Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-04 / 174. szám

•ZEOEO. Szerke*ztO*«g: Somogyi ucca _ . __ _ , . etöEiZETÉS: "ovonln he.yben 3.2t>, em- Telelőn: 23-33.- Kiadóhivatal. VACAPIIAn AllfllK7IIK 4 rtdéhen C* BudopMlen J.ttO, KUllSIdHn k«lctOnkOnyv>&r ét (egyIrodai Aradi 1,01,1 UQP> "UyUOilUa *«• e 40 penqö. - Egye n ara hétnöitxcca S. lelcloni 13-oe. - Nyomdai LOW ir. \fy fiiiA- nap lO, vaaAr- Ünnepnap 1® »lll. HirUpAt veca 19. Teleion: 13-OA. . TAvtraH delitek felvétele larlla sxcrlnl. í»leg»e«ft toretcimi OeimagyararuAa Szeaed. XI évfolyam 174 SZ lenlk Klvftteléyci na- . .t« reggel. Tegyük fel, hogy... Tegyulc fel, hogy tegnap este a késői órákban nem jön létre Genfben az ideiglenes megegyezés az érdekelt három hatalom között az abesszíniai kérdésben, hanem Laval, Eden és Aloisi báró eredmény nélkül mennek Haza, ki Parisba, ki Londonba, ld Rómába ..: Tegyük fel, hogy szakitás következik be London és Róma között, Anglia elzárja a szuezi csatornát, az olasz repülők pedig két órán belül összebombázzák a máltai angol erődítményeket ... Nem is szükséges, hogy mindezt mi tételezzük fel, egy vérmesebb olasz újságíró mór megirta mindezeket az eshetőségeket. Arra, hogy mi történik azután, adós maradt a felelettel. Valamikor, a már-már feledésbe merült boldog békének az idejében, mikor a boszniai okkupáció volt az utolsó reális háborús emlékünk és mikor a burháborunak, orosz—japán háborúnak és balkáni háborúnak a tüzesóvói csak megfestették az alkonyi eget, de nem égették le házunkat és nem pusztították gabona- és embervetésünk legjavát, szokástan volt az olyan kérdések felvetése, hogy mi történik, ha ki talál törni az a bizonyos nagy háború. Akkor ez a kérdés volt a ráérő agyak politikai keresztrejtvénye, melyben felelősség nélkül lehetett kitölteni a barátok és ellenségek csoportosulásának kockáit. Talán voltak még olyanok is, akik tespedésnek érezték a békét és titokban remélték a nagy idegizgalmat, amely fel fogja korbácsolni az egész világot. De ma? Ma személyes tapasztalatból, sőt nagyon sokan személyes élményből tudjuk, hogy mi a háború. Tudjuk, hogy a háború nem egyszerű mérkőzés, amelyben van győző és legyőzött, hanem szörnyűséges összeomlása mindennek, amit a kultúra és civilizáció megteremtett. Tudjuk, hogy a háború értékek és életek pusztulása, tömérdek könny és megmérhetetlen szenvedés. Tudjuk, hogy a háború szörnyűséges örvény, amely nemcsak azokat pusztítja el, akik belevetik magukat, hanem szüntelenül szélesedve magával ragadja a többieket, a semlegeseket, a háborús érdekeltségen kivül állókat, a békét akarókat is. Ne tegyünk fel azért ilyen kérdéseket. Hiszen láthatjuk, hogy a gazdasági és politikai érdekeknek az egész világra kiterjedő összefonódottsága mellett nincsenek elszigetelt es bizonyos terűletekre lokalizálható problémák. Hiszen láthatjuk, hogy az abessziniai konfliktus, ahol egy félvad ország került szembe a gyarmati reménységeiben sokszor csalatkozott és emberfölöslegét elhelyezni nem tudó Olaszországgal, miként tudja megmozgatni az egész világot Londontól Tokióig és a háború pusztításain kivül miként tudja előre vetíteni a szines és fehér fajok harcának eddig még nem is ismert rémképeit. Láthatjuk, hogy csak egy hajszál választott el a háborútól s ez a Ívijszál még ma is n.egva.i, csak ideiglenesen félretolták a gépfegyverek, ágyuk és tankok útjából. Ideges izgalomban él az egész világ és gyengén van megalapozva a bekenek genfi építménye. Időről-időre csak formulák seginl át a Népszövetség bölcseit a legsúlyosabb kérdéseken, de ugyanakkor csillognak a szuronyok erdei, épülnek n földalatti betonvarak, ijesztő nagyszerűségben sorakoznak a tankok 8 szárazföldön, az uszó erősségek a tengeren és a halált szóró gépmadarak a levegő óceánjában. A kérdésre itt van a felelet s az apokalipszis felfokozott szörnyűségei idéződnek fel, ha ilyen kérdések nyomán akarjuk fellibbenteni a jövőnek szaiszi fátyolát. A kölcsönös bizalmatlanság megfertőzött légkörében születhetnek az ilyen kérdések s az ilyen kérdéseknek felvetése fokozza, növeli, érleli ismét a kölcsönös bizalmatlanságot. Ez a modern nagyhatalmi politikának circulus vitiosusa, melynek súlyát, nyomását érezzük valamennyien. Érezzük az autarkiás törekvésekben, a fegyveres készülődésekben, az élet megnehezedésében, az emberek és gondolatok szabad forgalmának megkötésében, a magunk küzködésében és gyermekeink jövőjének bizonytalanságában .. . Ne tegyük fel a vészes kérdéseket. Tegyük fel inkább, hogy megtaláljuk a békének útjait és a béke eszközeivel tudjuk biztosi'ani a világnak és ennek a kicsiny országnak szebb jövendőjét. Tegyük fel, hogy több jólétet, a szabadságnak nagyobb mértékét és a gondtalanabb megélhetést tudjuk megtalálni az épen elég megpróbáltatáson átment emberi társadalom számára. A Népszövetség Tanácsa elfogadta a francia-angol-olasz javaslatot A béke reményében felezték be a Tanács ülésszakát Genf, augusztus 3. A Népszövetségi Tarát'** este 7 órakor nem nyilvános ülésre ült össze. A ' Tanács Litvinov elnökletével negyedóráig tartó zárt ülés után nyilvános ülésre ült öszsze. Az elnök felkérte az abesszin képviselőt. , foglaljon helyet a Tanács asztalánál. Litvinov bejelentette, hogy két határozati javaslatot terjesztettek a Tanács elé. Az első határozati javaslat a következőket tartalmazza: — A Népszövetség Tanácsa az ualuali Incidens tárgyában létrejött május 25-i határozaté; a utalással és megállapítva, hogy a békéltető bizottság munkálatai megakadtak, továbbá tekintettel arra, hogy a békéltető bizottság nem foglalkozik oJVan kérdéssel, amely nem tartozik hatáskörébe" kijelenti, hogy az ualuali kérdés megoldása nem fflgg a szuverénitási kérdés tisztázásától A Tanács tudomásul veszi a feleknek azt a szándékát, hogy a békéltető tárgyalásokat folytatják. Tudomásul veszi egyben azt is, hogy a békéltető bizottságba egy ötödik tagot neveznek ki. számítva arna, hogy az ujra meginduló tárgyalások eredményre vezetnek, mégpedig 1985. szeptember 1-ét megelőzően. A Tanács felkéri a két kormányt, hogy íegkésőbb szeptember 4-én tudassák a kőztük fennforgó viszálv mikénti elintézését és rendezésé*. A második határozati javaslat a következőket mondja: — A Tanács elhatározza, hogy szeptember t-én minden körülményre való tekintet nélkiil összeül, hogy megvizsgálja az Olaszország és Abesszínia közötti viszonyt és annak minden vonatkozását. A határozati javaslatok felolvasása után az elnök szavazásra tette fel a kérdést Abesszínia képviselője kijelentette, hogv ;iz abesszin kormány áldozatokat hozott a béke érdekében, dc meghajlik a Népszövetség Tanácsa határozata előtt. Báró A 1 o i s i. Olaszország képviselője kijelentette, hogv az olasz kormány nevében hozzájárul az első határozati javaslathoz, a második határozati 'avaslatnál azonban tartózkodni fog a szavazástól. Ezután Laval. Franciaország képviselője állott fel szólásra. — Munkánk nehéz és fáradságos volt — mondotta —, de a rendelkezésünkre álló időnek köszönhető, hogv sikerült megállapítani azt a szöveget, amelv " a " békeftétó munkáját öleli fel. Az ötödik bizottsági tag kinevezése reményi nyújt arra, hogy minden megtörtént az ualuali kérdés végleges elintézése érdekében. A Tanács újból megfelelt hivatásának és ennek az egész világ örvendeni fog. Közvetlen feladatunkat befejeztük, «le még más kérdések megoldása is vár reánk. Ezután Eden, Anglia képviselője szólalt fel, majd Litvinov mondott köszönetet a nagyhataltnak képviselőinek. Végül Dánia és Argentína képviselője mondott beszédet. Az első számú határozati javaslatot egvhangulág fogadták el. A második számú határozati javaslatnál az olasz kiküldött tartózkodott a szavazástól. Litvinov este 8 órakor berekesztette a Népszövetségi Tanács 87. ülésszakát. A háromhatalmi tárgyalások Genf, augusztus 3. A hárohatalmi tárgyalások Parisban tiz nap niulva kezdődnek. E'maradt a délelőtti ülés Genf, augusztus 3. \ Népszövetség' Tanács szombat délelőtt tiz órára összehívott nyilvános záróülését estére halasztották, mert az abesszin küldöttség a tegnap elfogadott tervet \ddisAbebában a négus elé ter jesztette. Néhány részletkérdés li- lá.ása is hozzájárult az ülés ellialiwzlásáho'. fiz ügy egyelőre rendezettnek tekinthető Gen,f, augusztus 3. A zárt ajtók mögött létrejött megoldási terv két részből állna. Vz első rés« a Tanács elé terjesztendő határozati javaslat, a másik rész pedig egy levéllieli nyilatkozat, amelyet a háróm hatak»m az 1906. évi szerződés alapján meginduló tárgyalásokra tesz a Tanács so» röfi elnökének. V határozati javaslat lényege m kő» étkező: 4 Tanács megismétli május 35-iki határozatát ét? megállapítja, hogy a békéltető bizottság tir* gyaláéHi megfeneklettek, tudomásul >«&zi tovab* bá, hogy mmdftei vifébm ál'ó fél kéri 0 békél*