Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-01 / 196. szám

DÉLMAGYARORSZÁG UCOED. tacrketzioteg; Somogyi ucca , .AJr» . , . ElOEIZCTCS: Vasárnap, 1935 szeptember I. XI. évfolyam, 196. — - .'Nyou.uoI LlpOt ucca tO. Teletöm 13-00. . TAvlratl e* levélcím: OtlmooyarortzAa Szened. ELtf ClZETfiS: Havonta helyben 3.ZO, Budapetlen 3.00, KUlKtldDn egyes tzam Ara hsiköz. —, Ünnepnap IO Ilii. Hlrdetétek (elvétele tarifa szerint. Megfelenlk htllö klvOlelével naponta reggel. Szeptemberi gondok Milyen boldog idők voltak, amikor szeptember elsején az obligát vezércikkben az iskolai könyvek drágaságát, a beiratási költségek magasságát lehetett csak szóbahozni s a tisztviselő-szülők nehéz gondjait kellett csak megszólaltatni: honnan, miből fogják ezeket a költségeket előteremteni? A szeptemberi gondok megmaradtak, csak a gondoknak forrósa lett egészen más. A könyvek nem lettek olcsóbbak, a tankönyvek kiadóinak érdekei, azóta sem változtak, a beiratási di jak sem csökkentek, de mindezek fölé emelkedik az iskola s még inkább: az iskoláztatás problémája. Minek, mivégre végeztetjük el gyermekelnkkel az iskolákat, amikor az iskolai végzettség kenyeret nem ad s amikor a problémákat elburjánoztató, a legégetőbb kérdéseket elmélyítő s exisztenciát meg nem teremtő iskolai végzettséghez sem juthat hozzá mindenki. Még az sem, aki szorgalmával és tehetségével kvalifikálta magát a tudományos palyára. A numerus clausus is átalakul úgyis, mint intézmény, s úgyis, mint a keserűség forrása. Eddig csak annak akadályát látták benne, hogy diplomát szerezhessen mindenki, aki magában hivatottságot, vagy kedvet érzett, most, amikor a diploma — papirvaluta lett, inkább csak személyes inzultust, elkeserítő szerncséftlenséget lát benne mindenki, aki nem tud rajta keresztül jutni. Az egyetem ma a kenyérgond és pályaválasztás problémáját négy-öt évre prolongálja s nem utolsó sorban azért törekszenek ma az egyetemre, hogy prolongálni tudják az elhelyezkedés súlyos problémáját. Csak végezze el a gyerek az egyetemet, — mondogatják, — öt év alatt majd csak történik valami. Dyen csudaváró lett mindenki, aki a saját, vagy a legközelebbi hozzátartozói személyén keresztül érdekeltté vált ebben a szörnyű méretű és szörnyű sulyu kérdésijén. S az egyetemek kapuit ostromolják az optimizmus megszállottjai. A gyakorlati és tudományos pálya közötti exisztenciális különbségek megszűntek. A tudományos pálya kívánatosságával és — ne tagadjuk, a közízlés ítéletét: — előkelőségével szemben állott a gyakorlati pályának nagyobb exisztenciális nyugalma, a gyorsabb kenyérszer és s gyorsabb meggazdagodás lehetősége. De ma? Ma nem keres könnyebben az iparos, mint az orvos s a kereskedő éppúgy küzködik, mint az ügyvéd, a hivatalnok éppúgy panaszkodik, mint az iparos, a kereskedő, vagy a gazda. Egyformán nehéz kenyérhez jutni s egyformán könnyű elveszíteni a nehezen megszerzett kenyeret is. Egyformán nehéz megközelíteni a bivatal íróasztalát s a kereskedő pultját minden álláskutatónak és kenyérkeresőnek.. Nincs állás, nincs kenyér, nincs munka, nincs foglalkozás akár diplomával, akár diploma nélkül, akár a legragyogóbb elméleti felkészültséggel, akár a leggazdagabb gyakorlati ismeretekkel jelentkezik is érte a pályázó. Könnyű volt valamikor „gyakorlati palyara való lépést" tanácsolni a növendékeknek, akik latinból megbuktak, vagy számtanból „gyöngék" voltak. Ma - nincs gyakorlati pálya. A kereskedő, az iparos sokkal inkább foglalkozhatik hivatásának e 1 m eletével, mint gyakorlatával. Az asztalos hiaba tudja, hogy a legkitűnőbb asztalt hogyan kell elkészíteni, az építőmester hasztalan van tisztában a leggazdaságosabb és legművészibb építészeti feladat megoldási módjaival, ha nem tudnak termelni, nem tudnak dolf

ozni, nem tudnak produkálni, 1 e g g y ao r 1 a t i b b pályájuk is elméletivé válik. Ma minden pálya — tudományos, minden munka elméleti, az orvós, aki a tihanyi biológiai intézetben a rákok látószervének pótlását tanulmányozza, nem végez kevésbé gyakorlati munkát, mint az a kollégája, ki Szegeden várószobáidban — hiába várja a betegeket s a beteghez hivó telefoncsöngetést. Rettenetes ős tragikus hazugsággá vált az az iskolai böv ég, hogy nem az iskola, de az élet számára tanulunk. Az iskola prolongálja a szülők problémáját s emellett ismereteket terjeszt és nevel egy letűnt, régi világ számára. A gazdasági rend anarchiává bomlik; haláltáncba kezd minden, ami állandóság volt, az ember céltalanul ődöng az uj jelenségek között, amelyeknek értelmét felfogni nem képes s melyeknek jelentése előtte ismeretlen marad s az iskola tovább és változatlan lelkesedéssel tanítja a pun háborúkat, a konzekució temporumot s | a görög rendhagyó igéket. Az iskola és az élet nagy szakadékát a diploma és kenyér katasztrofális szakadéka érzékelteti. A diploma és kenyér között éppen olyan a távolság, mint az iskola és az élet között. Talán, ha az iskola meg tudná közelíteni az életet, a diploma is hamarabb tudna kenyeret adni birtokosának. A szeptemberi gondok az élet legnagyobb és legalapvetőbb gondjai fölé nőttek. Azelőtt az iskolai beiratás okozott gondokat, most az életbe nem tudunk beiratkozni, az életnek leszünk kimaradottjai, vagy bukott diákjai. Az iskola gondjából az iskoláztatás gondja nőtt ki. Milyen jó volna visszamenekülni abba a korba, amikor az ablativus absolutus s Pithagorasz tétele voltak a legnagyobb problémák s a legizgalmasabb kérdések. A világpolitika u] eseménye: a négus petróleum-szerződése » Eles bonyodalom és izgalmas feszültség az afrikai megállapodás midii — Angol-amerikai társaság bérbevette Abesszínia legértékesebb területeit Angol-olasz affér? London, augusztus 31. A Dailv Telegraph szombati számában azt a hirt közölte, hogy az abesszin császár eritrcai legértékesebb földterületének kihasználási jogát eladta egy angol-amerikai érdekeltségnek, de a Tana-tó vizierőinek értékesítése is angol kézbe került. Ezzel az üzlettel Abesszínia húszmillió fonthoz jut. Londonban általános feltűnést keltett az a hir, hogy a négus nagyszabású gazdasági engedményeket tett egy angol társaságnak Abeszszmia természeti kincseinek kiaki.ázására. Abesszin hivatalos helyen ugyan megerősítették, de angol mértekadó körökben tartózkodnak a nyilatkozattételtől. A legújabb hirek szerint amerikai társaságra! van szó. amelynél angol tőke van érdekelve. Különösen figyelemreméltónak tartják Londonban azt a tényt, hogv a szóbanforgó területek legnagyobb része az eritreai és szomáliföldi olasz gvürmatok határán terül el. A Presse Associated jelentése szerint angol hivatalos körökben semmit sem fudnak az angol és amerikai társaságról van szó, engedélyekről. Amig hivatalos megerősítés nem érkezik Londonba, addig nem hajlandó a dolognak indokolatlan fontosságot tulajdonítani. A kormánynak még csak arról sem volt tudomása^ hogy tárgyalások folytak. Kijelentik továbbá, hogy az angol kormány nem óhajt olyan lépésekét tenni, amelyek a jelenlegi olasz— abesszíniai viszály ügyét megnehezítenék. Felháborodás Rómában Róma, augusztus 31. Az olasz közvélemény uagy felháborodással fogadta azt a hirt, hogv ejry angol-amerikai társaság engedélyt kapott Etiópia gazdasági kihasználására. Az esti lapok hasábos jelentéseket közölnek a szerződés megkötéséről. A Tribuna megkérdezi, hogy a londoni kormányt tájékoztatták-e a tárgyalásokról. Véleménye szerint egyetlen pénzcsoport sem követné el aizt az ostobaságot, hogy gazdasági engedménvekről tárgyaljon olyan országról, amely rövidesen harcszintérré változik, ha nem bizonyos egy hatalmas kormány támogatásáról. Londoni hivatalos jelentés Londonban este a következő hivatalos közleményt adták ki: — Az angol kormány még nem kapott híva talos értesítést azzal a sajtóhírrel kapcsolatban. amely bejelenti, hogy Abesszínia kőola j és ásványtelepei kihasználási jogára engedményezés történt. A kormány mindamellett szükségesnek látja, hogy Anglia Abesszinia követét értesítse, hogy az ilyen koncesszióknak az lí)06. évi szerződés ^, cikkelye értelmében előzetes angol—francia - olasz véleménynyilvánítás tárgyául kell szolgálni. Az addis-abebai követet felhatalmazták, hogy amennyiben a híresztelések megfelelnek a valóságnak, tájé-