Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-28 / 219. szám

z DeLMAtíYARORSZÁG 1935 szeptember 26. gFb harisnyák uf minőség éa színekben P 1 95, 2"20, 2 50, 2-90, 3-20, 3-50 árákbaa minden párért szavatosság. Pollák Testvéreknél Iparosffigyelő firdékes jeelnségek tömnek fel az ember szeme előtt, ha figyelmesen szemlél s gondolkozik a fennálló szokások és rendelkezések fölött, amelyek még mindig a háború njomait viselik magú conA bábom alatt és az azt követő zfirsittu'os gazdasági konjunk urs és dekonjunktúra díjén alakult ki az a nézet, hogy csak az iparosnak és kereskedőnek „megy jól," mert az máról-holnapra alkalmazkodni tud a folyton ingadozó, de mindig emelkedést mutató, dráguló létfenntartási lehetőségekhez, nem ugy, mint a havi fizetésű közszolgálati tisztviselők és alkalmazottak, akik a hó végén már csak kétharmad részét tudták ugyanazon összegből bevásárolni, mint az előző hónapban. Ez a nehéz éa súlyos helyzetet a hatóságok is észrevették s iparkodtak a helyzetet tűrhetővé tenni, történt ez pedig különböző cimen nyújtott pótsegélyekkel, kedvezményes áru élelmiszerekkel, százaléfeengedényekfcel fánál, szénnél, ruhánál, utazásnál, fürdőnél, orvosnál, patikánál, a köztisztviselők gyermekei pedig tandíjmentességet vagy legalább is 40—60 százalékos kedvezményt kaptak. Ehhez még hozzájárult az a nagy társadalmi akdő, hogy a köztisztviselők minden vásárlásnál százalékos engedményt kapjanak és ez az akció csakugyan sikerre is vezetett, hiszen még emlékezünk a majdnem minden kirakatban kifüggesztett táblákra, hogy „Köztisztviselőknek árengedmény." Ea a legszebb emberi hivatás, amikor megmozdul u állam és a társadalom, hogy segítségére siessen egy társadalmi osztálynak, mely a legkétségbeesettebb küzdelmét vivja a létfenntartásért. Most tudjuk csak igazán értékelni ezen nemes emberi hivatás jótékony hatását, amikor nekünk nélkülöznünk kell azt. Nélkülöznünk kell, mert most velünk: iparosokkal szemben hasonló módon nem mozdulnak meg a hatóságok, nincs fa, szén, élelmiszer, orvos, patika, tandíjkedvezmény, nincs társadalmi akció és nincs megértés. Az iparostársadalom azonban inkább dolgozni akar. Kftztudomásu dolog az, hogy a helyzet még 19146en megfordult, a konjunktúra megszűnt, az iparos, a kereskedő elvesztette a lába alól a talajt és azóta talpraállni nem tud, hanem évről-évre mind súlyosabb helyzettel küzd s a legkétségbeesettebb küzdelmeiket vivja, amig bírja. As iparos ma ott van, ahol akikor a tisztviselő volt Küzd, kínlódik, kapkod tizenegy esztendeje már, de még mindig nem vették észre, hogy itt sürgős segítségre van szűkség, jóllehet statisztikusafok és közgazdászaink hivatalosan mutatják kl azokat a megdöbbentő arányszámokat a tönkremeDésekről, árverésekről, Iparbeszüntetésekről, amely számok ennek a társadalmi rétegnek a tragédiáját ábrázolják. Szinte a szive szakad meg annak az iparosapáüafe, amikor látja, hogy a gyermeke egészséges S72 ms KUL0NV0NAT ERDÉLYBE! Október 4-én különvonat indul a Magyar Nemzeti Bank 249. sz. engedélye alapján Nagyváradra és Kolozsvárra és október 10-én tér vissza Budapestre. Menetjegyek ere Budepesirül: Nagyváradra és vissza, vizűm- 00 díjjal együtt .... III. o. LL n. o. 28Kolozsvárra és vissza, vizűm- QQ dffjal együtt ... III. o. 40. II. o.41.As utaséira előjegyzéseket elfogad a DÉLMflGYflRQRSZáG KIADÓHIVATALA. eszű, tehetséges tanuló s nincs rá mód, hogy, hogy taníttathassa, azért, mert egy kalap alá sorozzák Ót az összes szabadfoglakozásul ágakkal, legyen annak a jövedelme akár ezer pengő, akár hetven pengő, az már egészen mindegy, de szegénységi bizonyítványt már csak akkor kap, ha a jövedelme havi hatvan pengőn alul van, amivel azután egyes kedvezményeket _ talán megkaphat. Azonban vannak „kellemes" perceink, amikor látjuk, hogy ha a költségvetésnél baj van, akkor ránk is gondolnak, például, hogy emeljük fel a kereseti adó kulcsát százalékról 6 százalékra, vagy a városi pótadót 94 százalékra, vagy pedig vezessük be a cégtáblaadót. Az ilyen és hasonló gondolatok jegyében merül ki nagyrészben az — iparpártolás. Itt van azután a munkabér minimalizálásáról szóló kormányrendelet, amely ellen már feljajdultak azok, akiknek a fizetése 100—200, vagy 350 pengő havonta, mert félő, hogy 10—15 pengővel több lesz a kiadás havonta, ami által az a munkás a mostani 5—6 pengős heti kereset helyett 10—12 pengőt, vagy a legjobb esetbén a méstani 10—12 pengő helyett talán 20 pengőt fóg megkeresni, amivel párhuzamosan — talán a kisiparosnak is egy falattal több kenyér jut. Mindezeket igaz és nyilt tárgyilagossággal állapítjuk meg mi iparosok, amivel azonban nincs szándékunkban senkit sem megbántani csak szeretnénk sokaknak a szociális érzékét felébreszteni és a jelenleg fennálló aránytalanságokat ezáltal is csökkenteni Stefándel Károly. PÁRTOLJA A SZEGEDI KERESKEDE1NET! AZ IS PÁRTOLJA ÖNT. „flz elmuit 50 esztendő küzdelmeiből erőt meríthetünk és bizalmat szerezhefünk.. A szegedi Ipartestület 50 éves jubileuma (A Délmagyarország munkatársától.) Szorgosan folynak az előkészületek a szegedi ipartestület félszázados jubileumának a megünneplésére- Október 20-án lesz ötvenéves a szegedi ipartestület és az évfordulót a szegedi iparos* ság egyik legszebb ünnepévé 1ivánják avatni. Ünnepi külsőségek közt fog lelfxyni az a fel" vonulás, amely a jubiláris ii • i népség tulaj donképeni bevezetője lesz október 20-án reggel. Valamennyi szakosztály már intenziven dolgozik az ünnepség előkészítésén és rövidesen az ország minden részébe szétküldik a meghívókat. De már eddig is a Délvidékről számos ipartestület jelentette be, hogy nagyobb küldöttséggel képviselteti magát a szegedi ipartestület félszázados jubileumán. Az ipartestület elnöksége az ünnepség előkészítésével kapcsolatban valamennyi ipari szakosztálynak a következő felhívást küldte: — Immár ötven év telt el azóta, hogy az 1884. évi tizenhetedik törvénycikk az ipartestületeket mint a magyar kézműves iparosok kényszertársuiatát létrehozta. Ipartestületünk 1885. évben alakult meg, tehát elérkezett most a félszázados Í

'ubileum jelentős határkövéhez! Elnökségünk eltatározta, hogy ünnepi keretek kőzött emlékezik meg az elmúlt ötven esztendő munkásságáról, ötvenévi működés valóban nagy teljesítményt jelent nekünk, kézmüiparosoknak, akik szívós energiával végzett fáradságos munkánk verejtékével jelöltük meg az utat, amelyen a jubileumi esztendőhöz eljutottunk. Jlisz nincsen a magyar kézműves iparosság történetében még egy félszázad, amely változatosságában és jelentőségében többet tudna mutaitni. tnint a legutóbbi ötven esztendő. Voltak boldog perceink, voltak szenvedéssel teli éveink. Büszkén állapíthatjuk meg azonban, hogy sohasem feledkeztünk meg —bármiként fordult is a sors kereke — arról, hogy iparosok vagyunk, akiknek áldozatos munkával kell dolgoznunk nemzetünk, hazánk, városunk és családunk boldogulásáért. Meg is hoztuk áldozatunkat, ha kellett, éjt-napot egybefogó munkát végeztünk, ha kellett, odaadtuk javainkat. De, amikor arra volt szűkség, vérünket is áldozatul hoztuk a világháború nagy vérzivatarában. — Ezt a nagy, áldozatos munkát akarjuk ünnepelni — mondja a felhívás. Ennek a fáradságéi nem ismerő kisipari munkának kívánunk emléket állítani a második ötven év határkövénél. De tanulni is akarunk a visszaemlékezéssel. A magára hagyott magyar kézmüiparosság nem elégedhetik meg azzal, hogv figyelmét esak a holnapra, csak a jövőre irányítja. Nekünk a multat is figyelnünk kell és annak tanulságaiból kell a Jövő utunkat irányitanunk. Visszaemlékezésünk rendkívül fontossággal bir egész jövő magatartásunk szempontjából. De szűkségünk van a visszaemlékezésre azért is, mert az elmuit ötven év küzdelmeiből erőt mén íhetünk és bizalmat szerezhetünk magunknak a jelen nagyon súlyos viszonyai között. Ha a magyar kézműiparo6sájg — mondja végül a felhívás — bár nagy áldozatok árán, de fenn tudta magát tartani a hosszú ötven esztendő minden viharában, kell, hogy helye legyen a magyar jövendőben, mert ha volt szükség, lesz is mindenkor szii.aég nemcsak munkájára, hanem államalkotó ós nemzet fon tartó ere jére ii. REDÖNYIPAR ^"ttí'Wi áthelyezem Tisza Lajns kifrul 37. sz. alt ^SM Bernáth Lajos Gyermekének lábát helyrehozza és megóvja a bokaierdüléstől, bokasülyedéstől és ludtalpképzödéstől, ha speciális <*ijógybefetes cipői készíttet mely könnyű, hajlékony éa tartós. A legszebb Tlp-Top formák. STEFANDEL ?cl"' Oltsa ifi m arai ufisMai Várkonyinál, Széchenyi tér 9. Az újonnan renovált házbau. (Volt Zsótér ház.) Tenisz flanelok, flanel barhetok, színes éa fehér pice barhetok, női szövetek, ing puplinok, zefirek, kanavászok, ágygarniturák stb. stb. Futószőnyegek. Remek szép magánkötS nyakkendők 90 fill. drb-ja. 280 hosszú és 170 széles szőnyeg olosón megvehető. ERZSÉBET PENSIÓ Tulajdonos: Dr. Paulovlca Sándorné Budapest., IV., Véczt ucca 40. Tel.: S3—6-82. Teljes ellátás, garantált tiszta szobával és háromszori étkezéssel napi 5—8 P-ig \özponti fűtés — Hideg és meleg folyóm — Tafürdöazoba ós lifthasznátet 'efon — Díjtalan kifogástalan konyha — Va«sora nem kötelezi