Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-21 / 213. szám

0£CM AG7ARORSEXG 1955 szeptember 3fT. II költségvetés kérdéséhez A pótadó közel 50 százalékos emelésének réme ijesztgeti a város polgárságát, ilyenkor ftágyan 6ok terv és javaélflt vetődik fel erttiek a rémnek az elűzésére. Többen és többször mutatnak reá a Gazdasági Vastítra, miint olyan beVételtRpasztó Vá­rasi üzemre, amelyei meg kellene szüntetni, mert ezáltal egy közel '3í)0.000 peftgős évi deficittől, te­hát ráfizetéstől menekülné a várős és egy csapás­sal helyrebillenne 9 költségvetés egyensúlya. Nagy tévedés! Ott kell kezdeni, hogy a Gazdasági Vasút, mitif vállalat rentábilis és annak eMertére. hogy 6 vaSUt díjszabása az ország más gazdasági Vasütéhál lé­nyegesen olcsóbb, az alapító városnak valami ka­matot ls tud fizetni, A Gazdasági Vasútnak eddig­elé üZftml deficitje nem volt. Már ezen oknál fogva, ha azokat az érdekeket, amelyek á taflyavilégot e vasút fenntartásához fűzik, figyelmen kivfll is hagyjuk, sem indokolt a vasút támadása. De tévedések azok a nézetek, amelyek a 300.000 pengds, vagy ennél nagyobb évi deficiteket a vas­út terhére Írják, illetve üzemének beszüntetésétől a deficit megszüntetését remélik. Etekintetben ugyanis az effesZ beállítás téves. Könyvelés techni­kai szempontból — mást nem akarunk említeni —­azok a kölcsönök, amelyek a vasút felépíthetése Végett kontraháltattak, ennek az özemnek a terhét képezik és igy azokat az összegeket, amelyek ezen kölcsönök tőke- és kamatszólgáltatása cimén te­herként jelentkeztek, ezen üzem számadásait vesz­teségeseknek tüntetik fel. Ezen a vasüti üzem be­szüntetése nem változtat, mert & kölcsönök * vá­rost terhelik s tekintet nélkül at üzemre, fizeten­dők, tehát nkkör 1», ha a vasút hem ts lenne. Köny­veléstechnikai és más szempontok miatt ezen té­telek ott tartatnak nyilván, valójában azonban nem tartoznia k dda. Aa ilyen gazdiasági vasutak keletkezésének fá­zisai ismeretesek. Az érdekelt községek, Vagy bir­tokosok dssReáliának és a szükséges tőkét előte remtik; ezért törzsrészvényeket kapnak, amelyek rendszerint agy krajcárt sem jövedelmeznek; a vállalatnak tehát az építkezési költség ingyen 611 rendelkezésére, kamatba nem kerül. Szeged Városa ezt a törzstőkét egyedül maga adta. Miután azon­ban azt kölcsönkép kontrahálta. az ezen kölcsön utáni járulékokkal a vasutat terheli. A7, igy elő­álló városi kiadás áthárítása eredménvezi az év­ről-évre visszatérő hiányt, amely tehát nem a Gaz­dasági Vasút gesztióinak a hiánya. Gsak melles­leg emiitjük meg, hogy a vaSutntenti érdekeltség évi 180.000 pengő hozzájárulást njánlott fel » V9S­ut megépítése érdekében, de amikor a mozdonyok már szaladtak, a felajánlás beváltásáról tudni sem akart 9 annak' érvényesítése — mint nagyon sok más — politikai okokból nem látszott opportunus­nak. Egyszersmindenkorra tehát Véget kell vetni an­nak a hitnek, illetve tévhitnek, hogy a Gazdasági Vasút a legrosszabb vállalat és hogv beszüntetése, közgazdasági retrogradfejlődésen felül, a költség­vetési hiány apasztására alkalmas expediens. * Sajnos, a város 7 milliós költségvetésének felét meghaladó részét földbirtokával kapcsolatos ki­adásokra és adminisztrálására költi anélkül, hogy evvel bármily arányban álló bevétele lenne onnét. S ezen tekintélyes költségvetés nem nyújt módot a belső városnak nagyságához mért fokú fejlődé­sére, vagy a külsőnek, korszerű igényeket kielégítő úthálózattal való ellátására. A körtöltésen belüli polgár a sok nedves lakás, rendezetlen ucea, hiányos világítás és számtalan eiryéh hajra rámutatva joggal kérdi, hogy az ál­tala fizetett sulyoe adókból miért nem segítenek ezeken, de a körtöltésen kívüli, a sok-sok kilomé­ter, néha egyenesen megközelíthetetlen távolságok­ban lakó városi polgár is joggal kérdezheti, hőgy az Ő keserves adófilléreiért mtíft nem kapja meg azt, ami neki a. fontos. Sohasem fogunk tudni eze­ken a kívánságokon segíteni, ha a jelenlegi álla­potot fenntartani és az átokházi, meg csengelei pöl* BUDAPESTI utam-ól hozott legújabb aridetl modelak vasárnap, tl-á0, d. u. 4 * óra kttctttt a Virágh'Cukráaxdában Dr, Barftcsné ruhadivatbematatóján látható Dr. RottetibergPálné £ • hé rit e m ti s x a Ion, Szeged, Löw Lipót u. 8. Te.; 11-45. gárt továbbra is arra fogjuk kényszeríteni, hogy szükségleteit maradék nélkül kielégíteni nem bír­ja. Ezek a lehetetlen állapotok cs.ak akkor szüntet* hetők Még, ha hátat fordítunk az Alföld speciális városkitermeléséhek és egy valódi, nyugati érte­lemben veit várost fejlesztünk Szegedből, amelyet nem hyom egy 70.000 holdas birtoknak cifra nyO» merúsága, gondja-baja. Ez a helytelenség hat ki a város égési gazdálkodására és ennek hatása kizá­rólag a körtöltésen belüli lakosság a voltaképert! városi polgárok vállaira rakott fokozódó terhek­kel lehet Csak ideig-óráig — de meddig? — helyre­állítani. Merjük állítani, hogy a költségvetés egyensuly­bahozását a város csak abban az arányban bizto­sithatja, amelyben földbirtokától szabadul. Ez a szabadulás azflnban csakis önálló községek létesí­tése utján történhetik. Abban az arányban fog költ­ségvetésén könnyíteni, amily arányban környéké­nek községesitése é6 evVel kapcsolatot terhei át­toláia sikerül. S tanyai polgárain nemcsak azzal segít, hogy öröktulajdonhoz juttatja, hanem azzal, hogy Önálló községekbe tömöríti őket. Evvel a ízétterpeszkedő ürességek és extenzív gazdálkodá­sok, no meg a bérlőket ingerlő demagóg jelszavak és frázisok megszűntét és azt segíti elő, hogy min '^festékek, háztartási és tisztogatási cikkek, ecset és kefeárak, VCgUlSZerek, csiszolóanuagoh, műszaki cik­kek legolcsóbban szerezhetők be Haraszihy Gézánál, Feke te sas ueca 22. szám. o'y közfilet adófizető polgára maradjon, amely den egyes község polgára tudni fogja, hogy adófii­térével saját, illetve köMége érdekében mi törté­nik. És hia ez a községesitéei folyamat megindul helyes irányba terelődik, akkor minden egyes köz­ség, amelyet a Gazdasági Vasút majd érint, bol­dog lesz, hogy ilyen Jól funkcionáld köztelkedé*! eszköa áll rendelkezésére, Akkor, de esakis akkor, nem ezen vasút megszüntetését, hanem még jobb kiépítését fogják kérni, amihez maguk fognék hoz­zájárulni. Gál Miksa. »LADY« Széchenyi tér 2. (Bihari divatáruház mellett) egy csapásra meghódította a közönséget. Berendezése a legtökéletesebb! Kiszolgálása a legelőzékenyebb! Arai a legmérsékeltebbek t Töltéserősítési munkák a Tisza és a Maros mentén 12 hold fttldef megvásárolnak a várostól (A Délmagyarország munkatársától) A Kő­rös—Tisza—Marosi Ármentesitő és Belvizsza­bályozó Társulat a Tisza és a Maros mentén töltéserősítési munkálatokat végez- Harmadik hete teljes erővel folynak a munkálatok, ame­lyeknél mintegy kétezer kubikost foglalkoztat­nak­A gáterősltésnél nagymennyiségű földanyag­ra van szükség és megfelelő földterület hiányá­ban a társulat azt ajánlott a városnak, hogy Tápé közelében, vötyeháfi földekből 79 holdat örökáron megvásárol- A társulatnak az a ter­ve. hogy a yetyeháti földeket kibányásztatja és ezt az anyagot a töltéserősítésnél használ­ják fel­Tegnap délelőtt a földeladás ügyéhen hely­színi szemle volt- A szemlén a társulat képvi­Hétfőtői péntekig biciklizett Szegedre ötven pengőért (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délelőtt érdekes polgári pert tárgyalt a 6zegedi járásbíróságon dr. Rónai bíró. Kolauch Ká­roly szegedi faiskolatulajdonosnak nyírségi ügy­nöke volt Elek János. Eleknek később differen­ciái támadtak szegedi megbízójával, 390 pengőt követelt, amit azonban Kolanch nem volt hajlandó megfizetni. Elek János erre pert indított Kolauch ellen és azt kérte a bíróságtól, hogy ügynöki ju< taiék fejében ítéljen meg részére 390 pengőt. A pénteki tárgyaláson Elek János talpig poro Sán, halálsápadtan érkezett meg. Amint kiderült, biciklin tette meg az utat Nyírségből Szegedig, mert nem volt pénze útiköltségre Hétfőn indult el és péntek reggel érkezett meg Szegedre. A tárgya­láson Elek keresetével szemben Kolauch azzal védekezett, hogy a nyírségi üzletekkel kapcsolat­ban sok kár érte, a megrendelők nem vették át a facsemetéket, azok tönkrementek és a vaíut megsemmisítette. Dr. ZsoUős Gusztáv ügy­jeleiében résztvett dr- Cicatrltís Lajos társu­lati elnök és Palasövszky Sándor Igazgatő­főmémöfc a város képviseletében dr- Kroái Oszvald főmérnök, a tiszti ügyészség megbí­zottja és egy gazdasági szakértő jelent meg­A város képviselői elsősorban sokalták a 19 hold megyéitelét, hosszas tárgyalások után 12 hold eladásában egyeztek meg- A földért hol­dankint a társulat 400 pengőt ajánlott fel. a vá­ros megbízottai ezt az összeget keveselték- vé­gül is 450 pengős holdanként! árban egyeztek meg­A földeladás ügyét először a táraula,t közgyű­lése tárgyalja le. azután a város közgyűlése elé kerül az ügy- Valószínűleg a szeptember' közgyűlés határoz a vetyehátl földeJadásokról­közvetlen ezután hozzákezdenek a földanyag ki~ bányászsásához­véd, Élek János képviselője egyességet ajánlott meiy létre ia jött. Az alperes fizetett 50 pengőt a nyírségi ügynöknek és ezzel az ügy véget ért. Elek János ismét biciklire ölt és vlsszakarlká­zott községébe, ahová előreláthatólag — kedden ér­kezik meg. Be?» és külföldi férfi szövetek SELYMES BLAlUuház ST**' ERZSÉBET PENSIŐ Tulajdona*: Dr. Pauiovlea Séndomé Budapest., IV, Váczi ucca 40. Tel.: 63-6-6*. Teljes ellátás, garantált tiszta szobával és háromazöri étkezéssel napi 5—8 P-ig <özpóuü itttéi — Hideg meleg folyóti* — Te lefon — Díjtalan lüfdflszoba ás lifthasználat Kifogástalan konyha Vaósora nem kötelező

Next

/
Thumbnails
Contents