Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-15 / 208. szám

1935 szeptember T5. DPCMAGyARORSZ^G Pótadóemelés fenyeget Irta Dr. KERTESZ BÉLA X. jövő Héten 01 össze a pénzügyi bizottság, hogy letárgyalja a főszámvevő által elkészitelt költségvetés tervezetét, amely a háztartási hiány fedezésére a pótadónak kilencvennégy százalékkal való felemelését követelné meg. A pótadó a régi boldog békeidőkben a városi igazgatás kimerithetlennek látszó varázstarisznyája volt. Ha a város rosszul gazdálkodott, gavallérosan többet költött, mint a bevételei megengedték, nem származott ebből nagyobb baj, itt volt a polgárság rugalmas zsebe, amelyből bőven lehetett meríteni annyit, amennyi éppen szükséges volt a hiány fedezésére. A gavalléros időkkel eltűnt a polgárság gavallériája is s a pótadó ma jelentőségében és súlyában a legyengült polgárság legterhesebb adónemévé vált. Az elmuit évben örömmel tapasztaltuk, hogy a város hatósága oly költségvetési javaslatot terjesztett elő, amely ha szerény kezdetként is, de mégis a pótadó lassú lefaragásának igéretét tartalmazta, örömmel fogadia ezt a törekvést as adózó polgárság, mert a csökkentés lényegét nem az az öt százalék képezte, amellyel az előző évhez képest a pótadó leszállt volna, hanem a pótadó leszállítása maga után vonta volna a városi ház- és földingatlanok értékének jóval nagyobb arányú emelkedését. A pótadó leszállítás ténye jelentette volna a normális gazdasági keretekhez való visszatérés törekvését és ezzel jelentette volna — ami mindennél fontosabb —a gazdasági élet megrendült bizalmának lassú megerősödését. A tavalyi közgyűlés a pótadó mérséklést megszavazta, a belügyminiszter a csökkentéshez hozzájárulását nem adta. Optimista lelkek az uj költségvetési évre is várták a hatóság oly javaslatát, amely lehetővé teszi a pótadó jelenlegi szintjének leszállítását. E helyett az adózó polgárság legnagyobb megdöbbenésére az eddigi pótadó további negyven százalékos emelkedését jelenti az előterjesztett költségvetési tervezet. Igaz ugyan, hogy a város bevételeiben jelentékeny kiesésre kell száVALÓDI FRANCIAII!II O ügyeljünk a márkára! mitanunk. Csökkenni fognak a város közjogi jellegű bevételei, az egvenadók, forgalmi és fogyasztási adók, — csökkennek majd a földbérbevételek is, viszont az inségenyhitő tevékenység a folyó évi rossz termés és a várható nyomor következtében elhárithatlan uj terheket ró majd a városi háztartásra. Mégis mindezzel szemben joggal tehetjük fel a két kérdést, vájjon a valóban önhibáján kivül, az elemi csapások következtében nehéz helyzetbe került mezőgazdaság elmaradó földbérének terhét lehet-e és jogos-e túlnyomóan a városi lakosság vállaira róni, hogy a pótadó felemelésével a szorosan vett városi lakosság viselje a városi háztartásból kieső földbérjövedelmet? Avagy igazságos és méltányos-e, hogy az inségenyhitő tevékenység majdnem egész terhét a városi lakosság viselje, amikor az inségenyhités évek óta messze túlnőtt az egykori szerény községi szegénysegélyezés keretein, országos problémává vált, a fennálló állami és társadalmi rend védelmét szolgálja s ezért elsősorban állami feladatot képez? S ha mindezek dacára mégis a pótadó emelésével kellene a város felborult háztartását látszólagosan egyensúlyba hozni, ennek gazdasági hátránya és pusztítása felbecsülhetetlen és végzetes lesz. Szeged tudvalevőleg egyike azoknak a városoknak, ahol a házbérek a legalacsonyabb szinten mozognak. Ennek foíyamányaként a házingatlanok értékei is viszonylag igen nyomottak. Az alacsony házjövedelmezőség és olcsó ingatlan árak lehetetlenné teszik a hitelélet újbóli lassú megirtdulá>át. A pótadó felemeiése ujabb karéjt hasitana le az ingatlantulajdonosok szerény kenyeréből, lecsók ken te né jelentékenyen a ház- és földtulajdon jövedelmezőségét, s ezzel csak újból hatványozottan lenyomná a szegedi ingatlanok értékét. A pótadóemelés folytán az adótöbblet körülbelül háromszázezer pengőt tenne ki, de a szegedi polgárság vagyonát képező ingatlanok értéke ennek folyamányaként többmillióval csökkenne. CSIKÓ BUNDA liiolcsóbbin ROSMANNÁL Perzsa, Brehchvancz, Perzsaláb nagy vála»zíékbnn ^ Modellek eredeti PArUlak! yözöd|ön meg olcsó Arainkról! ii/doi ótiyttdó-amyaj a D«I»«R.f VHJ/j&T 7ruÍAA€^ ft. HUbAPíST VI. JÓKAI iifíA. 100 °|o-lfl hasal I r Sapható: Eoitesi anyag es iestekMKedfiseken. A csökkent ingatlanértékek sok esetben mái nem jelentenének kellő fedezetet a már eddig folyósított hitelek számára sem. a bankok felmondanák és perelnék kölcsöneiket, ujabb kölcsönöket pedig a lecsökkentett értékű ingatlanokra nem nyújthatnának. Az egyszer megindított pótadóemelésben nehéz a megállás. A város gazdasági jövőjébe vetett bizalom teljesen megrendülne, a tőke és vállalkozás végleg elriadna attól, hogy Szegeden keressen elhelyezést. Igaz tehát, ha azt merem állítani, hogy a normális mértéken felüli pótadó az adózópolgárság számára a legsúlyosabb és következményeiben legpusztítóbb adónem. Bizom abban, hogy a városi háztartás felborult egyensúlyát a pótadó emelése nélkül, más eszközökkel is sikerülhet biztosítani. A hatóság és a polgárság összefogása esetén hármas járható ut kínálkozik, amelynek együttes igénybevétele a kívánt célhoz vezethet: a) meg kell szabadítani a városi költségvetést, legalább részben, azoktól a terhektől, amelyeket kellő jogalap nélkül az állam, a városok vállaira rakott (igy például rendőrségi hozzájárulás, a fokozott tanügyi és adóügyi adminisztráció terhei, inségenyhitő tevékenység terheinek csökkentése); b) hozzá kell juttatni a várost az államtól joggal követelt, elmaradt jövedelméhez (forgalmiadé részesedés); c) további fokozottabb és indokolt takarékoskodás költségvetési kiadásaink egész vonalán. A város hatóságának a pénzügyi kormánynál kell kiharcolni a bennünket jogosan megillető követelésünk teljesítését. Amit a város jogos követeléséből a kormánytól magának kiharcolni nem tud, azt e határváros anyagilag legyengült adózó társadalma adófillérei utján nem pótolhatja. A pótadóemelés nem jelent megoldást, csak papiroson állítja helyre a városi háztartás felborult egyensúlyát, mert régóta ismert pénzügyi axióma: adóemelés mindenkor — végeredményben csökkenő adóbevételi jelent. Dfvafcsikos müselyemernyő gyönyörű mintákban 6.50 a íeJiércégfáb'ás Borosnál a SsécNanyl téran. »*