Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-14 / 207. szám

Í935 szeptember 14. DÉl MAGYARORSZÁG 3 A VDRQS MEGHÍVTA SZEGEDRE A VELSZI HERCEGET Tárgyalósok az idegenforgalmi körforgalomról (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Sze* kerke Lajos tb. városi főügyész, az idegenforgalmi hivatal vezetője a polgármester megbízásából néhány nappal ezelőtt Budapestre utazott, hogy elintézzen néhány idegenforgalmi ügyet. Budapesten értesült arról, hogy Chester grófja, a velszi herceg tíz napig marad programja szerint a magyar fővárosban. Szekerke Lajos az angol követség utján Szeged város hatósága es közönsége nevében meghívta Szegedre a velszi herceget. ••» Lehetséges — mondotta érdeklődésünkre a főügyész —, hogy a velszi heroeg elfogadja a meghívást ós egy napra lerándul Szegedre, ami mindenesetre módot nyújtana neki arra, hogy megismerje az ország legjellegzetesebb városát és megismerje az Alföld különlegességeit. Abban az esetben, ha a terv sikerül és leutazik Szegedre, természetesen kielégítő programot dolgozunk ki. Kikísérjük Pusztaszerre, ahol esetleg nagyobbszabásu vadászaton vehet részt, megmutatjuk a mezőhegyesi állami mintagazdaságot és megmutatjuk Szeged érdekességeit. Az an^ol követségtől: egyelőre még értesítés nem érkezett. Elmondotta még dr. Szekerke, hogy Budapesten tárgyalt a város idegenforgalmi prospektusa ügyében a kereskedelmi minisztérium illetékes osztályában. Szeged szorult pénzügyi helyzete miatt nem vállalkozhatík ugyanis arra, hogy ezt a költséges és az igényeknek megfelelő prospektust a maga erejéből készíttesse el. A minisztériumtól ezért kétirányú támogatást is kért, részben a prospektus összeállításában való irányítást, tanácsot, részben államsegélyt. Szekerke Lajos bíztató ígéretet kapott mindkét kívánság teljesítésére, sőt közölték vele, hogy az ügyben rövidesen Szegedre érkezik a minisztérium egyik szakértője, aki átvizsgálja a prospektus anyagát és megadja a szükséges útbaigazításokat. Tárgyalt Szekerke főügyész az IBUSz igazgatóságával is a szeged—kecskemél—kiskunhalasi idegenforgalmi program megteremtésének kérdéséről is. Közölte az IBUSz vezetőségével a városnak azt a jogos kívánságát, hogy Szegedet kapcsolják bele az idegenforgalmi körforgalomba, mint ahogyan többek között Debrecent, Lillafüredet már régebben bekapcsolták és ezek a városok szép hasznát is látják ennek. Az IBUSz vezetősége kijelentette, hogy a város kívánságát teljes mértékben és azonnal teljesili, még pedig abban a formában, hogy Szegedet Kecskeméttel és Kiskunhalassal együtt veszi fel a körforgalom programjába, mert ez a három város reprezentálja leginkább az Alföldet. A terv szerint mindegyik város maga dolgozná ki a saját programját a körforgalom résztvevői számára. Közölte az IBUSz azt is, hogy a télen meginduló idegenforgalmi projiagandáhan már intenziven fogja hirdetni a kecskémét—saeged— kiskunhalasi körutazást is. — Hogy mit jelent a körforgalomba való bekapcsolódás — mondotta Szekerke —, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a mult héten Budapestre érkezett svájci cserevonat 350 utasa közül 150 jelentkezett a bugaci kirándulásra. A sorvadó városi gazdálkodás Hogyan csökkent hal év alatt hárommillió pengővel a város bevétele Balvárosi Mozi Szombat és vasárnap Cigánybáró A. Wohlbrüok, Hansi Kaoteck fősierereplésível 5. 7, 9 Szombat és vasárnap Széchenyi Mozi ABDUL HAMID a Vörös s zulfán Egy rettegett kényúr tragédiája. FRITZ KO'TNCR főszereplésével. 5, 7, 9 (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország pénteki számában részletesen ismertettük Debrecen idei költségvetését amelyet most hagyott jóvá a miniszter és amely azt mutatja, hogy az ország harmadik városa mintegy hárommillió pengővel nagyobb költségvetéssel dolgozik, mint Szeged. A költségvetés szerint a debreceni városháztartás szükségletei hárommillió pengővel, a városi bevételek pedig két és félmillió pengővel haladják meg a szegedi szükségletet, illetve Szeged város bevételeit, a pótadó ezzel szemben 80 százalék, viszont Szeged pótadója az idén csak hatvannyolc százalék. A szembetűnő eltérésekre érdekes magyarázatot kapott most a Délmagyarország munkatársa a számvevőségtől. A számvevőség magyarázata szerint a debreceni löbblet nem tényleges, csak látszólagos. A szegedi számvevőség ugyanis a város költségvetését szigorúan az errevonatkozó kormányrendeletek szerint állítja össze, tehát csak a tényleges. a valódi bevételeket és kiadásokat ir ja elő, Debrecen viszont a költségvetésébe iktatja az úgynevezett átfutó téte'eket, tehát azokat az összegeket is, amelyek többizben viszszatérnek, ha más formában is. Igv például az üzemeknek folyósított városi kölcsön kiadásként szerepel, viszont a bevételek közé iktatják a visszatérülő kölcsönösszegeket. A szegedi számvevőség megítélése szerint Debrecen költségvetésének keretei a valóságban nem lehetnek szélesebbek a szegedi kereteknél. Tagadhatatlan, hogy esztendők óta nem volt a szegedi parlamentben olvan érdekes költségvetési vita, amilyennek a szeptemberi közgvülés költségvetési vitáia ígérkezik. A legfőbb ütközőpont természeteden a kilencvennégyszázalékos pótadó lesz, ha ugyan addig a pénzügyi bizottság nem találja meg a pótadókulcs csökkentésének módját. A várospolitikusok ettől függetlenül erősen készülnek a vitára, gyűjtik az adatokat, hogy felkészülten szállhassanak sikra álláspontjuk érvényesítéséért. Adatgyűjtő munkájukat könnyitjük talán meg, ha leközlünk néhány döntően fontos öszszehasonlitást a város gazdálkodásában bekövetkezett változásokról. Érdekes például az a görbe, amely a pótadó kulcsának változásait mutat ia. 1914-ben, az utolsó békeesztendőben Szegeden a pótadó kulcsa 50 százalék volt. A háború után 1927., 28 és 29-ben csak 46, 30-ban és 31-ben ismét 50, 32-ben 70, 33-ban már 80, 34-ben és 35-ben 68, végül 36-ra merész ugrással 94 százalékos kulcsot javasol a számvevőség. Bendkivül érdekesek és szomorúak a városi bevételek zuhanásszerű csökkenését mulató adatok. 1930 óta például a városi átiratási dijak 43.278. a százalékos kereseti adó 403.196, az alkalmazottak kereseti adója 218.421, a borfogyasztási adó 305.372, a husfogvasztási adó 43.131, a szeszfogyasztási adópótlék 27.969, a sö: fogyasztási adópótlék 5614, a pezsgőfo^vasztási adó 11643, az italmérési engedélviíleték 2051, a forgalmiadó 352.973, a vigalmiadó 39.676, a vágóhídi dij 81.179, a piaci helypénz 32.623, a kövezetvám 73.102, a vizdij 32.991, a házbér jövedelem 225.559, a földbér 429.654. 1 legelők 17.648, a tápéi rév 5043, a hidvám 50.000 IV.KEC5KEMLTl tm WKQÜUULL-1U MLERZSÉQET KRT.36. VLANDRÁSJYUT3* S2ECE0: KÁRÁSZ -U6'