Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-11 / 180. szám

1935 augusztus Ti. BtCMAGYARORSÍSQ 3 Szegedi papucs és divafeipö­htilonlcgességck legnagyobb választékban ff A ff A cipőáruházban —-—— 11A Kelemen u 12. HH Nagyarányú fahéfesem­pészést lepleztek le Batfonyán Mdkó, augusztus 10. Tegnap éjjel Battonya határában nagyarányú fahéjcsempészést lepleztek le, amelyet Budapestről irányítottak. Pogyina Béla és Utasi Ambrus (álnéven Kovács László) Holinka János motorvezetővel, annak oldalkocsis motorkerékpárjával jártak le Battanyára. Itt La­katos György csanádapácai csempész volt segít­ségükre. összesen 40 mázsa fahéjat csempésztek át a határon 32 ezer pengő értékben, 48 ezer pengönyi vámmal rövidítve meg az államkincstárt. \ nyomozás során az egyik tanyán a szalma­Repülő felhők mögül kandikál a höld és szét­néz. Szicíliai falu fölött csodálkozva ragyognak a csillagok és az Alföld csendes szigetéről fény­jelek cikáznak, gyönyörű dalok szállnak és az ünneplő téren álmélkodó ezrek ülnek lelekzet­fojtva, hogy hallgassák .. Hegyen át, völgyön át utrakeltek, hogy a mi Dámunk fiatal, karcsú tornyai alatt találkozhas­sanak korunk legnagyobb zeneköltöivel.,. Akik ezekhez a felejthetetlen aran juezi szép na­pokhoz hozzásegítették városunkat, egész lelkük­kel küzdöttek Szeged nagy jövőjéért. Küzdöttek azzal a tudattal, ha erejük ellankad, el fog égni önöntüzében, az alkotás élni fog, csorbítatlanul, örökifjan, mindig uj szépségeket teremtve, hogy kárpótolja ezt a szenvedő várost balsorsaiért, küz­kődő szegénységeért, el hagyatottságáért... Ma a világ szeme tekint reánk ós a Dóm-téren zengő muzsika áthallszik az ország határain ... Szeged nagy lett, — és bízzunk; nagyobb lesz, mint volt... Egy nagyszerű nemzet kulturkészséggel nyúj­totta segítségül kezét, legnagyobb kincsét, leg­nagyobb zeneköltőjét küldötte zálogul nékünk és az olasx—magyar barátság dokumentuma és megpecsételése Mascagni halhatatlan muzsikája lett. Mascagni pedig maga hozta el nemzete üd­vözlését ... # A' Parasztbecsületet, hallottuk, ahogy a mes­ter ifjúi lázban, forradalmi fantáziájával elkép­zelte legremekebb alkotását. Számtalanszor történt már, hogy Santuzza és Turridu tüzes vad éne­kére összeszorult torkunk, számtalanszor ittuk fel gyönyörűséggel az Intermezzo lágy dallamait, most mégis valami nagy fény villant át ezen az operán. Mintha a költő, aki a szerelem és har­cok ifjúi éveiben alkotta meg müvét, benne val­lomásokat tett érzésekről, melyeket az ihlet adott ajkára, most ujra végigérezte volna, hogy vala­mikor május volt szivében. Minden hangból élet kelt ki, varázslat és bűbáj. Fokozása és betetőzése annak, amit muzsikával az élet erejéről, a szen­vedélyek lobogásáról, a sziv gyötrelmeiről ki­fejezni lehet. Livornó forró napsütésében érett meg a témák puhán elömlő édessége és a mégis minden pillanatban szétfeszülni készülő erő szer­telensége, az olasz temperamentum perzselő vad­sága. Mascagni zenét irt, amelyben a formát túllépte az ösztön, élő, izgalmas, drámai at­moszférája van a hangnak. Az »örök emberi « -t találta meg a zenében, aminek nem volt kezdete és nem lesz vége soha; időtlen időkig él. Amikor pedig a mü költője felemeli vezénylő pálcáját, elvész körülötte minden. Szent eksztázis szállja meg, mintha evangéliumot hirdetn\ Eb­MAOYAR avARTMANV. •yóeyu«rt*rekl>an kaphatói kazalben másfélmázsa, egy másik tanyán pedig egy cirokrakásban egy mázsa fahéjat találtak. A motorkerékpárt és a bűnjeleket elkobozták. Pogyi­nát és Holinkát sikerült elfogni. ben is tipikusan olasz. Tűzön, vízen, véren, ha­lálon keresztül viszi a vére és mindezt a feszült­séget átfonja a vallásos áhítat alázatos hite. * A reflektorok fénye mesebeli olasz falucskát világitímeg, üde kékségekkel, tarka házakkal, vi­rágokkal. Itália valóságos édes hangulata ele­venedik meg. Ansaldo mester, a római Operaház szcenikai korifeusa hozta el az illúziót, a festői képet a Dóm-térre. A festett kicsi templomban, zugnak a harangok ós lassan szállingózik a nép. ösí szokás szerint indul meg a szicíliai pre­cesszió angyalkákkal az élen, végig a hosszú lépcsőzetes, festői színpadon. Valaki vigyázza ezt a tradíciót, valaki viszi a világon mindenfelé, ahol Mascagni mester dirigál, hogy ugy legyen minden, ahogy álmaiban élte és elképzelte Pa­rasztbecsületét. Csendben, halkan rendezett Mascagniné. Megfogta a gyermekek kezét, vo­nalakat, irányokat szabott meg, <5 volt a játék formaadója. Évtizedek óta rója a színpadokat, szemével őrzi az ura szemét, pálcájának, muzsi­kájának intéseit és évtizedek óta, bármely vé­gén legyenek a világnak, a sziciüai kis falu prooessziója ugyanazt az utat járja. Van ebben valami lenyűgöző és megható, ellenállhatatlan ér­zelmesség. Talán emlékek ... talán fogadalom. *. Az elszakadt lelkű világban »az édenkertnek egy elkésett sugara...» Az olasz hangulat kitel jesedik, amikor színre lép Santuzza. Szép olasz nő Gobelli. Ceengően tömör, dos, szines hangja fellépésének első per­cétől fogva belegyökerezik a hallgatóba. Csupa kultura, diadalmas szépség az éneke. Egész em­ber a színpadon. Valódi forgószele a szenvedély­nek ez a játék. Ahogy tekint, fordul, könyörög, vagy dacosra dagad dühe, ennek az utolérhe­tetlen színésznőnek, egyaránt tökéleteset nyújt. Több ez a hires olasz játékkészségnél, ez a mű­vészet egy felsőbb foka. Nem tudjuk: az énekes­nőt csodáljuk-e jobban, vagy a színésznőt. Nino Bertellit szintén elbűvölve hallgattuk. Valóság­gal zenébe olvadt költemény ez a tenor. Finom lírai sziv, bensőség és drámaiság egyformán nagy 6tilosban jelentkezik nála. Búcsúja anyjától, egy­szerűen megrázó volt. Bizony nem egy szem­pár telt meg könnyel... Apollo Granforte hatal­mas, érces, impozáns baritonja szintén az est nagy élményeihez tartozott. Kulturált, nemes mo­dorban énekel, de hiszen nem is lehet másképen : a milanói Scala tagja .. . Bársony Dóra énekelte szépen az anyát és megérdemelt sikere volt Falus Editnek Lolo szerepéljen. A közönség szinte megbabonázva ült helyén, azután nercekig zúgott a (apför^eteg. Mindenki felállt helyéről és a legnagyobbaknak kijáró tisztelettel és hódolattal, rajongással és szeretet­tel ünnepelte Mascagnit ós elit-gárdáját. * Még jóformán fel sem ocsúdtunk, még fü­lünkbe zengtek az olasz géniusz hatalmas meló j diái, szorgos munkáskezek már bontották a szi­cíliai falucskát és építettek — Cremonában. He­gedűk villogtak meg a sötétben ... Hubay Jenő, a mi büszkeségünk lépett elő szellemében, zené­jében. Hegedűk és csellók léptek a színpadra, belőlük született történet, dráma. Mesteri elgon­dolással hozta szabadtéri színpadra Oláh Gusz­táv ezt a bájos és poétikus operát. Már a nyitányt is akcióval színesítette, moz­galmas képek, az ucca életének sok kedves jele­nete, gyerekek virgonckodása és készülődések nagy ünnepre, előfutárjai voltak a meginduló cselekménynek. A kiváló rendezőnek megszám­lálhatatlan sokaságú zseniális ötlete mindig mé­lyebb szimbólumokat rejteget. Elragadó volt, mint olvadt egybe zenekar és a műhely képe, mily felséges festői látványt nyújtott a hegedű­készítők kedves-vidám csapata, amely szinte át­menet nélkül emelkedett ki a zenekaritól. Valóság és játék nagyszerű egybeolvadása. Ebben a kép­ben érvényesült igazán a szabadtéri játék le­egyszerűsített hatásainak uj stílusa. Oláh pedig, ez a művész, aki minden újból ujabbat tud te­remleni, amit tér és adottság a legszebb meg­oldásokra inspirál. Csodálatosan hatásos volt a zárókép is. Nem maradt a rendezés mögött a zenei felépí­tés sem. Fleischer Antal tüzesen, mély megértés­sel tolmácsolta a világhírű zeneköltő nagyszerűi müvét. Énekelt a aenekar, minden mozzanatban átéltük a cselekményt, festett és dekorált, sírt és nevetett minden hegedű, minden hangszer. Fleischer valóban excelMlt művészetével. Halász Gitta koloraturája, mint a pacsirta, gu­ruló trilákkal, futamokkal csilingelve töltötte be a teret. Laurisin ízes játéka, muzikális éneke messze hangzott, Érdi érdekes és kellemes bari­tonja betöltötte az ünnepi teret és a sziveket Komáromy Pál, a podesta szerepében kedves, fe­lejthetetlenül közvetlen figurát alakított és Lo­sönczy György Ferrarija bársonyos hangon si­mult a nagyszerű játék stílusához. Dicséret illeti az Operaház nagyszerű balett­karát is, amely sok szint, hangulatot vitt a pom­pás játékba. Lenyűgöző hatása volt mindkét opera előadásá­nak a sokezer főnyi közönségre, amely ünnepi áhítattal a szivében távozott a Dóm-térről, ami­BelvAro»l Mozi Vasárnap, hétlí A legnagyobb atkerB magyar ttlaa! UJ példány Hyppolit a lakáf A legajenzioióaabb magyar film. megaléxi Bucsukeringö Rom&no Chopin elafi anerelméröl. e, O, Sztthenul Mozi Vasárnap, hétfőn Az uj szezon kiemelkedő produkciója Dr. Mefisztó A legizgalmasabb bűnügyi film. | Híradók 5, 5, 7, 9 leeúvextí tlxetéml feltételek mellett legolcsóbban besxerexüetölc Fekete Htíndor. Kosutö s.-ut 18. Tel. 20—27. modern üiglMis touraszüzletemüen Mrtós ondolálás fejmosás, manikűr, férfi fodríaiat s l icpolcsóbb. Próbálja me*: SchflntBid. Ti«sa Lsjoe krt 7.? A Parasztbecsület es A cremonai hegedűs ünnepi előadása a Szegedi Dóm-terén

Next

/
Thumbnails
Contents