Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-27 / 218. szám

6 DEI MAGYARORSZÁG 1935 szeptember 27. HA Kél HIREK A makói szociáldemokrata párt vasárnap dél­előtt 10 órakor a Munkásotthonban pártgyülést tart, amelyen Hubai János beszámol az országos pártgyülésről, Kotroczó József a politikai és gazdasági helyzetről tart előadást. Dr. Szilágyi Sámuel székfoglalója a Gyöngyössi István Társaságban. Ma este 6 órakor a Gyön­gyössi István irodalmi társaság Budapesten felol­vasó ülést tartott. Ezalkalommal dr. D i ó s s z i 1 á­g y i Sámuel makói kórházi főorvos „Színházi bot­rányok a régi Pest életében" cimmel tartotta meg székfoglaló felolvasását A munkavédelmi szervezetek szemléje Makón. Vasárnap, szeptember 29-én délelőtt 10 órakor a makói munkavédelmi szervezetek tagjai felett, a városháza nagytermében Vogel Tibor, a szegedi munkavédelmi kerület felügyelője seregszemléi tart. Tüzoltónap Kiszomboron. A vármegyei tűzoltó •s/.övetség szeptember 29-én Kiszomboron várme­gyei Hizollóversenyt rendez amelyen az elméleti é« gyakorlati versenyeken kívül szép ünnepségek és este bál lesz a Gazdasági Egyletben. Az elmúlt évihez képest dupla jövedelemmel *árt a makói strand. Hivatalosan ugyan még nem zárták le a strandot, de az idő nem respektálta a hivatalos rendelkezéseket és mára pontot tett a strandi örömök után. Az eredmény még nem kész, dc a nyers mérleg igazolja azokat a városi képvi­selőket, akik azt állítják, hogy nagy kincs a ma­kói strand, csak' ügyesen ki kell használni, aminek első feltétele az, hogy legalább a környező közsé­geknek és városoknak a figyelmét felhivja. Az ez­évi jövedelem majdnem duplája lesz az elmúlt évi­nek. Fellebbeznek Hegedűs Kálmán választói Meg­írtuk, hogy a Békésbánáti Egyházmegye bírósága alaki okokra való hivatkozással megsemmisítet­te Hegedűs Kálmánnak a makói református egyház főgondnokává történt meffválasztását A reíformátus egyház tagjai most több megbeszélt tartottak az ügyben és arra a megállapodásra ju­tottak, hogy az egyházmegvei bíróság határozatát mindenesetre megfellebbezik az egyházkerületi bí­rósághoz, ahova ujabb tanukat is jelentenek be arcnak igazolására, hogv Hegedűs Kálmán válasz­tói már előre tiltakoztak a választásnak törvény­ellenes időbér való megkezdése ellen s felleb­bezésükben rá fognak mutatni arra a nagy ellent­mondásra, amelv választási elnöknek a választá­sok folytatásáról a presbtiériumhoz intézett jelen­lése és per folyamán tett vallomása között van. Az egyház tagjai bizinak abban, hogy a felsőbb biró­ság az eléje tárt adatok alapján meg fogja álla­pítani az igazságot és ezzel helyreállítja az egy­ház békéjét. Regrutabál a Koronában. A makói Független­ségi és 48-as Kossuth Kör 29-én este 8 órai kez­dettel szüreti bállal kapcsolatos regrutabálat ren­dez a Koronában. Vén Emil festőművész kiállítása. Vén Emil, a Makón általánosan ismert és becsült kiváló festő­művész, a vásárhelyi Tornyal Társaság tagja, szeptember 29-től október hatodikáig bucsukiálli­lást rendez a vármegyeháza disztermében. A kiál­lítást szeptember 26-án délelőtt 11 őrskor Ni­kelszky polgármester nyitja meg Szinház Makón. A makói színházban Radó László sznitársulata ma este ujabb értékes ven­dégszerepléssel gazdagitotta műsorát. A „Cigány­szerelem" előadásán Józsi cigányt Szedő Miklós dr. énekelte. Pénteken, szombaton és vasárnap Bő­nyí Adorján operettje a „Viki" kerül bemutatásra. A makói Park Mozi ma este mutatta be a Vörös Pimpernel c. Korda-filmet, amelyet vasárnapig játszanak. A Budapesttel egyidőben játszott film átütő sikert aratott. Anyakönyvi hirek. Elhalt; Lajkó Kovács József •)2 éves korában, a makói közkórházban. — Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Fő­iskola vasárnap délelőtt 11 órakor tartja évrneg­nvitó ünnepségét. Műsor a következő: 1. Hiszek­egy. 2. Megnyitó, tartja dr. Littke Aurél ügwezető igazgató. 3. Emlékezés Gál Jánosról, tartja dr. Moór Elemér. 1. Származástan és világnézet, elő­adja dr. Ábrahám Ambrus. 5. Himnusz. — Csikai Gyuri, a hires kolozsvári cigányprí­más Szegeden. Töpörödött, őszbevegyült öreg ci­gúny érkezett tegnnp Szegedre. A boldog békeidők­nek volt nagyhirii primása kincses Kolozsvár váro­sában. Csikai Gyuri neve Kolozsvárott fogalmat jf lentett, ő muzsikált a hires „Newyorkhan" és a Mágnás Kaszinóban. Valamikor vagyonos ember volt. most semmi más, mint öreg cigány, aki Er­délyből eljött Magyarországra régi barátai után. I'énteken és szombaton este a Hungária-csárdában muzsikál Boldizsár Kálmán bandája élén a 70 eve*, öreg cigány. Régi erdélyi nótákat játszik, azokat a nótákat, amelyekkel évtizedeken keresz­tül megríkatta a kolozsváriakat... — A hamis ajándékozási szerződés. Érdekes ok­irathamisitáisi pert tárgyalt csütörtökön a szegedi törvényszék A p c z y-tanácsa. öt vádlott, öt ta­nyai ember került a vádlottak padjára magánok­ira thaimÜsitással és faözokirathamisitással vádol­va. özv. Pap lógó Sándor tanyai asszony volt az elsőrendű vádlott, aki társai segítségével ha­mis ajándékozási szerződést készített. A szerződés azt tartalmazta, hogy özv. Magda Istvánné neki­ajándékozta két holdat kitevő ingatlanát. Az aján­dékozási szerződés birtokában a két hold földet telekkönyvileg a saját nevére inatta. A dolog rövi­desen kiderült és özv. Paplógóoé társaival: özv. Dohány Istvánnéval, P a p 1 ó g ó Sándorral, Szanisz 1 ó Antallal és Harausi Mátyásnéval együtt a rendőrségre került. A csütörtöki főtárgya­láson a vádlottak tagadták bűnösségüket, a kihall­gatott tanuk ellenük tettek vallomást. A biróság bűnösnek mondotta kii özv. Paplógó Sándornét és eziért 8 hónapi börtönre ítélte, Dohányné és Pap­lógó Sándor egy-egy hónapi fogházat kaptak. Az elitéltek fellebbezést jelentettek be az Ítélet ellen. — Adomány. B i r ó Benő nyugalmazott városi műszaki főtanácsos és felesége abból az alkalom­ból. hogy elköltöznek Szegedről, közművelődési cé­lokra négyszáz, az árvaházi növendékek karácso­nyi ajándékaira pedig száz pengőt adományozott. Csak STíöFFEH Mer sajtot egp! CsemcoeilsPelekben kapható. CSIPETKE AZ ELZÁRKÓZÁS ÉS A HIVATALOS TITOK századában élűnk. Ennek az állitásnak az igazságát a legjobban az újságírók érzik, akiknek minden áldott, vagy áldatlan nap tele kell irniuk az újságot, mert azt is tudják, hogy közönségük sohasem volt éhesebb még a hí­rekre, az uj hírekre, soha jobban nem várt út­mutatást újságjától, mint éppen ezekben a sú­lyos időkben. Az ujságiró, ha teljesíteni akar­ja hivatását, kénytelen szakitani a régi hír­szerző módokkal és él kell hagynia a régi hir­termő vidékeket. Hirvirágot ma már nem lehet szedni gyöngyös koszorúba sem a városházán, sem a törvényszé­ken, sem a rendőrségen. A városházán nincs tanácsülés, amelyen lepergetnék a nyilvános­ság követei előtt a város dolgait, bajait. A hi­vatalvezetők nem nyilatkoznak, mert nem nyilatkozhatnak, hiszen esküt tettek a hiva­talos titok megőrzésére. Igy az a látszat, hogy a városházán nem történik semmi, legalább is a nyilvánosság számára nem, hiába szaporod­nak az akták és növekednek ijesztő mértékben az iktató számok. Hasonló a helyzet a törvény­széken is, ahol egyre jobban divatba jön­nek a zárt tárgyalások és a — tiltott közlési pörök. A rendőrség is alkalmazkodik a kor­szellemhez, az ujságiró szolgálatát igen csak akkor igényli, amikor a nyomozás esélyeit ki vánja megjavítani a lapok publicitásával. Az újságíróra este mégis üres hasábok tát­ják a torkukat, mert a közönség a sajtóirodák kommünikéin kivül másra is kíváncsi. Többek között arra is, ami közvetlen közelében törté­nik, az elzárkózó hivatalokban, ahol többnyi­re az ő bőréről esik szó. Ez az uj helyzet kitermelte azt az újság írót, aki hátat fordít az elzárkózó hivatalszo­báknak, a tárgyalótermeknek és uj gyarmato­kat keres közönsége hirigényének kielégítésé re. Az ujságiró ma sokszor gondol vissza né­hai jó Ujleki Tóni bátyánk mondására. Tóni bátyánk, a Tesvir, sokszor mondogatta,hogv „az igazi események, az Igazi riportok — az uccán szaladgálnak". Ez a mondás soha anv­nyira igaz nem volt, mint minapság. Ma nem csak a redakcióban dolgozik az ujságiró és ma nem az a jó ujságiró, aki naphosszat redakció­ban körmöl. Az ujságiró emberek közé jár, ká véházba, korzóra, társaságba. Mindig akaű valnki, aki odalép hozzá és halkan a fülébe súgja: Ide figyeljen szerkesztő ur... Az ni­ságirónak sok külső embert kell meghall­gatnia. meg kell hallgatnia mindenkit, ha nem is tvp mindenkitől mesirható, megirni való „anyagot". De az tagadhatatlan, hogy az uc­cán, a kávéházban, a Tiszaparton, a hid kö rül sokkal érdekesebb dolgokat tudnak és ér­dekesebb, fontosabb dolgokról beszélgetnek és gondolkoznak az emberek, mint mondjuk néha a közgyűlésen. Mert hát az elzárkózás következtében ki­vülrekedt maga az élet lis a hivatalszobákon, amelyekben csak élettelen akták és iktatószá­mok születnek maholnap. — Kezdődő ütőérelmeszesedésnél reggel éh­gyomorra egy pohár természetes „Ferenc Jó­zsef" keserűvíz ugy az alhasi pangást, mint az emésztés renyheségét megszünteti, a rekesz­izom emelkedését csökkenti és a magas vér­nyomást mérsékli. A gyakorlati orvostudo­mány vezelő személyiségei a Ferenc József vi­zet azért becsülik olyan sokra, mert ez a vál­tozás éveiben is gyorsan és rendkívül enyhe módon szabályozza a szervezetre oly igen fon­tos gyomor- és bélműködést. — A Színházi Élet uj számának érdekességei: Hatvany Lili mozüevele, Bulla Elma cikke, hogyan találkozott Beinhardttal, Muráti Lili mint nyak­kendőárusitónő, Dénes Oszkár levele Ausztráliá­ból, stb., stb. E őkelő ízlés, R T II A Dl tökéletes " 1 " A K 1 színárnyalatok divatáruüzletében, Széchenyi tér. > Ax olvasó rovata naauwnxjtraa Az alkalmazottak és a 6 órai záróra Mélyen tisztelt Szerkesztő Uri Tisztelettel ké­rem, szíveskedjék a „Szegedi Napló" szerdai szá­mában megjelent „Az üzleti záróra" cimü Maros­széki Árpád által irt vezércikkére, az alábbi so­roknak helytadni. A legnagyobb megdöbbenéssel olvastam a ve­zércikket. Azzal kezdi a cikkíró ur, hogy a 6 órai zárórát nem szereti, talán kényelemből, vagy ép­pen érdekből. Az azonban még nem ok arra, hogy vezércikkéhez hasonló hangot használjon még tár­saságban sem, nem pedig napilapban. A cikk sok kitétele hamis információk, másik része pedig nem jóhiszemüleg fogalmaztatott meg. A cikkiró ur azt irja, hogy nappal nem ért rá egy övet vásárolni, Kérdjük, hogyan vélekedne ő az olyan cikkekről. mint amilyet irt, ha az ön munkáját és húségét vonnák kétségbe? Azt irja, hogy elfelejtette 6 óráig a7. ővet megvenni. Mi történt volna, ha 7 óra lenné a záróra és neki csak 7 óra után jutott volna az eszébe az ővvásárlás? 8 órára kellett volna a zár­órát kitolni? A helyes kereskedői felfogásról a véleménye helyes, csak az a különbség, hogy reggel 7 órától este 6 óráig éppen eleget tevékenyked­hetik és tevékenykedik is a kereskedő Komoly vevő hat óra után nemigen jelentke­zik, ha pedig a vevő 6 előtt jön, a személyzet i« örömmel — igenis őrömmel lát munkához, akár fél 7, vagy 7 óráig is. A mai viszonyok mellett a vevő feleslegesen nem költ, a legszükségesebbet pedig reggel 7 órától este 6-ig most is megveszi Mindenki tudja, ugy látszik osak Marosszéki ur nem, hogy a 6 órai zárórát először és másodszor a kereskedők akarták és csak azután csatlakoztak az akcióhoz az alkalmazottak. Az pedig, hogy ,,olyan világot élünk, melyben az alkalmazott majdnem kivétel nélkül ellenségének tekinti ai üz­letet, amelyből ál,'' — teljesen rosszindulatú inszi­nuáció, melyet az összes kereskedelmi alkalmazot­tak visszautasítanak1. Meglepő, hogy egy napilap ilyen hangú cikknek egyáltalán nyilvánosságot ad. Azt irja továbbá, hogy „milyen helyzetet teremt magának az alkalmazott ellenség" Ki kell jelen­teni, hogy a kereskedelmi alkalmazott van olyan müveit szakmájában, hogy jól tudja, milyen hely­zetet teremtene magának az ellenségeskedésével. Ilyen alkalmazott nincs. Érdeklődjön kereskedői­től, hogy kik az ellenségei az alkalmazottai közült Az alkalmazott nem „kevesebb munkát és több fi­zetést" követel, ez szintén nagy tévedés. Az alkal­mazott nem követel mást, mint amit megérdemel és ezt főnökeitől mégis kapják. Ami pedig a pihenést illeti, ne fájjon a cikkiró urnák, hogy milyen for­mában veszi azt ki az alkalmazott. Azt hiszem, ő sem vág fát és kapál kertjében állandóan a szóra­kozási idő alatt. Vegye tudomásul, hogy az alkalmazott minden­hol magáénak tekinti azt az üzletet, amelyikben al­kalmazva van és örül, ha főnöke jó üzletet csinál, mégha záróra után is. Biztosak vagyunk benne, hogy főnökeink ugyancsak jóindulattal vannak ve­lünk szemben. A déli záróra ügye már sokat foglalkoztatta a nyilvánosságot, erre nem válaszolok. Főnökeink nék pedig csak olyan vásárlókra van szükségük, akiktől hasznuk van. Már pedig amelyik vevő azt érezteti, hogy a kereskedő tőle él, az nem jó vevő. 500 kereskedő és 1000 alkalmazott nem érdemli meg azt a hangot, amit a kérdéses lap cikkírója megütött és azt határozottan visszautasítja. Tisztelettel: a kereskedelmi alkalmazottak nevé­ben: H. János.

Next

/
Thumbnails
Contents