Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-27 / 218. szám

MAGYARORSZÁG SZEOEO. SserkMctMég: Somogyi ncoa 22, L em. Telelőm 23-33..Kladúhlvnlal. kVIcttfnkOnyvlór t» Jegyirodát Aradi ucca a. Telefoni 13-06. - Nyomdai LAw Upót ncca 19. Telefoni 1MM. - TArlraU tareidmi DélmaararorizAa Szeged. Péntek, 1935 szeptember 27. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 218. sz. ELÖE1ZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken et Budapetten 3.00, XUllöldOn 6 4U pengő. — Egyes Mám ara hétküz­nap ÍO, vatár. 6t Ünnepnap 1® flll. Hir­delések felvétele tarifa szerint. Megle­lenlk hétfő kivételével naponta reggél. Devitalizácfó Ez az idegenszerüen hangzó és nálunk még tóformán ismeretlen kifejezés Ameriká­ból származott ót Európába. Mióta az agytröszt megbukott és Roosevelt kísérleteit, hogy az inflációval próbálja a gazdasági élet ka­tyuba került szekerét megindítani, a tényle­ges fellendülés jelei váltották fel, az ameri­kaiak ezzel a kifejezéssel illetik mindazokat a jelenségeket, amelyek az élet mesterséges megkötésében keresik a boldogulás útjait. Mi ezek szerint a devitalizáció? Devitali­záció az amerikaiak szerint, ha a búzát cozi­nóljuk, ha a gyapotot elégetjük, ha a tejet ki­öntjük, ha a kávét a tengerbe hányjuk, ha a termelő területeket csökkentjük, ha zárolt termelő területeket alkotunk, ha nem az ára­kat, hanem a termelő területeket maximáljuk, nem mintha nem volna, aki a termelt meny­nyiségeket elfogyassza, hanem mert azoknak egy része, akiknek mindezekre a cikkekre szükségük volna, a termelésben érdekeltek meggyőződése szerint nincs abban a he»y«e~­ben, hogy a megfelelőnek tartott árat megfi­zesse. Inkább vesszen az, amit a föld adott, amit az emberi kéz szorgos munkája létreho­zott, inkább éhezzen az, aki fizetni nem tud, semhogy áron alul kerüljön a kenyér, a hus, a tej, a gyapot és bármi más forgalomba Ez a devitalizáció. A devitalizáció végső elemzésben az élet­nek és az élethez való jognak a tagadása. De­vitalizáció az a kormányzati és közgazdasági bölcseség, amely az életszükségleteknek megszorításával akar uj életet teremteni. Az életnek a mozgás a lényege. Ahol a mozgás megszűnik, ott betegség van jelen s a kórtü­neteket követi a halál. Mégis a devitalizáció megköti a mozgás szabadságát és mestersé­ges trombózist idéz elő a társadalmi szer­vezet vérkeringésében. A devitalizáció aka­dályokat gördit az áruk, emberek és gondo­latok szabad forgalmának az útjába. A devi­talizáció kontingenseket állapit meg az egyes országok közötti áruforgalomban. Csak eny­nyit és nem többet szabad kiszállítani egyik országból a másikba. Gondosan lemérlegeli az utasforgalmat s vízumoknak és kompen­zációknak ravaszul kiagyalt rendszerével ha­tározza meg azoknak számát, akiknek egyik vagy másik irányban szabad átlépni a hatá­rokat. Munkavállalási tilalmakat állit fel, tilt­ja a kivándorlást, mintha attól tartana, hogy a munkavándorlás megbénítja a társadalmi rendszernek mesterkélten fenntartott egyen­súlyát. A devitalizáció az életszínvonal leszállítá­sában, kulturális igények megtagadásában keresi a boldogulást. Lényegében minden fi­zetésleszálütás, minden elbocsájtás devitali­záció. Devitalizáció, ha az állam egyik olda­lon hirdeti a népszaporodás szükségességét, de a másik oldalon nem tudja megteremteni az elhelyezkedés előfeltételeit azok számára, akik az uj életet volnának hivatva képvisel­ni. Devitalizáció, ha a vállalatok, a hatósá­gok, a hivatalok nősülési tilalmakat állítanak Fel, az alkalmazásnál előnyben részesitik a gyermekteleneket és legfeljebb gúny számba menő családi pótlékban részesitik azokat, alrik jövendő katonákat és uj adóalanyokat nevelnek. Devitalizáció, ha a háziurak retteg­nek a sokgyermekes családoktól és magasab­ban szabják meg azok lakbérét, akik amúgy is több terhet viselnek családjuk és az állam javára. Devitalizáció az élettől való minden féle­lem. Devitalizáció az a rettegés, amely el­zárja az iskolákat az oda törekvők elől, mondván, hogy meg kell akadályozni az in­telligens proletariátus elszaporodását, de ugyanekkor a numerus clausus elvét átviszi a gyakorlati pályákra és kezdi megszabni az inasok létszámát, a kiadható iparigazolvá­nyok számát és hatósági elbírálástól teszi függővé, hogy szabad-e megkezdeni a mű­ködését valamely üzemnek, vagy vállalatnak. Az egyenlő elbánás elve különös módon nyilatkozik meg abban az irányzatban, amely attól, aki nem lehetett orvos, mérnök, vagy ügyvéd, megtagadja azt is, hogy iparos, vagy kereskedő legyen belőle. Nehéz volna felsorolni a devitalízációnak valamennyi formáját és jelenségét, mert a devitalizáció nem kodifikált és nem paragra­fusokban tömöritett valami, hanem foglalata mindazoknak a ködös rendszerben nem is csoportosítható törekvéseknek, melyeknek bölcsesége abban csúcsosodik ki, hogy a kis forgalom, de nagy haszon a közgazdasági életnek és kevesebb versenytárs, de több korlátozás a társadalmi életnek legbiztosabb alapja. A föld kevesebbet teremjen, a pénz kevesebbet forogjon, a szerszám kevesebbet csattogjon, az ember kevesebbet mozogjon, a gondolat kevesebbet zavarjon, ez a de­vitalizáció. A termelő területeket ellenben csökkent­sük, a termelhető mennyiségeket maximál­juk, a létszámokat korlátozzuk, a forgalmi kor­látozásokat szaporítsuk s ami ébren vart azt altassuk el a devitalizáció nagyobb dicsősé­gére. Genf még mindig bizik a háború elhárításának lehetőségében A Népszövetség együtt marad a tanácsi jelentés elkészítéséig Hogyan készül a háború az abesszin határon Genf. szeptember 26• Genfben fokozott iz­galom volt tapasztalható csütörtökön, amikor a Népszövetségi Tanács ülést tartott- Az ülés előtt bden és Aloisi folytatott ujabb bizalmas tanácskozást Lavallcl• A Tanács zártülése ll ora előtt néhány perccel ért véget- Röviddel a zártülés után megkezdődött a Tanács nyilt ülése• Amikor az abesszin megbízott elfog­lalta helyét a Tanács asztalánál. báró Aloisi olasz delegátus tüntető­leg elhagyta a termet­A tanácstermet zsúfolásig megtöltötték a küldöttségek, az újságírók ós a közönség- Az elnök bejelentette, hogy a Tanács ülésének egyetlen tárgya az olasz—abesszin viszály­Felkérte az ötösbizottság előadóját, hogy ter­jessze elő jelentését­Madariaga- Spanyolország megbízottja fel­olvasta az ötösbizottság ismert jelentését. Jeze tanár. Abesszínia képviselője kijelen­tette. hogy az abesszin kormány a Tanács minden indítványát a legnagyobb figyelemben fogja részesíteni­Az elnök ezután köszönetet mondott az ötös­bizottságnak szeptember 6-a óta folytatott mun­kásságáért, amelynek célja a békés megoldás keresése volt- Azután felhivta a Tanács fi­gyelmét arra. hogy mindaddig' amíg a Tanács jelenté­sével el nem készül és azt a Tanács el nem fogadja> folytatni lehet a bé­kítő tárgyalásokat Most azonban elérkezett az ideje annak, hogy elkészítse jelentését- Indítványozta, hogy a Tanács haladéktalanul lásson hozzá a jelen­tésnek az alapokmány 15- szakasza Hk bekez­dése álapján való megszerkesztéséhez- Indít­ványozna végül. Ivogy a Tanács ne jelentse ki berekesztetnek ülésszakát, hogy a Tanács összeülhessen, mihelyt a jelentós elkészül, il­letve sürgősség esetén, ha a körülmények ugy követelnék, azonnal­Eden Nagybritannia képviselője sajnálkozásának adott kifejezést, hogy az ötösbizottság munká­latai nem vezettek eredményre- Azzal fejezte be beszédét, hogy Nagybritannia kormányának álláspontját már a közgyűlésen kifejtette és tíhhez csak annyit füz hozzá, bogy Nagybritanniq ezt a politikát a jövő­ben is híven követni fogja­A következő szónok Laval volt. aki kijelentette, hogy az adott helyzetben az elnök indítványa az egyedül logikus indít­vány- Nagybrita/rnia kiküldöttjének az a vé­lemény* hogy a béke megmentésére minden bekes eszközt fel kell használni Franciaország ebhez a legmelegebben csatlakozik. Litvinov rövid felszólalásában rámutatott arra. hogy Franciaország politikájának fő­elve a béke fenntartása­Végül az utolsó szónok Munch> Dánia képvi­selője köszönetet mondott az ötösbizottságnak munkájáért­Az elnök indítványát a Tanács egyhangúlag tudomásulvette­Enyhülés Genfben Genfben ma délután bizonyos enyhülés kö­vetkezett be. Valószínű, hogy a közgyűlés már e hét folyamán befejezi munkálatait. A jelen­tés kidolgozására körülbelül egy hét lesz szük­séges. Ezidő alatt nemcsak a békéltető tárgya­lásokat lehet folytatni, hanem az egyes kor­mányok is tevékenykedhetnek a béke' érdeké­ben, ez tehát az adott körülmények között hosszú idő. Nem valószínű, hogy a Népszövet­ségi Tanács enged eddig elfoglalt álláspontja-

Next

/
Thumbnails
Contents