Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-13 / 206. szám

T935. szeptember T3. DÉL MAGYAR OR SZAG Az ujszegedi kendergyár munkabérei Kaptuk a következő levelet: Tekintetes Szerkesztőség! Szíveskedjenek b lapjukban az alábbi soraimat közzétenni: A Magyar Kender, Len és Jutaipar rt. ujsze gedi gyártelepén kora tavasz óta, amióta uj üzemvezetőt kaptak, nagyon szomorú a helyzel. A fizetéseket a végtelenségig lecsökkentették, hogy most már kéthéten nem kapnak anynyit, amit azelőtt egy héten kerestek a munkások. Heti 2—3—4 és 5 pengős keresettel mennek a szövőnők haza, ebből aztán meg is lehet élni. Most pedig vidékről hozattak szövőnőket napi 3 pengő fizetéssel és lakással. Vájjon hol van itt az arány, mikor annyi régi szövőnő volt már kénytelen elhagyni a munkahelyét, mert nem birt ebből a 3—1 pengős fizetésből kijönni. Vannak még most is beti i* —20 pengős keresetek is, de ezek a munkások 90 —95 órát dolgoznak egy héten. Ezúton vagyok kénytelen az illetékes hatóság figyelmét felhivni, hogy szabad-e ezt megtenni? Hogy amikor 10—15 éves mukásoknak csak filléreket fizetnek, vidékről hozottaknak pedig napi 3 pengőt és lakást. Igy egy pár hét múlva a régi munkások teljesen ki lesznek szorítva még abból a párfilléres keresetből is és vidékiek fogják betölteni a 900 munkás helyét. Erre kénytelen vagyok a Polgármester ur figyelmét is felhivni, mert bizony a télen sokszáz munkás mind a népkonyhára szorul ellátásért Soraim közlését megköszönve, vagyok tisztelettel: (Aláírás.) A levéllel kapcsolatban kérdést intéztünk Grünfeld Józsefhez, az ujszegedi gyár ve zetőjéhez, aki a következőket mondotta: — Megfelel a valóságnak, hogy vannak szövőnők a gyárban, akik hetenkint 3—4 pengőt keresnek, ezek azonban tanulóleányok. A gyárunkban accord-munkarendszer van és a munkás keresete attól függ, hogy mennyit produkál. Az ujszegedi kendergyár most van átszervezés alatt, a munkáslétszám ezidőszerint 900. Azelőtt 250 szövőgépünk volt, ma már 420 van üzemben. Gyakorlott szövőnő csak 250 volt és 170 gépre tanulóleányokat állítottunk be. A tanulók 4 hétig semmit sem csinálnak, csak néznek, ezért persze nem fizetünk nekik. Négy hét után a másik szövőmunkásnő mellé állnak és ekkor már 8 fillér órabért kapnak. Igy 3—1—5 pengőt kereshetnek egy héten. Ebből levonjuk a betegsegélyzőt. Később a tanulók már accordban dolgoznak és aszerint kapja a fizetését, ahogy produkál. Egy év is eltelik, amig a tanuló félig-meddig használható lesz, akkor esetleg eléri a 8—10 pengős hetikeresetet. Van, aki egész önállóan dolgozik 2 gépen is és megkeres hetenkint 14—16 pengőt. Van olyan tanulónk, aki 3 hét után elérte ezt — A gyárban a régi szövőnők — mondotta Grünfeld igazgató -— átlag 24—35 fillér órabért keresnek meg az accordmunkájukkái. Ez 15—16 pengőre rug hetenkint. A legfiatalabb munkásnő 16 éves és 22 évnél nincs idősebb. A gyár vidéki szövőnőket Is kénytelen volt alkalmazni, mert az uj szövőgépekre állítólag már nem találtak Szegeden munkásnőket, ötven iparos (lakatos, asztalos stb.) is dolgozik a gyárban, ezek 45—50 fillér órabért kapnak. Az átszervezés idejére 70 napszámost vett fel az üzem. köztük sok munkanélküli iparos is jelentkezett, az órabérük azonban csupán 25 fillér, mert a napszámos-csoportban lesznek elszámolva. Bútorszövet, matracvászon, kárpltoskellékek nagy választékban gyári áron, Varga Mihály cégnél, Aradi u. 4. £g a dátum minden eddióst écdekdni íkkot ieíenik meg, a mélyayomásá képes résszel bővült RÁDIÓ ÚJSÁG Aktnalltások * Színház • Mozi Technikai uldonságo* Ara továbbra k csak 12 fillér Fuchs Ehásló/ — Róka Kálmánig és az ária-parmgratus (A Délmagyarország munkatársától.) Az a zavar, amely a különböző árjaparagrafusok következtében keletkeztek a Harmadik Birodalomban, sok Németországban élő családot sodort kellemetlen helyzetbe Éppen olyan kényelmetlenséget és veszedelmet jelent például valakire az is, ha kiderül, hogy ősei — keresztény magyarok voltak, mintha a származáskutató Intézmények zsidó elemeket fedeztek volna feí a családfáján. A magyarok nem tartoznak az árja népcsaládba és igy körülbelül ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a - többi nem árják. Aki teheti, hát igazolja, hogy ha Magyarhonból került is ki a Harmadik Birodalomba, azért árja, még pedig a javából. Ezt azonban igazolni kell. Hivatalos okmányokka), hatósági bizonyítványokkal, hiteles anyakönyvi másolatokkal, tanukkal, vallomásokkal. Az Ilyen igazolás pedig rengeteg munkát ró az érdekelteknek nem igen minősíthető hatóságokra, de a jelek szerint szép számban foglalkoztat ügyvédeket is, akiknek németországi ügyfelüket képviselniük kell ebben a kutatómunkában. Egy ilyen Igazoló eljárás foglalkoztatta heteken keresztül a szegedi polgármesteri hivatalt és ezen a hivatalon kivül Tápé, Makó, Vásárhely, Szabadka, Arad közigazgatási hatóságait is. Dr. Róka Kálmán Frankfurt am Main-ben élő magyar származású gyárigazgató került az árjatőrvénvek következtében abba a helyzetbe, hogy szüksége van az árja-származás igazolására Megbízta az egyik tekintélyes szegedi ügyvédet, hogy járjon el a dolgában, deritse föl a Rókacsalád származásának titkát, még pedig azon az aíapon, hogy a családi hagyomány szerint a család ősei talán még a tizenhetedik században vándoroltak be Württembergbő' Magyarországban és iramukkal hozták eredeti családi nevüket is, amely „Fuchs" volt, de Magyarföldön később a magyarok egyszerűen .,Róká"-ra fordították le A nyomozás megindult. Végigkutatták az összes anyakönyveket Szegeden éppen ugy, min' azokban a községekben és városokban, amelyeknek anyakönyvei adatokat tárt fól ennek a régi s»e gfdi családnak a múltjából. A kutatás viísza vezetett egészen a XVI. és XVII. századig. Magái lapították, hogy a szegedi anyakönyvek a c*aléd első magyar nevü ősét Rókt József tek'n élyes szegedi polgár személyében tartja nyilván, akinek Dobó Rozália volt a felesége. Ennek a fis vol'. Róka Antal takácsmester, tfirvényblró, aki nagy szerepel játszhatott annakidejés Szeg?d é'c| tében, mert nevét az anyakönyvi feljegyzéseken kivül a Rók a -ucca és a Róka-bögyös nevü tanyarész tartja fenn. A hagyomány szerint a bögyös-szó onnan származik, hogy az öreg Réka Antal bögyősen járó ember volt... Előkerült a házaspár márvány sírköve is, még pidig az egyik Vaspálya-uccai ház mángorlójából, amelyben nyomatéknak használták. A kettétört, szivalaku vörös márványdarabon jól olvasható még az eredeti fölirás is: RÓKA JÓZSEF elete 80 évében — 3. ápril. 1841 és hitvese DOBÓ ROZÁLIA élete szinte 80 évében 20. dec. 1843 Itt nyugvó hamvaik jeléül tétetett szomorodott fljok Róka József apát éa Csanádi Székes Egyhási Kanonok által 1844-ben. A Róka-név korábbi időkbőí származó feljegyzésekben nem szerepel, a kutatók azonban találtak egy följegyzést az 1710. esztendőből, amely szerint élt akkor Szegeden egy Fuchs Éliás nevü tekintélyes iparos. De ez után az Időpont után a Fuchs családnév nem szerepel az anyakönyvi feljegyzésekben. Ebből hivatalosan is azt következtették, bőgj a névváltozat* e körül az idő kftrfll történhetett és hogy Fuchs Éliás volt az egyik őse annak a Róka-családnak, amelynek tagjai ma is étnek és amelynek leszármazottai jelentékeny szerepet töltöttek be a város közéletében. Megállapították azt is, hogy a család szétszóródott tagjai körében még mindig él a német származásról szóló hagyomány. A család valamennyi tagja, apai, anyai ágon egyaránt katolikus vadásu volt. Mindezekről hivatalos hatósági bizonyítványt állított ki a polgármesteri hivatal és a bizonyítványt mellékleteivel egyfltt a megbízott ügyvéd most sürgősen kOrtldi dr. Róka Kiímán gyártgazgatónak. mtm loazoivanyiie. diamoazotvanvaa fényképeket legolcsóbban SIMONYI JffESS*1-