Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-12 / 205. szám

Iskolai Idényre "S&XS^t!^ fm Testtférehnei kell a magyar gazdasági életet lehetővé tevő mo­bil tőkékért házalnunk. Mi hisszük, hogy a vidéki tőkés közönség méltányolni fogja a vidéki taka­rékpénztárak azon állásfoglalását, hogy a betelek ntán fél százalékkal magasabb kamatot fizetnek, mint a budapesti bankok- Ha ezen magasabb ka­mattételnek az íesz az eredménye, hogy jelentős vidéki tőkék kerülnek a vidéki takarékpénztárak­hoz, hogy ennek elsősorban a vidéki adós közön­ség fogja hasznát látni, mert a vidéki intézetek oleeóbb&n tudnak hitelezni és jobban tudnak minden vi­déki vállalkozást pénzael ellátni. *A vidéki takarékpénztár kizárólag a vidéké. En­nek vidékiek a részvényesei, betevői, adósai — s ezek tulajdonképen egy nagy családot alkotnak. A vidéki takarékpénztárnál eléhelyezett pénzek kizá­rólag a vidéki gazdasági életet szolgálják s a vi­déki pénzintézetek a vidék fejlődéséért, a vidéki családok boldogulásáért, szóval a vidék népéért dolgoznak­— Igaz, hogy a Nemzeti banki hitel 4 százalé­kos — azonban a legtöbb vidéki takarékpénztárnál dolgozó tőkének csak igen elenyésző kis része 4 százalékos Nemzeti banki pénz. A Nemzeti Bank ngyanis korlátolt hitelkereteket állapit meg s az erős pozíciója vidéki pénzintézetek különösen ne­héz viszonyok között még ezen hitelkereteket sem használhatják ki, mert sok mindennel számolva, a Nemzeti Bankot, mint mindenkor megbízható hi­telforrást, — vas tartalékként — tartják. A vi­déki pénzintézetek s az egész magyar vidéki tár­sadalom legnagyobb érdeke az lenne, ha a vidéki pénzintézet s a fővárosi intézetek közötti üzleti viszonylatban megszabott kamattételek alapos re­vízió alá vétetnének. — A vidéki adós pénzintézet ma a 4 százalékos bamkkamatláb idején a hitelező budapesti bank­nak a valamikor bőségesen kínált visszleszámi­tolási hitelért 4.7 százalék—5.2 százalék kamatot fizet. 0.7 százalék—1-2 százalék haszonkulcs a visszleszámitolási üzletben a ba.nkzárlat előtt D63D volt, legalább az elsőrendű vidéki intézetek Ilyen haszonkulcsot nem voltak kénytelenek fizet­ni Ha a fenti kamattételekhez hozzászámítjuk a postaköltségeket, a lebonyolítással járó kamat­veszteségeket, az adókat, az üzleti rezsiket, ak­kor megállapíthatjuk, hogy ez a pénz közel 7 szá­•alékba kerül. Hogyan lehet ilyen pénzből ugy hi­telezni, hogy a kockázatot vállaló s a vidéki ad­minisztrációt végző intézet, valamint az adós ez­zel a maf világban még hasznot is tudjon magának szerezni. Pedig minden hitelnyújtás és igénybevevés o»ak akkor helyes és reális, ha az adós azzal többlethasznot produkál. — A magyar vidéki hitelszervezet kb. 1200 mii­Hó pengő összegű idegen vagyont kezel. Ebből a részvényesek pénze 127 millió pengő, a betétesek pénze 343 millió pengő, a visszleszámitolási hite­lezők pénze — a Nemzeti Bankot és a Pénzköz­pontot Is beleszámítva — 709 millió pengő, egyéb pénzek 30 millió pengő. Ezen hatalmas pénzmeny­nyiség legnagyobb része, vagyis 1110 millió pengő váltó és egyéb kölcsönökben van a vidéken elhe­lyezve. Ezen számadatokból kétségtelen tebát, hogy a vidéki gazdasági élet jó, vagy rossz sorsa részben azon fordul meg, hogy a vidéki hitelinté­zetek mint adósok mit fizetnek a budapesti ban­koknak a visszleszámitolási kamat cimén és mit szednek adósaiktól. Ez a „nervus rerum". Baráti­lag néhányszor tárgyaltam már budapesti nagy intézetek vezetőivel, hogy tegyék megfontolás tár­gyává a visszleszámitolási kamattételeket, mert • mai 4.7—5.2 százalékos kamatok a mai rossz helyzetben fenn nem tarthatók. Véleményem sze­rint *z egész magyar adás társadalom érde­kében a fővárosi intézeteknek uj elha­tározásokra kell jutni. — Érdekes pénzügyi jelenség— fejezte be Koz­ma Ferenc —, a magyar pengő nagy szilárdsága és árinak emelkedése a külföldön, ami igen örven­detes s a takarékos, tőkés közönségre megnyug­tatóba g hathat Azoknak lett igazik, akik bíztak a pengőben, mert ezek nemcsak megtartották, ha­nem lényegesen szaporították az időközi kama­tokkal vagyonukat örömteljes az is, hogy ná­rtjnk s hitelélet kezd megindulni. A hitelélet teljes kifejlődéséhez azonban kell, hoi»y visszatérjen « régi értelemben vett komoly becsület és tisztes­ség, az adott szó szentsége, a vállalt oblicó kor­rekt teljesítése, a kötött megállapodások kötelező ereje s az igazságos jogsegély. Komoly meggyő­ződésem az, hogy a magyar vidéki pénzintézetek­re nagy feladat vár, az .ország gazdasági újjá­szervezése terén. A vidéki takarékpénztárak ezt a feladatot a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzinté­zeti Központ vezetése melletti boldogan vállalják. Dr. Tonelli Sándor, a szegedi kereskedámi és iparkamara főtitkára a következő nyilatkozatot tette: — A kamatlAbleszáUitást « gazdasági élet csakis örömmel üdvözölheti, mert az elmuit esz­tendők folyamán a hitel viszonylagos drágasága volt az egyik akadálya a piac megélénkülésének. A kamatíábleszálJitással kapcsolatban » népszö­vetségi pénzügyi főbiztosnak az a megállapítása, hogy a pengő megszilárdulásának jeleit tapasz­talja, kétségtelenül kedvezően Ítélendő meg az orezág szempontjából. Magától értetődóW, a ka­matlábles záVitás önmagában a gazdasági élet meg­él énlcülés éhez még nem elegendő, mert a hite­lezésnek nemcsak az az előfeltétele, hogy valaki az olcsó kamat miatt igénybe akarja venni a hitelt, hanem az is, hogy « hitelt nyújtónak le­gyen bizalma és vállaUtozzék pénzének ily módon való elhelyezésére. (A Délmagyarország munkatársától.) A szege­di törvényszék Vadai-tanácsa szerdára tűzte ki Frank Dezső szegedi asztalossegéd nemze'gya lázási ügyének tárgyalását. Frank ismert alakja a szegedi uccáknak, nemrég azzal keltett feltű­nést. hogy a Széchenyi téren levetkőzött és az ^Aldástbozó Tisza" szobra alatt meg akart fü­rödni s szándékában csak a rendőr akadályozta meg A főtárgyaláson nem jelent meg, mire a rendörségre telefonáltatott az elnök, hogy nyom­ban kerítsék elő a vádlottat. .Egy rendőr nemso­kára meg is találta — a népkonyhán és előállí­totta. A főtárgyalás derűs hangulatban folyt le. Frank Dezső bárom fejfedővel jelent még; egy sapkát és egy levitézlett rendőrcsákót a kezében tartott, egy keménykalap felsőrészét pedig a fején, mint va­lami fezt. Igy ebben a fezben állott a biróság elé és mereven szalutált az elnöknek, aki azonban le­vétette vele a sapkát. Botja is volt a vádlottnak, azonban a botot semmt szin alatt nem volt haj­landó kiadni a kezéből, mert mint mondotta, as muzeális értékkel bir... Személyi adatai felvételekor elmondotta, hogy foglalkozása asztnlossegéd, de már tiz esztendő óta nem dolgozik, abból él, amit itt-ott kap. Az volt ellene a vád, hogy a tavasszal az országzászló előtt tiszteletlenül viselkedett. A dolgot észrevet­te a szemközti slemi iskola ablakából az iskola igazgatója, rákiáltott, Frank gorombán visszakiál­tott az igazgatónak. Nagy tömeg verődött össze, véletlenül arrament Gyólay László detektív, aki Frankot előállította. < Ai eínók megmagyarázta a vádlottnak, hogy — Hogy a vidéki intézetek magasabb be* téti kamatot fizetnek, iránt a fővárosiak, azlt természetes jelenségnek tartom. Ez védekezés a vidék részéről, nehogy a rendelkezésire álló pénz­készleteket tel jes egészében a főváros szívja fel­Vértes Miksa, a 6zegedi kereskedelmi és iparkamara elnöke a Lő-» vetkezőket mondotta: — A tőkeerős és jónevü szegedi jntézetemkji mindenkor igyekeztek a tőkeelhelyezést bemtől közönség ás az intézetek, kőzött fennálló érdek­közösség megszilárdítására. Ezt annál is inkább megtehették éa megteszik, mert, amint a*t m péblák is igazolják, a helyi közönség minden te­kintetben megbízik a helyi intésetek üzleti gesz­tióiban és ezért mindenkor bizalommal keresik fel ezeket az intézeteket, amelyek a solyos és ne­héz viszonyok között is mindenkor együtt éltek és éreztek városunkkal. Ezek az intésetek jól tud­ják, hogy csak arra as erőre támaszkodhatnak, amelyet a város gazdasági élete nyújthat szá­mukra. Ennélfogva természetesnek találom, hogy a helyi intézetek a vidéki közönségnek többel nyújtanak, mert életlehetőségük kizárólag a vi« déki, illetve a helyi közönséggel van egybekötve. mivel van vádolva, majd megkérdezte, bogy Mi­nősnek érzi-e magát. Frank azt felelte, hogy nem, mire az elnök részletesen megmagyarázta az or­szágzászló jelentőségét. — Hát bűnösnek érzi-e magát most már? — kérdezte az elnök. — Hát ha ez igy van — felelte a vádlott —, ak­kor büntessenek meg. A bíróság ezután tanukat hallgatott ki, majd visszavonult határozathozatalra. Ugy határozott a biróság, hogy elrendeli a vádlott elmeállapotának megfigyelését. — Megértette ugy-e, hogy miről van szó? — fordult az elnök a vádlotthoz. — Megértettem kérem. — Orvosok fogják magét megvizsgálni, re» inélhetőleg nem fél tőle. Frank Dezső nem félt az orvosoktól, de na­gyon haragudhat rájok, mert keményen kifakadt ellenük. — Vizsgáltak már engemet többször is kérem — mondotta. Feltettek egy nagy mérlegre, a mér­leg billent ide is, oda is és mindig csak 55 kilót mutatott. Az orvosok kiveszik az emberek szivét... Amikor vége lett a tárgyalásnak, az elnök meg­kérdezte Frankot, hogy miért viseli a karima nél­küli keménykalapot — Mert én török basa vagyok — vágta rá büsz­kén az asztalossegéd. — Csak az a török basa — oktatta mz elno* —. akinek nagy a hasa... — Bn pedig mégis térók basa vagyok — ma­kacskodott Frank. Ki ia megyek a* atoante frontra... • jfc YW44 illatszertár és hBlgytodrászszalon )fLAU X zmu% megnyílik Széchenyi-tér t sz. alatt. meltott) Legmodernebb kenyelemmel berendezett hőlgyfodrászsalon. Bel- éti kfiL földi illatszerek, kozmetikai cikkek. Olcsó árak. Szíves pártfogást kir Klein Lilly és Horráth Htu Frank Dezső török basa nemzet gy a lázási ügye a bíróság etőtt A szerencsétlen ember aki meg akart fürödni a Széchenyi-téren — sapká­ban, rendőtcsákóban és keménykalapban állott a törvényszék elé

Next

/
Thumbnails
Contents