Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-31 / 195. szám

DÉLMAGYARORSZÁG baypff^ti*. ffomntm mrrrtk - , . . _ . BlOEIZETtS: Havonta helyben 3.20, kl.1. ...TelelomaMSUlttadSlvaial. SZOIllbdf. 1935 aHOUSZlllS 31. « tod^len kurnidS. kOlctankOnyTtAr «• legyliodat Aradi • aw "" ».4ü pengő. — Eor« «rAm Ara Mlkttsocca Sw Telefoni 13-00. _ Nyomda: Lów Ara ÍO fillér MV t©, -va»Ar- Ünnepnap !• HirUpót ncca »>. Telelom 13-OA.. TAviraM __ __ _ _ íeíé^W tolvéJele larU* ateriní. MegferarortzAa »xefled. XI. évfolyam, 195. —•' a-aa>a wagei. Kurszalón Szolt az idegeinek, Hazai idegenek es külföldiek egyaránt, akik a nyári hónapokban Szegedre vetődnek és itt töltenek néhány hetet, vagy néhány napot, nagyon kellemes Impressziókkal hagyják el a várost. Tetszik nekik Szeged, meglepetést jelenít számukra, nem vártak tőle annyit, mint amennyit nyújtott. Gyönyörű a Dóm-tér, érdekes a fogadalmi templom, a Széchenyi-tér beillene akármelyik világváros kereteibe, Újszeged kellemes, a rózsaliget tündéri, a Tisza szelid és csalogató. A Kultúrpalota kincseit érdemes megnézni és érdekes, ritka látnivalókat nyújt a ferences barátok muzeuma az alsóvárosi Mátyás-templomban. Szóval nagyszerűen eí lehet tölteni néhány napot az Alföld csöndes fővárosában, amely pihentet, megnyugtat, felüdíti — a maga végtelen nyugalmával. Azok az idegenek, akik néhány napot töltenek Szegeden, szétviszik és szétvitték a város jó hirét. Értékes propagandát végeznek önzetlenül, meggyőződésből. Szeged idegenforgalmának fokozása érdekében, rábeszélik barátaikat, ismerőseiket, hogy látogassanak el Szegedre, töltsék itt szabadságukat, mert itt jól fogják magukat érezni, pihenhetnek, szórakozhatnak, nyaralhatnak, még pedig olyan olcsón, mint talán sehol másutt a világon. Ennek a propagandának köszönhető, hogy évről-évre növekszik azoknak a szórna, akik Szegedre szegődnek el fizető vendégnek. Egy hétre, két hétre, háromra, esetleg négyre. A baj a második héten kezdődik, amikor elfogynak a szegedi látnivalók, kimerülnek a szórakozási lehetőségek, jelentéktelenné válnak a ki nem használt, a parlagon hagyott adottságok. • Az idén is nyaral Szegeden néhány osztrák Vendég. A legtöbb Bécs lármájából menekült Szeged csöndjébe és azelső héten nagyszerűen érezte magát. A második héten azonban valami megmagyarázhatatlan nyugtalanság fogta el, valami kifürkészhetetlen elégedetlenséget érzett. A harmadik héten pedig panaszolta el csalódását: l ^ze£eden nem értenek az idegenforgalomhoz, még nem tudják teljesen kielégíteni az idegenek kívánságait, pedig erre meg lenne minden lehetőség. Tessék végignézni a strandokon. Néptelen a part. Alig lézeng rajta egy-két kitartó fürdőző. Pedig az idő remek. Szebbet, jobbat nem is lehetne kívánni a fürdőzéshez még a főszezonban, még Júliusban sem. A levegő forró, a nap erősen süt, a viz selymes és langyos. Még sem kiyánkoznak az emberek a fürdőbe... Sem az "Jegének, sem a szegediek. Hogy miért nem? Mert meguntákakopárpartofc, amely ö homokon, a vizén kivül semmit sem nyújt, tgy-két hét elég az ilyen fürdőzésből. — Milyen más lenne a helyzet, ha állna a m o d e r n városi strand, amelyről anynyit cikkeznek a szegedi újságok és amelyek szükségességét állítólag már. régen elismerte mindenki. Milyen mas lenne Szeged nyari élete, idegenforgalma, ha nem tétovázzanak, nem tárgyalnának annyit, hanem már r e g e n felépítették volna ezt az annyira_ szükséges intézményt. A modern strandfürdő körül egészen újszerű fürdőélet alakulna ki. A strandfürdő rövid időn belül kitermelné a maga mellékintézményeit. Lenne talán kurszalón is. ahol összetalálkozhatnának a Szegeden nyaraló idegenek, megismerkedhetnének egymással, igazi fürdőéletet élhetnének. Igy csak unatkozunk a strandon, vagy az uszodában, de kénytelenek vagyunk a vizben maradni, mert megrémülünk, ha arra gondolunk, hogy hová menjünk, hová mehetünk a fürdőből... Elszigetelten, magányosan élünk és egyre jobban unatkozva és egyre türelmetlenebbül morzsolgatjuk le a szabadságra szánt időnk hátralevő óráit. Alig várjuk, hogy vége legyen, hogy mehessünk haza, pedig amikor megérkeztünk Szegedre, megkönnyebbülten lélekzettünk fel, mert az első héten azt hittük, hogy nagyszerűen eltölthetjük itt a pihenésre szánt heteket:. Ezen a lehetetlen helyzeten kell változtatniuk a szegedieknek, hizen olyan könnyen változtathatnak' rajta, hiszen a változtatás minden szükséges előfeltétele gazdagon áll rendelkezésükre. A keretek megvannak, szépek, csak tartalommal kell kitölteni őket, különben nem számithatnak állandó komoly és fokozódó idegenforgalomra. Az osztrák vendégnek, ugy érezzük, száz százalékig igaza van. Igazát a szegediek bizonyítják a legjobban, akik augusztus második felében szintén már végét érzik a fürdőszezonnak, elkerülik az elnéptelenedett parkokat akkor is, ha forróbban tüz a nap, ha langyosabb a viz, mint a legforróbb juliusi napokban. Maga a kopár part a nyár végén, az utószezonban már a szegedieket sem elégítheti ki. Végre tényleg tenni kéne valamit. A klsantant-konferenda éles határozata a Habsburg-restauráció és a revizió ellen kisantantállamok továbbra is ellenségei maradnak minden restaurációs kísérletnek* Hűség a Népszövetséghez, a dunai-egyezmény és a fegyverkezés Bled, augusztus 30. A kisantant külügyminisztereinek pénteki tanácskozásán három pontról volt szó: a dunai egyezmény tervéről, az olasz— abesszin viszályról Genffel kapcsolatban és a Szovjetoroszországgal való kapcsolatokról. A tanácskozásokon a dunai kérdésről a megbeszélő* az olasz emlékirattal kapcsolatban folyt. Az emlékirat megnemtámadás, benen unatkozás és tanácskérés elvén alapuló egyezmény megkötését* javasolja. Ugylátszik, hogy a kisantant ha elvben talán hajlandó is elfogadni ezeket a javaslatokat, de határozott fentartással él a benemavatkozás tekintetében. A kisantant szerint ebben a pont-« ban változatlanul érvényben kell maradnia annak az elvnek, hogy a Habsburgok visszatérésének kérdése nemzetkőzi kérdés Ezt a szempontot diplomáciai uton Franciaország elé tárták. Az olasz—abesszin viszály tárgyában a kis* antant meg akarja őrizni határozott szabadságát ée tartózkodó magatartást tanusit, várva a nagyhatalmak, nevezetesen Anglia állásfoglalását. Szovjetoroszországgal való kapcsolatok kérdésében teljesen ismerik Moszkva törekvéseit ós a benyomás az, hogy Jugoszlávia a kommunistapropagandai tekintetében biztosítékokat kíván kapni, mielőtt a jugoszláv—szovjet viszony kérdésében ujabb lépéshez járulna hozzá. A tanácskozásokat délután is folytatták. A megbeszélések főtárgya ismét a Duna-egyezmény volt. Az értekezlet e6te véget ért. Hét pont Bled, augusztus 30. Az értekezletről éjszaka közleményt adtak ki. amely hét pontba foglalva ismerteti az értekezlet lefolyását és a létrehozott döntéseket. Az 1. pont hangoztatja a kisantantállamok egységét, politikai. diplomáciai, gazdasági és katonai téren egyaránt. Ez az egyséé nagyobb és erősebb, mmt valaha volt. A 2. pont utal arra, hogy a kisantantállamoknak minden erőfeszítése arra irányul, hogy megőrizze a békét és miután a békének egyetlen biztositéka a Népszövetség, a kisantantállamok hivek maradnak a Népszövetséghez, bármiképen alakul is a helyzet. A 3. pont szerint a kisantantállamok kormánvai meg vannak győződve arról, hogv a jelenlegi külpolitikai helyzet nehézségeit lényegesen csökkenteni lehet a keleti egyezmény és a Dunaegvezménv megkötésével. Ezt a két egyezményt a lehető legrövidebb idő alatt tető alá kell hozni. A dunai egyezménynek az a cél ja, hogy biztosítsa egyes államok belső politikájának kölcsönös tiszteletben tartását, valamint biztosítékul szolgáljon az egyezményt aláíró államok nak területi épségük és politikai függetlenségük tekintetében. Az egyezménynek őszinte és baráti légkört kell teremteni egyrészt a kisantantállamok, másrészt Ausztria és Magyarország között. Ebben az egyezményben látja a kisantant barátságos és békés viszonyának alapjait Németország és Olaszország felé is. Ezért lojálisán közre akar működni az egyezmény megkötésénél azzal a feltétellel, hogy nemzeti érdekeik megfelelő védelemben részesülnek. A kisantantállamok arra törekszenek, hogy a jelenlegi tárgyalások kedvező eredménnyel járjanak. A 4. pont a fegyverkezési egyenjogúság kérdésével foglalkozik- A kisantantállamok kormánva továbbra