Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-28 / 219. szám

z DeLMAtíYARORSZÁG 1935 szeptember 26. gFb harisnyák uf minőség éa színekben P 1 95, 2"20, 2 50, 2-90, 3-20, 3-50 árákbaa minden párért szavatosság. Pollák Testvéreknél Iparosffigyelő firdékes jeelnségek tömnek fel az ember szeme előtt, ha figyelmesen szemlél s gondolkozik a fenn­álló szokások és rendelkezések fölött, amelyek még mindig a háború njomait viselik magú con­A bábom alatt és az azt követő zfirsittu'os gaz­dasági konjunk urs és dekonjunktúra díjén ala­kult ki az a nézet, hogy csak az iparosnak és ke­reskedőnek „megy jól," mert az máról-holnapra alkalmazkodni tud a folyton ingadozó, de mindig emelkedést mutató, dráguló létfenntartási lehető­ségekhez, nem ugy, mint a havi fizetésű közszol­gálati tisztviselők és alkalmazottak, akik a hó vé­gén már csak kétharmad részét tudták ugyanazon összegből bevásárolni, mint az előző hónapban. Ez a nehéz éa súlyos helyzetet a hatóságok is ész­revették s iparkodtak a helyzetet tűrhetővé tenni, történt ez pedig különböző cimen nyújtott pótsegé­lyekkel, kedvezményes áru élelmiszerekkel, szá­zaléfeengedényekfcel fánál, szénnél, ruhánál, uta­zásnál, fürdőnél, orvosnál, patikánál, a köztisztvi­selők gyermekei pedig tandíjmentességet vagy leg­alább is 40—60 százalékos kedvezményt kaptak. Ehhez még hozzájárult az a nagy társadalmi ak­dő, hogy a köztisztviselők minden vásárlásnál szá­zalékos engedményt kapjanak és ez az akció csak­ugyan sikerre is vezetett, hiszen még emlékezünk a majdnem minden kirakatban kifüggesztett táb­lákra, hogy „Köztisztviselőknek árengedmény." Ea a legszebb emberi hivatás, amikor megmoz­dul u állam és a társadalom, hogy segítségére si­essen egy társadalmi osztálynak, mely a legkét­ségbeesettebb küzdelmét vivja a létfenntartásért. Most tudjuk csak igazán értékelni ezen nemes emberi hivatás jótékony hatását, amikor nekünk nélkülöznünk kell azt. Nélkülöznünk kell, mert most velünk: iparosokkal szemben hasonló módon nem mozdulnak meg a hatóságok, nincs fa, szén, élelmiszer, orvos, patika, tandíjkedvezmény, nincs társadalmi akció és nincs megértés. Az iparostár­sadalom azonban inkább dolgozni akar. Kftztudomásu dolog az, hogy a helyzet még 1914­6en megfordult, a konjunktúra megszűnt, az ipa­ros, a kereskedő elvesztette a lába alól a talajt és azóta talpraállni nem tud, hanem évről-évre mind súlyosabb helyzettel küzd s a legkétségbeesettebb küzdelmeiket vivja, amig bírja. As iparos ma ott van, ahol akikor a tisztviselő volt Küzd, kínlódik, kapkod tizenegy esztendeje már, de még mindig nem vették észre, hogy itt sürgős segítségre van szűkség, jóllehet statisztiku­safok és közgazdászaink hivatalosan mutatják kl azokat a megdöbbentő arányszámokat a tönkreme­Désekről, árverésekről, Iparbeszüntetésekről, amely számok ennek a társadalmi rétegnek a tra­gédiáját ábrázolják. Szinte a szive szakad meg annak az iparosapá­üafe, amikor látja, hogy a gyermeke egészséges S72 ms KUL0NV0NAT ERDÉLYBE! Október 4-én különvonat indul a Magyar Nemzeti Bank 249. sz. engedélye alapján Nagyváradra és Kolozsvárra és október 10-én tér vissza Budapestre. Menetjegyek ere Budepesirül: Nagyváradra és vissza, vizűm- 00 díjjal együtt .... III. o. LL n. o. 28­Kolozsvárra és vissza, vizűm- QQ dffjal együtt ... III. o. 40. II. o.41.­As utaséira előjegyzéseket elfogad a DÉLMflGYflRQRSZáG KIADÓHIVATALA. eszű, tehetséges tanuló s nincs rá mód, hogy, hogy taníttathassa, azért, mert egy kalap alá sorozzák Ót az összes szabadfoglakozásul ágakkal, legyen annak a jövedelme akár ezer pengő, akár hetven pengő, az már egészen mindegy, de szegénységi bizonyítványt már csak akkor kap, ha a jövedel­me havi hatvan pengőn alul van, amivel azután egyes kedvezményeket _ talán megkaphat. Azonban vannak „kellemes" perceink, amikor látjuk, hogy ha a költségvetésnél baj van, akkor ránk is gondolnak, például, hogy emeljük fel a ke­reseti adó kulcsát százalékról 6 százalékra, vagy a városi pótadót 94 százalékra, vagy pedig vezes­sük be a cégtáblaadót. Az ilyen és hasonló gondo­latok jegyében merül ki nagyrészben az — ipar­pártolás. Itt van azután a munkabér minimalizá­lásáról szóló kormányrendelet, amely ellen már feljajdultak azok, akiknek a fizetése 100—200, vagy 350 pengő havonta, mert félő, hogy 10—15 pengő­vel több lesz a kiadás havonta, ami által az a munkás a mostani 5—6 pengős heti kereset helyett 10—12 pengőt, vagy a legjobb esetbén a méstani 10—12 pengő helyett talán 20 pengőt fóg megke­resni, amivel párhuzamosan — talán a kisiparos­nak is egy falattal több kenyér jut. Mindezeket igaz és nyilt tárgyilagossággal álla­pítjuk meg mi iparosok, amivel azonban nincs szándékunkban senkit sem megbántani csak sze­retnénk sokaknak a szociális érzékét felébreszteni és a jelenleg fennálló aránytalanságokat ezáltal is csökkenteni Stefándel Károly. PÁRTOLJA A SZEGEDI KERESKEDE1NET! AZ IS PÁRTOLJA ÖNT. „flz elmuit 50 esztendő küzdelmeiből erőt meríthetünk és bizalmat szerezhefünk.. A szegedi Ipartestület 50 éves jubileuma (A Délmagyarország munkatársától.) Szorgo­san folynak az előkészületek a szegedi ipartes­tület félszázados jubileumának a megünneplé­sére- Október 20-án lesz ötvenéves a szegedi ipartestület és az évfordulót a szegedi iparos* ság egyik legszebb ünnepévé 1ivánják avatni. Ün­nepi külsőségek közt fog lelfxyni az a fel" vonulás, amely a jubiláris ii • i népség tulaj don­képeni bevezetője lesz október 20-án reggel. Va­lamennyi szakosztály már intenziven dolgozik az ünnepség előkészítésén és rövidesen az ország minden részébe szétküldik a meghívókat. De már eddig is a Délvidékről számos ipartestület je­lentette be, hogy nagyobb küldöttséggel képvisel­teti magát a szegedi ipartestület félszázados ju­bileumán. Az ipartestület elnöksége az ünnepség előké­szítésével kapcsolatban valamennyi ipari szakosz­tálynak a következő felhívást küldte: — Immár ötven év telt el azóta, hogy az 1884. évi tizenhetedik törvénycikk az ipartestületeket mint a magyar kézműves iparosok kényszertársu­iatát létrehozta. Ipartestületünk 1885. évben ala­kult meg, tehát elérkezett most a félszázados Í 'ubileum jelentős határkövéhez! Elnökségünk el­tatározta, hogy ünnepi keretek kőzött emlékezik meg az elmúlt ötven esztendő munkásságáról, ötvenévi működés valóban nagy teljesítményt je­lent nekünk, kézmüiparosoknak, akik szívós ener­giával végzett fáradságos munkánk verejtékével jelöltük meg az utat, amelyen a jubileumi esz­tendőhöz eljutottunk. Jlisz nincsen a magyar kéz­műves iparosság történetében még egy félszá­zad, amely változatosságában és jelentőségében többet tudna mutaitni. tnint a legutóbbi ötven esztendő. Voltak boldog perceink, voltak szen­vedéssel teli éveink. Büszkén állapíthatjuk meg azonban, hogy sohasem feledkeztünk meg —­bármiként fordult is a sors kereke — arról, hogy iparosok vagyunk, akiknek áldozatos munkával kell dolgoznunk nemzetünk, hazánk, városunk és családunk boldogulásáért. Meg is hoztuk áldo­zatunkat, ha kellett, éjt-napot egybefogó mun­kát végeztünk, ha kellett, odaadtuk javainkat. De, amikor arra volt szűkség, vérünket is áldo­zatul hoztuk a világháború nagy vérzivatarában. — Ezt a nagy, áldozatos munkát akarjuk ün­nepelni — mondja a felhívás. Ennek a fáradságéi nem ismerő kisipari munkának kívánunk emléket állítani a második ötven év határkövénél. De ta­nulni is akarunk a visszaemlékezéssel. A magára hagyott magyar kézmüiparosság nem elégedhetik meg azzal, hogv figyelmét esak a holnapra, csak a jövőre irányítja. Nekünk a multat is figyel­nünk kell és annak tanulságaiból kell a Jövő utunkat irányitanunk. Visszaemlékezésünk rend­kívül fontossággal bir egész jövő magatartásunk szempontjából. De szűkségünk van a visszaem­lékezésre azért is, mert az elmuit ötven év küz­delmeiből erőt mén íhetünk és bizalmat szerezhe­tünk magunknak a jelen nagyon súlyos viszonyai között. Ha a magyar kézműiparo6sájg — mondja végül a felhívás — bár nagy áldozatok árán, de fenn tudta magát tartani a hosszú ötven esz­tendő minden viharában, kell, hogy helye legyen a magyar jövendőben, mert ha volt szükség, lesz is mindenkor szii.aég nemcsak munkájára, hanem államalkotó ós nemzet fon tartó ere jére ii. REDÖNYIPAR ^"ttí'Wi áthelyezem Tisza Lajns kifrul 37. sz. alt ^SM Bernáth Lajos Gyermekének lábát helyrehozza és megóvja a bokaierdüléstől, boka­sülyedéstől és ludtalpképzödéstől, ha speciális <*ijógybefetes cipői készíttet mely könnyű, hajlékony éa tartós. A legszebb Tlp-Top formák. STEFANDEL ?cl"' Oltsa ifi m arai ufisMai Várkonyinál, Széchenyi tér 9. Az újonnan renovált házbau. (Volt Zsótér ház.) Tenisz flanelok, flanel barhetok, színes éa fehér pice barhetok, női szövetek, ing puplinok, zefirek, kanavá­szok, ágygarniturák stb. stb. Futószőnyegek. Remek szép magánkötS nyakkendők 90 fill. drb-ja. 280 hosszú és 170 széles szőnyeg olosón megvehető. ERZSÉBET PENSIÓ Tulajdonos: Dr. Paulovlca Sándorné Budapest., IV., Véczt ucca 40. Tel.: S3—6-82. Teljes ellátás, garantált tiszta szobával és háromszori étkezéssel napi 5—8 P-ig \özponti fűtés — Hideg és meleg folyóm — Ta­fürdöazoba ós lifthasznátet 'efon — Díjtalan kifogástalan konyha — Va«sora nem kötelezi

Next

/
Thumbnails
Contents