Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-14 / 207. szám

MAGYARORSZÁG •CEOEO. Szerke»zH>*6g; Soraogri ncca C<>nM%k«é éfkTIT ^^^.mm.é^.mmm.lm.^.mm < Á BL«ei*e.i«w»i "ovnnm nuyocn kOtMttnkOnyvtar é» fegy Irodai Aradi * V • 40peno®.-Eoye»«am ara 1>élKöiUrca H. Telefont 13-00. - Nyomdai LúW Ara ÍO fillér Llpól ueca ÍO. Telelőm 13-0«. - lArlrall ww * ,, .... . _„ «b» lereidmi DélmaoraronMa Szeoed. AI. CVlOlyam, «Ü7. SZ. ettfElZETtS t Havonta helyben 3.2", nap ÍO, va*ar« Ünnepnap l® fin. Hlrdeietek lelvélele farlfa szerint. Megleleolk hetto Kivételével naponta reggel. Sajtótörvény Nem tudni, mi az oka, lehet, hogy témahiány, bizonyos azonban, hogy egyre többet foglalkoznak a sajtótörvény módosításával, illetőleg az uj sajtótörvénnyel. A héten valaki az egy hétig tartott augusztusi miniszteri tanácskozásra célozva, azt mondta, hogy egészen valószínűtlen, hogy épp a sajtótörvényt csinálták volna meg a — Bakonyban. Ez lehet szellemes, lehet erős, lehet találó vagy ellapositó, de a jó sajtótörvény jellegzetes tulajdonságait egyáltalán nem — találja el. Nehéz egy vezércikkben összesűríteni, hogy mire van szükség a jó sajtótörvényben. Hogy kinek van szüksége rá? Mindenkinek. J ó sajtótörvényre. Végzetes következményekkel járhat, ha n e m az állam és a társadalom, hanem politikai pártok részére csinálják. A legnagyobb védelmet a kamara nyújtana. Nemcsak az irónak, az olvasónak is. Valószinü-e azonban, hogy éppen 1935-ben fogják szaporítani a gerincességre nevelő — nagy feladati — önkormányzati testületek számát? Nem marad más hátra, mint az, hogv a vitába beavatkozó újságíró esetekkel bizonyítson. Azt szokták mondani, hogy az egész világ egy város. Viszont ennek a városnak örökkévaló igazságai is vannak. Az, hogy az író igazat mondjon, az ilyen örökkévaló igazságok között is alapigazság s van-e magasztosabb törvényhozói feladat, mint ugy csinálni meg a sajtótörvényt, hogy ezen azalapigazságon épüljön fel? Büntetni kellene magát a hazugságot is. Erkölcsileg megbélyegezni. Mert lehetetlen, hogy azt, aki csak hazudik s nem rágalmaz is egyúttal, ne üldözze a törvény. Hát hazudni szabad? Nyomtatásban is? Az igazság szolgálatára hivatott — ujságirónak is? Hogy a szabadtéri játékok a legvérmesebb reményeket is felülmúló grandiózus sikerrel végződtek, az ma már nem vitás. Amikor Salzburg uj műsorának összeállítását kritizálják, szerepel Szeged s csak a napokban ércezett a híre annak, hogy a legkulturáltabb randa folyóiratok egyikében Európa egyik egkiválóbb kritikusa foglalkozik behatóan a szegedi játékokkal. Ma már elismerik —; hogy ismerik, arról túlhaladott volna beszélni — Szegedet s nem szorul bizonyításra, hogy milyen biztosan ható hatalmas tényező a legközelebbi évek gazdasági föllenditése körül a szabadtéri játék. A nyilvános vita nem -fog csökkenteni ennek a szerepnek a hatékonyságán. De az vita legyen. A hibák, hányok és mulasztások nyilvános firtatása se ártalmas. De az jóhiszemű legyen és a játékok további föUenditésének célja vezérelje. Szabad-e azonban, különösen szegedi ujságirónak, erről a legnagyobb szegedi kulturügyről olyan tenorban irni, hogy a színésznő, akiről valami társadalmi vészhirt terjesztettek, nem tünt el, itt van Szegeden, megjelent a korzón s ott elmondta, hogy azért jött vissza, mert követelése van a rendezőbizottságon s azt be akarja hajlani Használ az ilyen hir kolportálása a szegedi — szegedi uj ságiról! — szabadtéri játékoknak, vagy árt? Mcgérdemel-e any- , ttyi tapintatot, kíméletet és figyelmet nem a | rendezőbizottság, hanem a szabadtéri játék, hogy mielőtt nyomtatásba adom pesti újságban — úgyis tömérdek országszerte az ellenségünk — hogy mit beszél egy kis színésznő őszi napsütésben délben a korzón, meggyőződjék annak, amit beszél, az — alaposságáról? Azután itt vannak a még nyilvánvalóbb — tévedések. Ugyanabból a hírforrásból — régi szegedi újságírói — ugyanabban a pesti újságban az is napvilágot látott, hogy öz illető színésznő dr. Palócz Sándor ügyvéd társaságában követelése érvényesítése érdekében megjelent az egyik rendezőbizottsági tagnál. Egy szó nem igaz az egészből. S ami a leglesujtóbb, hogy az illető ujságiró kényelmesen meggyőződhetett volna a pesti újságnak feladott híranyaga valódiságáról. Nem is kellett volna messzire mennie. Palócz Sándor Szegeden-lakik. Ha csak Szatymazon nem töltötte betegsége miatt azt a napot is, amelyen az illető ujságiró a szabadtéri játékok rendezőbizottságának tagjához küldte el. Azután a rendezőbizottsági tagok. Tőlük is kényelmesen lehetett volna felvilágosítást kérni... Vannak nem kodifikálható erkölcsi szabályok, amelyek a hivatására méltó uságiróva! vele születnek. Ezektől akár sose csinálnának sajtótörvényt- A hazugságok ellen viszont nem nyújt a törvény (sajnos, a tervezet sem) védelmet. Pedig a j ó sajtótörvény legyen biztosíték a társadalomnak, sújtsa az erkölcsi — hazudni vagy hazudozni I — botlásokat is s biztosítson védelmet az igazmondók részére. Francia-angol közös arcvonal A pénteki nap eseménye: Laval nagy békebeszéde - Ujabb remények Genfben a békés megoldás lehetőségéről Közvetítő tárgyalások kezdődnek Olaszországgal A négus szombaton adja ki mozgósítási felhívását Genf, szeptember 13. A Népszövetség közgyülesenek pénteki ülésén Laval francia miniszterelnök mondotta el nagy érdeklődéssel várt beszédét. Bevezetőben a paktumról beszélt, amely kötelezettségekét tartalmaz és amely a kötelezettségek betartására is kötelez. A Népszövetség arra való, hogy megakadályozza a háborút. — A Népszövetség magasröptű gondolatába vetett hitünk nem csalt meg bennünket soha — hangoztatta Laval. Franciaország nem akar mást, mint békét. Emelt hangon kijelentette, Franciaország fenntartás nélkül hű a népszövetségi alapokmányhoz. Az angol külügyminiszterhez hasonlóan ő is kijelentette, hogy a kollektív biztonságot minden körülmények között fenn kell tartani és ünnepélyesen csatlakozik Sir Sámuel Hoare beszédének ehhez a részéhez. Franciaország egvüttmiiködése Angliával » a béke erős alapköve és annak is kell maradnia. Hangoztatta, hogy az olasz—abesszin viszályból minden körülmények között meg keP találni a kivezető utat. Az ötö« bizottság ki fogja vizsgálni az.ügyet a Népszövetséghez tartozó tagállam szuverénitásának fenntartása mellett. Laval után Te Water délamerikai kiküldött szólnlt fel es Mussolinihez intézett közvetlen megkeresésével fejezte be beszédét, arra kérve Mussolinit, hogy a tizenkettedik órában mondjon le arról a szándékáról, hogv fegyveres beavatkozással valósítsa meg terveit. Az ülés RivasVicuna beszédével ért véget, aki a népélelmezés és a kereskedelmi együttműködés kérdéseiről beszélt. Az ülést szombaton délelőttre halasztották, amikor folytatják a népszövetségi fótitkár Jelentése feletti vitát. RÓMA: „Olaszország fo'yfatla előkészületeit" Róma, szeptember 13. Laval genfi beszéde olasz körökben nem tett határozottan rossz benyomást. Hivatalos olasz körök hangoztatják, hogv egészen természetes volt Lava) minden kijelentése, amelyet a Népszövetséggel, illetőleg az alapokmánnyal kapcsolatosan tett, mert hiszen Franciaország politikájának alapja mindig a Népszövetség volt. Végeredményben a helyzet semmiben sem változott Olaszország a maga részéről folytatja megkezdett előkészületeit. Ez annál is inkább természetes, mert hiszen Olaszország eddig még semmiféle határozati javaslatot nem kapott, amely felett dönthetett volna, hogy elfogadja-e, vagy sem. PARIS: Laval állásfoglalása Anglia meglett Pári<, szeptember 13. Párisban ugy vélik, hogy Laval genfi beszéde megfelelt az általános várakozásnak. A lapok nagyrésze nyomatékosan utal arra, hogy Laval a genfi elvek az angol felfogás mellett tört lándzsát anélkül azonhan, hogy elejtette volna az olasz barátságot. A sajtó egvrésze azonhan bizonyos aggodalommal állapítja meg. hogy Laval igenis választott és Anglia mellett foglalt állást. Illetékes francia körök biznak benne, hogy Laval beszéde meg fogja könnyíteni a békités munkáját és hozzájárul a villamossággal telitett nemzetközi légkör megenvhitéséhez. Másrészről viszont feszültséggel várják Párisban. hogy