Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-22 / 214. szám

T935 szeptember 22. Dí L" M A G y AROR S Z X G Jövő vasárnap megalakul az állatkínzások ellen küzdő „Állatbarátok Köre" Néhány hónap óta mozgalom indult meg Sze­ged társadalmi köreiben, hogy a szegedi állatok helyzete érdekében erélyes lépések történjenek, mert köztudomásu, hogy az állatokkal való bá­násmód mély színvonalon áll. Alig érthető, hogy olyan városban, amely egyetemmel, hangverse­nyekkel, tudományos társaságokkal, Somogyi­könyvtárral rendelkezik, amely szabadtéri játé­kaival megérdemelten kelti fel a külföld érdeklő­dését, elismerését és csodálatát, szinte lépten­nyomon ugyanazokat az áltat ellen elkövetett durvaságokat tapasztalja a kulturember, mintegy montenegrói faluban. („Állatkínzás" alatt az em­berek leginkább a lókinzásokat szokták érteni. Tényleg ez a legszembetűnőbb kínzás és talán a Jegfelbáboritóbb, mert ez az ember visszaélése az állat munkájával és az áltat kiszolgáltatott­sága talán sehol annyira nem érvényesül. De van nálunk az állatkínzásnak még leg­alább husz fajtája, ami nem annyira szembetűnő.) A nagy kulturális fejlettség­gel, mely minden vonalon érvényesül, szemben áll itt egy fejletlenség, amely mindent, csak tisz­teletet nem hoz olyan társadalomra, amely ezt némán tűri. A modern ember állatbarát; a két fogalom elválaszhatatltan egymástól. A létnek, a természetnek rabszolgája a növény és az állat; amennyiben az utóbbi nem „domeszti­kált": nincs főlvéve az emberi közösségbe. A do­mesztikált állat túltette miagát a természet sza- | vén: barátját, oltalmazóját látja az emberben és némán türi az általa okozott bántalmazást, bár fogaival, karmaival és patáival tudna ellene vé­dekezni. Az embernek, mint finális, a fejlődést betetőző lénynek, felül' kell emelkednie a termé­szet fölött, hogy legyőzze magában a természet­nek azt a parancsát, hogy saját és ivadékai ér­dekében öljön meg mindent, ami gyöngébb nála Társadalmat alkotunk; ez annyit jelent, hogy bi­zonyos megegyezés védi meg kölcsönösen joga*­inkait és igy nem vagyunk ráutalva, hogy „fölfal­jak" egymást. A kultura elutasjtia az ősvilág vadságát; ezért van az, hogy a kultura tetőpont­ján levő nép fellép az olyan oktalan, rossz bá­násmód ellen, amely az állatokkal szemben csak éreztetni akarja saját emberi fölényét — persze a legeslegrosszabbul sikerült formában. A primi­tív lelkületű ember még most is konkurensét (és gyermekei konkurrensét) látja az' állatban; ki szeretné pusztítani, hacsak nem hajt neki hasz­not. Igy leket megérteni, ami az első pillanatban értehetetlen: hogy miért gyöngíti le a primitív lel. kületü ember a neki dolgozó lovát, tehenét, így károsítja saját magát; miért üldözi (ez, sajnos kizárólag magyar szokás) a macskát, amelynek egér- és patkánypusztitása nélkül éhínség pusz­títaná az egész országot. A kenyérkonkurrencián kívül szinte félti az állattól emberi méltóságát: ha kutyájának, macskájának rendes fekvőhelye volna, lova tiszta és kényelmes istállóban laknia. Nem illőnek találja ápolásban részesíteni hűsé­ges háziállatát, ha beteg és vétkes luxusnak, ál­latorvost felkeresni. A primitív ember felfogását talán legjobban illusztrálja annak az asszonynak gyülöletteljes kiáltása, aki egy kis takaróval a hideg ellen védett törpe-pincsit látott az uccán: „Egy gyereknek a ruhája lehetne belőle!" A magyar állatvédelem szomoni helyzetben van: nincs központja, amely reformálná az ország állattartási viszonyait. Az Országos Állatvédő Egyesület önálló szerepét kénytelen volt feladni, a Liga pedig föl van függesztve. Annál fontosabb, hogy vidéken olyan állatvédelem fejlődhessen ki, amely a modern állatvédelem minden kritériumát brija. Ezit a célt kívánja szolgálni az „Állatba­rátok Köre," amely 29-én, vasárnap délután fél 7 órakor a városháza tanácstermében tartja ala­pító nagygyűlését. Az akció fővédnöke Ambró­zy Györgyné Lónyay Pálma grófnő, díszelnőkel Bárányi Tibor, Bárányi Tiborné és Miss Lind-af-Hageby, a genfi állatvédő világ­szövetség elnöke, a londoni állatvédő egyesület díszelnöke. A fehértói halgazdaság intézőjének rágalmazás! pere egy közgyűlési felszólalás miatt Dr. Fajka Lajos tagadta, hogy a sérelmezett kijelentéseket elmondotta volna — Törvényhatósági bizottsági tagokat hallgatnak ki (A Délmagycj-ország munkatársától) A sze­gedi járásbíróság szombaton tárgyalta azt a rá­galimazási pert. amelyet Nyári János, a fehértói halgazdaság intézője indított dr- Faj ka Lajos ügyvél eldon- Nyári János dr- Dettre János utján háromrenábeli rágalmazás miatt tett fel­jelentést Fajka elletn. annak egyik közgyűlési beszéde miatt- A feljelentés szerint Fajléa a má­jus 4i közgyűlésem a következőket mondotta Nyári intézővel kapcsolatban: "A polgármester mindenkinek megtiltotta' hogy a Fehértó környékén libákat legeltessen­az intézőnek mégis 250 libája legel ott és pusz­títja a htfivadékokat, amelyeknek pótlása a városnak 18 ezer pengőjébe kertit'- »A város temérdek pénzt költ haleleségre. ezalatt az in­téző disznói híznak ott-" ..Hűtlenül sáfárko­áik a város pénzével " Az intéző feljdentésében előadta., hogy a felszólalással kapcsolatban lefolytatták ellene a vizsgálatot és semmiféle szabálytalanságon nem találtak- Kérte az erre vonatkozó iratok beszerzését­. A szombati tárgyaláson dr- Fajka taigadta az inkriminált kifejezések megtételét- Azzal véde­kezett. hogy ő bírálatot gyakorolt az intéző munWássága felett, de nem használta azokat a szavakait és kifejezéseket amelyeiket a felje­lentés neki tulajdonit- Előadta, hogy beszéde előre meg volt írva. ebben a sérelmezett kité­telek elő nem fordulnak- Becsatolta beszéde szövegét- Kijelentette, hogy Nyári azelőtt is tartott libákat, mielőtt a polgármester azt megengedte volna- Kifogásolta — vallotta —» hogy a haileleségek kiosztását az intéző szemé­lyesen rnern ellenőrizte és az eleséget olyan va­lakire bízta, aki előző állásban lopást köve­tett el­Dr- Dettre János bizonyítást a'lnlott fel ar­ra vonatkozólag, hogy Fajka Lajcs aljas ináokr böl követte el a rágalmazást- Egyik hozzátarw tozóját a halgazdaságtól elbocsájtották és az­után. mert el merték bocsájtani. bosszúból ada­tokat gyűjtött Nyári ellen- Kérte annak bizo­nyítását is. hogy a vádlott a panaszolt kíjelen­téisekt csakugyan megtette­A biróság a vád részéről felajánlott bizonyí­tási indítványnak helyt adott' kihallgatják a legközelebbi tárgyaláson a közgyűlés több tag­ját. igy többek között dr vitéz Shvoy Kálim int es dr- S'ivejisv Lehelt- Valód isóe hiyrwivirfácá­nak kérdésében a biróság még nem hozott ha­tározott- miután a vádlott tagadta, hogy a -kijelentéseket megtette volna­A legújabb TELEFUNKEN­rádiók észülékeket díjtalanul házhoz szállítva készséggel bemutatja és régi készülékét becseréli FONYO SOMA Rádió- és villamossági szaküzlete, Kölcsey u. 4. Telefon 11-65. REGÖS ét IV1CSTCR SUPER A KÉT ÚJ MESTERMU . NAVIMEMBRAN - ORS2AGSKAL. Díjtalanul bemutatja Kelemen Márton céa. Kelemen u. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents