Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-15 / 208. szám

DEM AGYAKORSZÁG Síf^^^^^s&^Vasérnap, 1935 szeptember 15. 2 kmMVnkUnyvMr «• Jegyiroda, Aradi r' , „„.. • -- --- Ara 1® flllcr XI. évfolyam, aos. <*. Telelőn: 13-00. - Nyoimdai Low Upöl acca 19. releiont 13-00. . lArlrall t* lavélcimi DélmaayarorazAa Szeged. ELOeiZETCS: Hnronla helyben 3.20, vtdéKen «• Dudapetlcn 3.00, aUUVIdOn 4U pengd. — Egyet Hám Ara h«luO» nap 1«, vatár- te Ünnepnap Itt flll. Hirdeiétek telvélele larlla aserlnt. Megjelenik héllA Kivitelével noponta reggel. Egyetlen ember — Mély megindultság vesz rajtam erőt — mondotta Laval, amikor a feszülten figyelő világ szine elé lépett, hogy szavakból vert kardját a háború és béke serpenyőjébe vesse. Mély megindultság vesz rajtunk is erőt, amikor arra gondolunk, milyen hatalma lehet az emberi szónak, milyen mérhetetlen hatalma lehet egyetlen embernek. Amikor Laval beszélni kezdett, az egész világnak központja lett az a szószék, amire fellépett. Chicagóban és Kalkuttában, Mellbourneban és Rio de Janeiróban — az egész világon elnémult minden hang, hogy megszólalhasson ez az egyetlenegy. Vezérkari főnökök és börzianerek, politikusok és tanárok, katonák és kereskedők Laval beszédétől tették függővé, hogy adjanak-e, vagy vegyenek, menjenek-e szabadságra, vagy siessenek-e haza, szabadságolják-e a behivottakat, vagy ujabb behívásokra adják ki a parancsot. S az egyének életével rezonál erre a beszédre a történelem is. Világrészek sorsának Htjait traszirozta ez a beszéd- A mai világTend oszlopainak helyét, összefüggését s teIjerviselőképességét szabták meg a francia miniszterelnök szavai. Európa sorsónak kontúrjait ez a beszéd vázolta fel az ismeretlen félelem ismert szorongásának vásznára. Szavakon, hangsulyokon, szófordulatokon, gesztusokon múlik, hogy békevárásban szépüljön meg, vagy háboru-rémülettől torzuljon el a világ arca. Hogy birja egyetlen ember elviselni azt a felelősséget, hogy világtörténelemm é váljanak szavai és gesztusai ? Hogy mer egyetlen ember vállalkozni arra, hogy tőle függjön az élet és a halál, a béke és a háború ? Milyen terhekre van méretezve az emberi lekiismeret, hogy ilyen felelősségek súlya alatt sem roskad össze? Mi adja az erőt ahhoz, hogy történelmi erők közé beállhasson egyetlen ember szava ? S Laval megtalálta nemcsak a saját, de a Népszövetség hangját is. Thoiry és Lóca r n o szelleme telitette ezeket a szavakat s tette történelmi kinyilatkozássá az elhangzott szavakat. Igaza van Mussolininek: mai ember nem tűrheti tovább a rabszolgaság üzégyenét és gyalázatát. Igaza van Mussolininek: magunkat gyalázzuk meg, ha tovább türjúk az emberkereskedés fortéimét. De ha n civilizáció terjesztése, a rabszolgaság kiirtása, emberi páriáknak emberré emelése a cél, végezze el ezt a feladatot az emberi I'ö zösség, végezzék el azok, akik előtt közömbös a petróleum-szerződés s bányakoncesszió s közömbösek az érdekszférák hatúsai, de nem közömbös az, hogy se a fekete, se a fehér tőkének ne legyenek rabc7ölgíi s se ezeréves kancsuka, se a legmoderrebb gyorstüzelő ne törjön népeket akarat tk ellenére uralma alá. Nem kételkedünk abban, hogy nagy nemaeti célok szolgálatát vállalják a feketeinges ltgiók s ijem kételkedhetünk abban sem, jiogy a fejlődés sztratoszferikus magasságából az emberiségnek, az emberi kulturának 's civilizációnak bemutatott áldozatként tü»ík fel az az eredmény, aminek létrehoitísára az olasz fegyver vállalkozik, — de a 'nni ember száz esztendős messzeség távol1 igából nem tudja nézni azokat az eredMenyeke t. melyeknek eszközeitől ma rettegve riad vissza s hideglelősen irtózik. Az eredmény szépségével a félelmetes eszközök utánzásra ösztönző ereje áll szemben s az eredmény leglelkesebb követelői ls elborzadnak a példa követésétől. Az olasz törekvésekkel szemben csak ez az aggodalom áll. A profitéhség kockázata nem kelti fel a világ együttérzését, azokat az aggodalmakat, melyeket Laval szólaltatott "niig a fegyverrel való pacifikálás, a kultura és humanizmus vassal és vérrel való terjesztésének ösztönöket felszabadító példaadása idézi fel. S annak elgondolása, ami ennek a példaadásnak nyomában járhat a világ militarizáll közszellemének uralma alatt. Ennek az aggódó léleknek adott hangot genfi szószékén a francia miniszterelnök s a világ népe megkönnyebbülten hallgatta a szavakat, melyek a béke partjaira horgonyozták le mai életünk Noé-bárkáját. Mi adta Lávái beszédének a világsikert ? Hogy egyszerre tudott beszélni a világ minden népéhez S mi adta neki a bátorságot ? Hogy mindenki lelkét is meg tudta szólaltatni. Az olasz minisztertanács éles határozata az áthidaló megoldás ellen Róma: „Az otasz-etlóp-kérdés nem intézhető el aikuszerü megoldásokkai" Genfben hétfőn készitik el a kibontakozási iavaslatot Abesszínia nemzetközi segítséget kap. de a végrehajtást a Népszövetség Olaszországra bízza I^ondon, szeptember 14. A külpolitikai világot szombaton is erősen foglalkoztatta Limai francia miniszterelnök genfi beszéde, amely kedvezőbb hangulatot teremtett, ugy, hogy szombaton reggel nyugodtabban Ítélték meg a helyzetet, mig azután az olasz minisztertanács határozata ismét komorrá, sőt sötétté tette az égboltot. Most már szinte alig látszik remény a békés megoldás lehetóségéreOlaszország ugyan közölte, hogy nem kezdi meg a hadmüveleieket mindaddig, amig a Népszövetség be nem fejezi ülésszakát, de elutasította at áthidaló megoldás lehetőségét. Az oüasz mln'sztertanáss elutatltotta az áthidaló megoldást Megerősítik a libiai csapatokat Róma, szeptember 14. Szombaton délelőtt dönti") minisztertanácsot tartottak Rómában. A minisztertanácsról hivatalos közleményt adtak ki, mely a többek között a következőket mondja: — Tekintettel arra az izgatásra, amelyet bizonyos külföldön élő lakosok kifejtenek, az olasz kormány kénytelen volt gondoskodni a libiai határvidéken elhelyezett csapatok megerősítéséről. A közlemény a továbbiakban a kővetkezőket mondja: —• A minisztertanács, miután tekintetbe vette a fasizmus külföldi ellenségeinek az olasz—• abesszin-ügy körül összpontosuló erőfeszítéseit, aira a meggyőződésre jutott, hogy kötelessége a leghatározottabban kijelenteni, hogy Olaszország eddigi erőfeszítései és a Genfben előterjesztett olasz emlékirat megcáfolhatatlan adatai után nincs mód arra, hogy az olasz—abesszin kérdést áthidaló megoldással intézzék eU Olaszország kilép a Népszövetségből ? Páris, szeptember 14. Az Havas iroda jelentése szerint genfi körökben kinos meglepetést keltett az a hir, hogy'a mai olasz minisztertanács foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy Olaszország esetleg kilép a Népszövetségből. Genfi körökben az a vélemény alakult ki, hogy ha az olaszok szakitanak a Népszövetséggel, ennek igen kellemetlen visszahatásai lennének a most folyó tárgyalások további alakulására. Különösen angol Körökben Ítélik meg szigorúan, hogy Olaszország Franciaország békitő erőfeszítései után, be sem várva az ötös bizottság munkálatainak eredményét, ilyen hajthatatlan magatartást tanúsít. A kibontakozási javaslat Genf, szeptember 14. Az ötös bizottság hétfőn szövegezi meg a TW'ios elé teriesztendő javas-