Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-31 / 195. szám

DÉLMAGYARORSZÁG baypff^ti*. ffomntm mrrrtk - , . . _ . BlOEIZETtS: Havonta helyben 3.20, kl.1. ...TelelomaMSUlttadSlvaial. SZOIllbdf. 1935 aHOUSZlllS 31. « tod^len kurnidS. kOlctankOnyTtAr «• legyliodat Aradi • aw "" ».4ü pengő. — Eor« «rAm Ara Mlktts­occa Sw Telefoni 13-00. _ Nyomda: Lów Ara ÍO fillér MV t©, -va»Ar- Ünnepnap !• Hir­Upót ncca »>. Telelom 13-OA.. TAviraM __ __ _ _ íeíé^W tolvéJele larU* ateriní. Megfe­rarortzAa »xefled. XI. évfolyam, 195. —•' a-aa>a wagei. Kurszalón Szolt az idegeinek, Hazai idegenek es kül­földiek egyaránt, akik a nyári hónapokban Szegedre vetődnek és itt töltenek néhány he­tet, vagy néhány napot, nagyon kellemes Impressziókkal hagyják el a várost. Tetszik nekik Szeged, meglepetést jelenít számukra, nem vártak tőle annyit, mint amennyit nyúj­tott. Gyönyörű a Dóm-tér, érdekes a fogadal­mi templom, a Széchenyi-tér beillene akár­melyik világváros kereteibe, Újszeged kelle­mes, a rózsaliget tündéri, a Tisza szelid és csalogató. A Kultúrpalota kincseit érdemes megnézni és érdekes, ritka látnivalókat nyújt a ferences barátok muzeuma az alsóvárosi Mátyás-templomban. Szóval nagyszerűen eí lehet tölteni néhány napot az Alföld csöndes fővárosában, amely pihentet, megnyugtat, felüdíti — a maga végtelen nyugalmával. Azok az idegenek, akik néhány napot töl­tenek Szegeden, szétviszik és szétvitték a vá­ros jó hirét. Értékes propagandát végeznek önzetlenül, meggyőződésből. Szeged idegen­forgalmának fokozása érdekében, rábeszélik barátaikat, ismerőseiket, hogy látogassanak el Szegedre, töltsék itt szabadságukat, mert itt jól fogják magukat érezni, pihenhetnek, szórakozhatnak, nyaralhatnak, még pedig olyan olcsón, mint talán sehol másutt a vilá­gon. Ennek a propagandának köszönhető, hogy évről-évre növekszik azoknak a szórna, akik Szegedre szegődnek el fizető ven­dégnek. Egy hétre, két hétre, háromra, esetleg négyre. A baj a második héten kezdődik, amikor elfogynak a szegedi látni­valók, kimerülnek a szórakozási lehetőségek, jelentéktelenné válnak a ki nem használt, a parlagon hagyott adottságok. • Az idén is nyaral Szegeden néhány osztrák Vendég. A legtöbb Bécs lármájából menekült Szeged csöndjébe és azelső héten nagy­szerűen érezte magát. A második héten azon­ban valami megmagyarázhatatlan nyugtalan­ság fogta el, valami kifürkészhetetlen elége­detlenséget érzett. A harmadik héten pedig panaszolta el csalódását: l ^ze£eden nem értenek az idegenforga­lomhoz, még nem tudják teljesen kielégíteni az idegenek kívánságait, pedig erre meg len­ne minden lehetőség. Tessék végignézni a strandokon. Néptelen a part. Alig lé­zeng rajta egy-két kitartó fürdőző. Pedig az idő remek. Szebbet, jobbat nem is lehetne kí­vánni a fürdőzéshez még a főszezonban, még Júliusban sem. A levegő forró, a nap erősen süt, a viz selymes és langyos. Még sem ki­yánkoznak az emberek a fürdőbe... Sem az "Jegének, sem a szegediek. Hogy miért nem? Mert meguntákakopárpartofc, amely ö homokon, a vizén kivül semmit sem nyújt, tgy-két hét elég az ilyen fürdőzésből. — Milyen más lenne a helyzet, ha állna a m o d e r n városi strand, amelyről any­nyit cikkeznek a szegedi újságok és amely­ek szükségességét állítólag már. régen elis­merte mindenki. Milyen mas lenne Szeged nyari élete, idegenforgalma, ha nem tétováz­zanak, nem tárgyalnának annyit, hanem már r e g e n felépítették volna ezt az annyira_ szükséges intézményt. A modern strandfürdő körül egészen újszerű fürdőélet alakulna ki. A strandfürdő rövid időn belül kitermelné a maga mellékintézményeit. Lenne talán kurszalón is. ahol összetalálkozhatnának a Szegeden nyaraló idegenek, megismerked­hetnének egymással, igazi fürdőéletet élhet­nének. Igy csak unatkozunk a strandon, vagy az uszodában, de kénytelenek vagyunk a viz­ben maradni, mert megrémülünk, ha arra gondolunk, hogy hová menjünk, hová mehe­tünk a fürdőből... Elszigetelten, magányo­san élünk és egyre jobban unatkozva és egy­re türelmetlenebbül morzsolgatjuk le a sza­badságra szánt időnk hátralevő óráit. Alig várjuk, hogy vége legyen, hogy mehessünk haza, pedig amikor megérkeztünk Szegedre, megkönnyebbülten lélekzettünk fel, mert az első héten azt hittük, hogy nagyszerűen el­tölthetjük itt a pihenésre szánt heteket:. Ezen a lehetetlen helyzeten kell változtatniuk a szegedieknek, hizen olyan könnyen változ­tathatnak' rajta, hiszen a változtatás minden szükséges előfeltétele gazdagon áll rendelke­zésükre. A keretek megvannak, szépek, csak tartalommal kell kitölteni őket, különben nem számithatnak állandó komoly és fokozódó idegenforgalomra. Az osztrák vendégnek, ugy érezzük, száz százalékig igaza van. Igazát a szegediek bi­zonyítják a legjobban, akik augusztus máso­dik felében szintén már végét érzik a fürdő­szezonnak, elkerülik az elnéptelenedett par­kokat akkor is, ha forróbban tüz a nap, ha langyosabb a viz, mint a legforróbb juliusi napokban. Maga a kopár part a nyár vé­gén, az utószezonban már a szegedieket sem elégítheti ki. Végre tényleg tenni kéne valamit. A klsantant-konferenda éles határozata a Habsburg-restauráció és a revizió ellen kisantantállamok továbbra is ellenségei maradnak minden restaurációs kísérletnek* Hűség a Népszövetséghez, a dunai-egyezmény és a fegyverkezés Bled, augusztus 30. A kisantant külügyminisz­tereinek pénteki tanácskozásán három pontról volt szó: a dunai egyezmény tervéről, az olasz— abesszin viszályról Genffel kapcsolatban és a Szovjetoroszországgal való kapcsolatokról. A ta­nácskozásokon a dunai kérdésről a megbeszélő* az olasz emlékirattal kapcsolatban folyt. Az em­lékirat megnemtámadás, benen unatkozás és ta­nácskérés elvén alapuló egyezmény megkötését* javasolja. Ugylátszik, hogy a kisantant ha elvben talán hajlandó is elfogadni ezeket a javaslato­kat, de határozott fentartással él a benemavatko­zás tekintetében. A kisantant szerint ebben a pont-« ban változatlanul érvényben kell maradnia annak az elvnek, hogy a Habsburgok visszatérésének kérdése nemzetkőzi kérdés Ezt a szempontot diplomáciai uton Franciaország elé tárták. Az olasz—abesszin viszály tárgyában a kis* antant meg akarja őrizni határozott szabadságát ée tartózkodó magatartást tanusit, várva a nagy­hatalmak, nevezetesen Anglia állásfoglalását. Szov­jetoroszországgal való kapcsolatok kérdésében tel­jesen ismerik Moszkva törekvéseit ós a benyomás az, hogy Jugoszlávia a kommunistapropagandai tekintetében biztosítékokat kíván kapni, mielőtt a jugoszláv—szovjet viszony kérdésében ujabb lé­péshez járulna hozzá. A tanácskozásokat délután is folytatták. A meg­beszélések főtárgya ismét a Duna-egyezmény volt. Az értekezlet e6te véget ért. Hét pont Bled, augusztus 30. Az értekezletről éjszaka közleményt adtak ki. amely hét pontba foglalva ismerteti az értekezlet lefolyását és a létreho­zott döntéseket. Az 1. pont hangoztatja a kisantantállamok egységét, poli­tikai. diplomáciai, gazdasági és katonai téren egyaránt. Ez az egyséé nagyobb és erősebb, mmt valaha volt. A 2. pont utal arra, hogy a kisantantállamoknak minden erőfeszítése arra irányul, hogy megőrizze a bé­két és miután a békének egyetlen biztositéka a Népszövetség, a kisantantállamok hivek ma­radnak a Népszövetséghez, bármiképen alakul is a helyzet. A 3. pont szerint a kisantantállamok kormánvai meg vannak győződve arról, hogv a jelenlegi kül­politikai helyzet nehézségeit lényegesen csök­kenteni lehet a keleti egyezmény és a Duna­egvezménv megkötésével. Ezt a két egyezményt a lehető legrövidebb idő alatt tető alá kell hoz­ni. A dunai egyezménynek az a cél ja, hogy biz­tosítsa egyes államok belső politikájának köl­csönös tiszteletben tartását, valamint biztosí­tékul szolgáljon az egyezményt aláíró államok nak területi épségük és politikai függetlensé­gük tekintetében. Az egyezménynek őszinte és baráti légkört kell teremteni egyrészt a kisan­tantállamok, másrészt Ausztria és Magyaror­szág között. Ebben az egyezményben látja a kisantant barátságos és békés viszonyának alapjait Németország és Olaszország felé is. Ez­ért lojálisán közre akar működni az egyezmény megkötésénél azzal a feltétellel, hogy nemzeti érdekeik megfelelő védelemben részesülnek. A kisantantállamok arra törekszenek, hogy a je­lenlegi tárgyalások kedvező eredménnyel jár­janak. A 4. pont a fegyverkezési egyenjogúság kérdésével foglal­kozik- A kisantantállamok kormánva továbbra

Next

/
Thumbnails
Contents