekezés értékes tanácsaival látja el a nagyközönséget. Különösen értékesek a csecsemőkor és gyermekkorra vonatkozó különleges óvóintézkedések, amelyeket minden szülőnek a legnagyobb gonddal kellene betartania. A szép kiéllitá« N" vák Rudolf és Társa tudományos könyvkiadóvá'" lalat (Budapest, VIII., Baross-u. 21.) ízlését diesiéri, ára csak P 1.20. Támogassa Szegedet,' iámogassa saját magái!