Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-01 / 196. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG T955 szeptember 7. Hasznos tudni! Rontott gyomrod rendbehozza, Emésztésed szabályozza. Étvágyadat felfokozza, Rossz kedvedet elkobozza, — -viz, minden vizek királya. Okos ember, ki e vizet használja? lcmanüi Akinek ritkán kell, — vehet kis üveggel Befőttiél!ek'""u'0'"i" jiioir l paprikáját, paradicsomát „VflIUUL >)al tegye el. Akkor les* tartós! Evek óta kitűnően bevált gyömölcskonzerváló por. Kapható a készilónéi: eergeív miűgyszeresznef. zzsástixs: Hipochonder, fáradtlelkü emberek! Gyomrotokra főleg jól ügyeljetek! „IGMÁNDr'-viz a beletek meghajtja, Gyomorbajos rossz kedvetek elhajtja! „IGMÁNDI" a masiniszta, Ki a gyomrot igazítja! Forrástulájdönos: Schmidthauer Lajos, Komárom. koztassa a négust arról, hogy az angol kormány kénytelen azt tanácsolni, hogy — ne adjon engedményeket. Amerikai jelentés a megállapodásról Washington, augusztus 31. A külügyminisztérium megerősítést kaott Addis-Abebából arról a hirről, hogy az etióp kormány és az Afrikai Kutató Társaság között megegyezés jött létre, amelynek értelmében az etióp kormány átengedi ennek a társaságnak Etiópia bizonyos részenek kőolajkitermelését. A külügyminisztérium köreiben kijelentették, hogy egy amerikai társaságnak Etiópia gazdasági életében való részvétele az amerikai kormány számára nem jelent közvetlen problémát. Amerikai politikai körök véleménye szerint a kőolajkitermelésre jogosító engedélyezés nem von maga ntán következményeket az olasz—etióp viszály alakulása tekintetében. Ha Olaszország bevonulnia Etiópiába, Amerika tisztán formális tiltakozást emelne. Páris Párisban a kőolajkitermelésre vonatkozó etióp engedmények kedvezőtlen hatást keltet-1 tek. A sajtó kétségtelennek tartja, hogy ez az ügy nagy befolyással lesz az angol—olasz—. etióp ellentét további fejleményeire. A francia diplomácia — párisi jelentés szerint — nehéz helyzetben van az olasz—abeszszin viszály miatt és keresi a kivezető utat. Az Oeuvre ugy tudja, hogy az ügyben Laval C e r u 11 i v a 1 folytatott hosszabb megbeszélést. A Liberté addis-abebai jelentéséből az tűnik ki, hogy a francia vasúttársaság aggódik s dsibuti vasutért. A társaság reméli, hogy Olaszország mindaddig ijem fogja bombázni a vasutvonalat, amig az francia igazgatás alatt áll. Anglia gazdasági védnöksége... Páris, augusztus 31. A Paris Soir jelenti Addis-Abebából: Kétségtelen, hogy a négus Anglia gazdasági védnöksége alá akar ja magát helyezni és kényszeríteni akarja Angliát, hogy ügyét támogassa. Addis-Abebában a hangulat ma rendkívül bizakodó volt es az általános benyomás az, hogy Abesszínia nem áll többé egyedül Olaszországgal szemben. Annyi kétségtelen — irja a lap —, hogy Anglia és Olaszország között ujabb súrlódások fognak keletkezni, mert Mussolini bizonyára fenntartásokat emel majd az ellen, hogy Anglia egyszerűen rátegye kezét Abesszínia természeti kincseire. szi divat dpőuidonságok Iskola és tornacipők nagy választékban Oyárt áron kSrretlen fogyasztóknak. Zsurkó cipőáruház Kossuth Laios sugárut 6. Mussolini: Egymillió olaszl szólítunk fegyverbe Trento, augusztus 31- A király jelenlétében Mussolini a hadgyakorlatokon résztvevő százezer katonához a következő beszédet intézte: — Más időben a gyakorlatok után szabadságidő következett volna. Ebben az esztendőben szabadság nem lesz. Szeptember folyamán további 200 ezer embert fogunk soraitokba behívni, ugy, hogy a hadsereg tényleges létszámát a tervek szerinti egymillió főre emeljük. A világnak újból tudomást kell szereznie arról. hogy nincs értelme képtelen és kihivó módon megtorló intézkedésekről beszélni. Nem mondok le egyetlen katonáról, egyetlen tengerészről és egyetlen repülőről sem. hanem a lehető legmagasabb színvonalra fokozzuk" fel minden fegyveres erőnket A brüsszeli gyász Brüsszel, augusztus 31. A király az éjszakát a brüsszeli királyi palotában töltötte. Reggel 7 órakor a laeken'i kastélyba ment, hogy találkozzék Erzsébet anyakirálynéval és a Piemonti hercegnővel, akik Olaszországból jövet rögtön Astrid királyné ravatalához siettek. A délelőtt folyamán hivatalos küldöttségek járultak a ravatalhoz, azután megnyitották a palota kapuit, hogy a közönség elvonulhasson a ravatal előtt. Mese írta TÖBÖK SÁNDOR. — Aludj — mondom Lurinak, aki unokaöcsém és ötéves — aludjt — s dobbantok a lábommal és a homlokomat is összeráncolom, mire 6 hüvelykujját a szájába veszi éa aat mondja kényeskedve. - Mesééélj. - Miről? - kérdem. — Hááát — belefurakodik a párnájába — mondd el a vasorrú bábát, a Jancsi és Juliskával. - Na jó, hát figyelj ide. Jancsi és Juliska apja ssegény favágó volt, aki keservesen dolgozott egész nap, de hiába, igy sem tudta előteremteni, a napd kenyeret. Felesége, a gonosz mostoha, váltig mondogatta, hogy veszejtsék el a két gyereket, ketten mégis csak könnyebben megélnek. A szegény ember nehezen ugyan, de végre is rászánta magát, hogy a kicsinyeket kiviszik az erdőbe és otthagyják, hadd falják fel őket a vadállatok! s megdöbbenek. Édes jó Istenem, micsoda elvetemedett nő és micsoda apa? Am Luri feszülten hallgatja és nógat, hogy tovább. Hát mondom, amint következik sorjában. Hogy jöttek haza a ravasz Jancsi jóvoltából először, hogy jöttek haza másodszor ls, ám, harmadszor már nem használt semmi agyafúrtság, ott ragadtak az erdőben Strnak, rinak — Luri meg se moccan, ugy hallgatja — most érdekes részlet következik: a mézeskalácsos kolbászház. Luri a szája szélét nyalogatja. Na, az öreg boszorka beinvitálja őket, le is feküsznak, s amint elalusznak, vizsgálgatja, gyenge kis húsukat, mert bizony meg akarja enni a két ártatlant. Kannibálizmus, rettenetes. Érzem, hogy meghűl bennem a vér. A boszorka ketrecbe zárja Jancsit, hogy felhizlalja. Mindennap vizsgálgatja, hogy nő-e a hája, ám a ravasz fickó jól becsania. az ujja helyett egy csontot dug ki a rácson. Végül is forr a viz, brrrl ... ma megfőzik Jancsit. Am Juliska se rest, az eszemadta kispöttöm bepöndöriti a vénasszonyt a kemencébe — hadd süljön meg —, kiszabadítja Jancsit, még van egy akkorácska lélekjelenlótük, hogy kirabolják a házat, megtömik a zsebüket arannyal, drágakővel és usgyi hazafelé. Ellenszenves két gyerek, a jószivü kis kacsának, aki általviszi őket a folyón, azt sem mondják félkalap. Hazafutnak, — a gonosz mostoha már meghalt — s ők a még gonoszabb apáva? a rablott kincsből most már boldogan élnek. Komolyan mondom, rettenetesen fel vagyok háborodva és ... félek. Am Luri boldogon hunyorog és azt mondja — méég. Jó, hát mesélem például a csizmás kandúrt. Hogy lett az oktondi kölyökből egy kandúr cegitségével gazdag király, anélkül, hogy a kisujját megmozdította volna. Mesélem, hogy Fajankó, mivel, a testvérei között a legbárgyuhb, bát királykisasszonyt kap feleségül. Mesélem, hogy ^ lusta lány, miután összevissza hazudozik, királyt kap férjül. Mesélem a vándorkatonát, akii a boszorkány mésés kincshez juttat, mire — ó, még betyárbecsület sincs benne — kardjával leüti a fejit. Azután az ebül szerzett pénzen dáridózik, eszik, iszik naphosszat s végül a büvős kutyák segítségével megöleti az őt halálraitéló birákat, sőt magát a királyt és királynét is minden regementestől s ott helyben a zömlő vér és levegőberepülő holttestek kellős közepén, elveszi a szépséges királykisasszonyt, aki boldog pirulással sóhajt boldogító igent szülei gyilkosának. Nagyon e&te van már éa mesélem, mesélem a sok vért és rablott kincset, panamát és gyűlölséget s látom, hogy a Luri egész műsorában ragvogó pályát futnak be a gonoszok, a lusták, a buták. Nagyon este van már és komolyan — félek. A folyosón nehéz léptek csosszannak és összerezzenek, az emeleten valaki sóhajt s nekem a fogam vacog. A gyerek édesein nevet s kis kezével tapsikol, mikor hallja, hogy a királyi család koponyája — minden regementestől — hogy locacsan szét a köveken s a bátor, okos, ügyes katona, a vakmerő, lelkiismeretlen szélhámos diadalmaskodik. Ejnye, hát esak nem ijedek meg egy-kéit dajkamesétől! Tovább, tovább, talán mesélnék az ezeregyéjszakából valamit. Aladdin csodalámpája például. Mesélem. Aladdin csinytevő, rosszgyerek, szegény anyjának csak szomorúságot okoz. Lustálkodik, pimaszkodik, dolgozni, nem szeret. Könynyü kereset reményében egy varázslóhoz szegődik inasnak. A varázsló jól bánik vele, rögtön ruhákat csináltat neki, eteti, itatja, mire első adandó alkalommal — becsapja, meglopja. Szigorúan meghagyja neki a mestere —, mikor leereszti a bűvös sziklaihegybe —, hogy ne nyúljon a drágakövekhez és a derék Aladdin ugy megpakkolja magát gyémánttal, ruhinfttal, smaragddal, hogy ki sem fér a lyukon. Aladdin azután á varázsszerek segítségével nekilát a könnyű életnek. Egyet csavar a gyftrün s palotája Van, kettőt dörzsöl a lámpán s feleségül veszi a szultán leányát, sőt a végén meg is &H a varáwlót akinek mindent köszönhet. Fázom és borzongok s rossz érzések saajadgálnak a mellemben — Luri nagyokat pialeg..boldogan és ártatlanul s azt mondja — juj de MÓp. még! Na jó. próbálkozom, még eggyel — a elmondom Ali baba és a negyven rablót A hideg veríték kiver, mir« a végére teek. Előbb a becaületfcs Aü baba kirabolja a rablókat! Aztán Aü babát becsapja á »aját testvére. A gonosz testvért diribdarabra vagdalják a rablók. VUzont a M*éges szolgáló sem esett a feje lágyára s kedves gazdáját éjazaka ősszevarratja egy vargával ét. eltemeti — közben a felesége utánahal bánatában — Luri nevet, én reszketek, csak legalább nappal