Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-13 / 206. szám

DEIMGYARORSZAG am Péntek, 1935 szeptember 13. kUlctUnkOnyvtAr es legvlrodat Aradi ncca a. Telefoni 0-06. - Nysmdai Low Up«t ncca 19. relcion: 13-00. - lávlratl es lavéldmi OMmaararortzAa Szeged. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 206. sas. ELOEiZETÍS : Havonta helyben 3.20, vidéken et Budapesten 3.00, RUlfttldOn A 4U pengő. — Egyei szam Ara hétKOz­nap ÍO. vn>Ar- es Ünnepnap 1© Ull. Hlr­deiétek leivélele tnrlta szerint. Megfe­lenlk nettó kivételével naponta reggel. Mindenki elégedetlen A magyar népszövetségi delegátus kijelen­tette, hogy Magyarország a Népszövetséggel szemben érzett bizalmát kezdi elveszí­teni. Ennek a megállapításnak helyességé­hez nem férhet szó, e megállapításnak egyet­len hiánya, hogy nem teljes. Mert már n e m­csak Magyarország kezdi bizalmát el­veszíteni a Népszövetséggel szemben, hanem talán — Genfet kivéve — az egész világ s Magyarország sem most teszi meg az első lépést a bizalmatlanság széles, rögös, de — interkontinentális utján. Hogy Olaszország és — Abesszínia elége­detlenek a Népszövetség működésével, az érthető, de ezzel az elégedetlenséggel szem­ben a józan gondolkodás tud védelmet nyúj­tani. Élvégre minden pervesztes fél elége­detlen a bírósággal, nagyon ritkán lehet azzal az objektivitással találkozni, amelyik vallo­mást tud és mer tenni saját jogtalanságának beismeréséről. Olaszország elégedetlen a Népszövetséggel, mert nem szolgálhatnak ka­tonazenét Abessziniába tervezett bevonulá­sukhoz, Abesszínia elégedetlen, mert nem kap­ja meg a Népszövetségtől azt a védelmet, amit a népszövetségi alapokmány minden tagállamnak elkötelezett, — mindez érthető s talán természetes is. De miért elégedetlen az eeész világ ? Azért, mert a Népszövetség nem egyetlen kérdésben, hanem szinte minden elébeutalt kérdésben határozatlanságáról, bátortalansá­gáról, kibúvókat kereső alkalmazkodási ké­pességéről győzte meg az egész világot Ha felmerült a nemzetközi politikában olyan kér­dés, amit egyik, vagy másik érdekelt fél el akart odázni, meg akart kerülni, vagy le sze­retett volna tolni az aktualitások napirendjé­ről, elég volt, ha a Népszövetség elé utalta. A cselekvéstől való irtózás s a határozottság­tól való félelem töltötte meg a Népszövetség egész tevékenységének szellemét. A Népszö­vetségből — kompromisszum-lii va­t a 1 lett, — csak semmit élére nem állítani, csak mindent elkenni. Ha szint kellene val­lani. akkor gyorsan bizottságot küldtek ki a kérdés tanulmányozására, ha dönteni kellett, ekkor evorsan levették a kérdést a napirend­fői. A Népszövetség tevékenységét egv vég­tagok nélküli ember fizikai munkájához lehet csak hasonlítani. A Népszövetségnek gyorsnak kellett volna lenni, mint a nyul és bátornak, mint n párduc. S ehelyett bátor volt, •ftint a nyúl és gyors, mint a párduc. # Nem csoda hát, ha a Népszövetséget egvre lobban lepik el az elégedetlenségnek hullá­mai. Elégedetlenek vele a kisebbségek, mert hatályos védelmet soha nem kaptak. A ki­sebbségi védelem eyőnyörü Ígérete papirva­Juta lett az erőszakos cselekedetek inflációjá­ban. A kisebbségek panaszirafaival be lehet­ne már takarni a genfi uccákat, a kisebbségek Panaszaiból felcsukló sóhajok viharrá erj­edhetnének már a Lac Leman fölött, a ki­iskolák ezreit bezárták, a kisebbsé­templomai felé vezető utakat felverte a dudva, a kisebbségekhez tartozó gyer­ekei irni-olvasni is alig tudnak már apáik I Vélvén, de a Nepszöve'ség még egyet­^n konkrét sérelmüket nem o r ­® s o 11 a, egyetlen kérésükre nem válaszolt tettel ha jogtalanul is, elccedetlenek vele az uralom-nemzetek is, mert a Népszövetség or­voslást igér, szervezetet tart fent, a sérelem meghallgatásának illúziójával kecsegtet s mindez uralmuk korlátlan és zavartalan gyakorlása elé erkölcsi gátakat emel. Ugy érzik, hogy szuverenitásukat korlátozzák azok a garanciális szerződések, amelyeket a ki­sebbségek védelme érdekében aláírattak ve­lük. Szeretnék nullifikálni mindazt a kötele­zettséget, amit a kisebbségek érdekében vál­lalni kénytelenek voltak még akkor is, amikor ezekből a kötelezettségekből semmit sem va­lósítanak meg. Szeretnének megszabadulni azoktól a morális gátlásoktól, ame­lyeket a kisebbségekkel szemben éreznek s melyeknek forrását a Népszövetség létezésé­ben látják. Ebben az elégedetlenségben osztozkodnék velük mindazok, akik a Népszövetségtől vár­tak valamit, ha többet nem is, de azt, hogy előkészitője lesz az általános leszerelésnek, a világbékének őre lesz s hűséges sáfárja azok­nak a wilsoni gondolatoknak, amelyek életre hivták. A Népszövetségnek hatalomnak kellene lenni s ehelyett szószék lett. A nemzetek feletti hatalom feladatát, hivatását s — világtörténelmi szerepét kellene betöl­tenie s ehelyett játékszere lett azoknak az erőknek, amelyektől léte függ. Már régen nem lenne Népszövetség, ha egyszer szembe mert volna nézni a hatalommal s leg­alább egyszer ki merte volna mondani az igazságot. Birói hatalommá kelleti volna nőnie s ehelyett politikai testü­letté sekélyesedett. A leszerelés gondola­tának fanatikusai, a -világbéke álmodói s mindazok, akik a fegyveres erőszak helyébe az erkölcs győzelmét s az igazság elismeré­sét akarták tenni, érthető és fájdalmas elé­gedetlenséggel nézik azt a meddő tétlenséget, azt az enervált tonogást, azt a gyáva körben­járást, amit a Népszövetség világtörténelmi kötelességeivel szemben fel tud mutatni. Nem Magyarország elégedetlen a Népszö­vetség munkájával, elégedetlen vele min­denki S mivel az elégedetlenség egyike a leghatásosabb robbantó szereknek, félni kell tőle, hogv a világbékének ez az utolsó illú­ziója, a leszerelés gondolatának ez a sápadt szivárványa is szertefoszlik hamar. A viszályt csak a jogossás és az igazság alapján szabad megoldani A Népszövetség közgyűlése szombaton folytatja az általános vitát — Genfben még mindig keresik a béke lehetőségét Genf, szeptember 12- Csütörtökön ismét ülést tartott a Nemzetek Szövetségének közgyűlé­se- Napirenden a főtitkári jelentés feletti álta­lános vita szerepelt­A vita első szónoka Quintatid' Argentínia kép­viselője beszámolt a buenos-airesi tárgyalá­sokról, amelyekkel a Chaco-viszályt sikerült békésen elintézni­Dr- Graeff holland külügyminiszter hangoz­tatta. hogy Hoare angol külügyminiszter be­széde reményeket nyújt arra. hogy a Ionosnak talált érdekek kielégítést fognak találni­Ezután Sandler svéd miniszterelnök és kül­ügyminiszter emelkedett szólásra- Meglepőnek tartotta- hogy a Tanács csak ilyen késő iáö­nontban foglalkozott az olasz—abesszin viszálv­Ival- A halogatás ezalkalommal nem bizonyult iiávcsnck• A Nemzetek Szövetsége minden egyes tagjának éreznie kell a reál.áru'ó felelős­séget- A viszályt csupán a jogosság és igazság alánján szabad megoldani­Az ülés utolsó szónoka Van leeland belga miniszterelnök és külügyminiszter volt­— Minden gondolatunkat — mondotta — egy probléma tölti el: az olasz-abesszin viszály­Mindnyájunknak keresnünk kell a méltányos megoldárt- Belgium mindenkor ragaszkodik a Nemzetek Szövetséhez és az egyezségokmány­ban foglalt elvékhez­Benes elnök bete'entette. hogy az általános v'tát szombaton folytatják• Változatlanul súlyos a helyzel London, szeptember 12- Az olasz—abesszin viszályban változatlanul súlyos a helyzet- Po­litikai körökben nyíltan hangoztatják, hogy a békéltetési tárgyalások nem vezethetnek ered­ményre, a háború minden pillanatban kitörhet­Utolsó kísérletnek mondják Lovalnak azt a telefonbeszélgetését, amelyet Mussolinival folytatott- A francia mi­niszterelnök telefonon békegesztust kért Mus­solinitól akinek azt is mondotta, hogy ilyen gesztus hiján Franciaország Anglia mellé áll Genfből csütörtökön déielőtt az a jelentés érkezett, hogy a gémuai ós a nápolyi kikötőből az utolsó huszonnégy órában ujabb 11 ezer olasz katona indult Afrika felé• A pénteki ölés Genf, szeptember 12. Pénteken, 13-án délután öt órakor tanácsülés lesz. A Tanács előbb zárt ülést tart, azután következik a nyilvános ülés, amelynek napirendjét még nem állapították meg. Kánya külügyminiszter elutazott Genfből Genf, szeptember 12. Kánya Kálmán kül­ügyminiszter ma este elhagyta Genfet. Ujabb „e^z'tes indítvány­tervezet" Genf. szeptember 12. Az olasz—abesszin vi­szály ügyében kiküldött ötös bizottság ma dél­után öt órakor ülésezett. A bizottság hosszas eszmecsere után megbizta az albizottságot, hogy előzetes inditványtervezetet dolgozzon ki. amelyet esetleg a két érdekelt kormánv elé le­hessen ter jeszteni, mint olyant, amely a vita bé­kés elintézésének alapjául szolgálhat.

Next

/
Thumbnails
Contents