Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-25 / 190. szám

IU55 augusztus 25. 0tCWXGT*l*ORSE*O Asz olvasó rovata Igen tisztelt Szerkesztőség! Szíveskedjék soraimnak nb. lapjukban helyet adni, hogy megvilágítsam az alig párnapos 6 órai záróra dolgát, hogy nekünk, az alkalmazottaknak is legyen időnk a fáradtságos munka után egy kis pihenőre. Ezt — ugy tapasztalom — egyesek még nem tették magukávé. A város közepén, a Széchenyi-téren, a Belvárosban, 6 órakor- legördülnek a rollók és minden kereskedő alkalmazottjával együtt vidáman elhagyja az üzletét. Ellenben a központtól távolabb eső egyes helyeken, egyesek szintén lesik a másikat, hogy — ő legyen az utolsó, aki zár. Mire jó ez? Az alkalmazottakat —igy tovább — bent tartják 7 óráig is és zárt ajtók mögött dolgoznak, ha vevő akad, kiszolgáljuk. Kérem, itt a hatóságnak kellene közbelépni és aki nem alkalmazkodik a rendelethez, azt meg kellene bírságolni. Egyik kereskedő a másik rovására és a rendelet1 ellenére nem tarthat nyitva tovább, akkor, mikor a kereskedők legnagyobb része magáévá tette az alkalmazottakkal együtt a nemes célt és igyekszik pontosan eleget tenni a rendeletnek. Hogy örülnek azok a családok, amelyeknek gyermekei 8—9 óra helyett már 7 órakor velük tölthetik az estét, például a Somogyi- és Klebelsberg-telepen, stb., de nézzünk egy kicsit a női alkalmazottakra is, kinek szülei tudják, hogy gyermekeik 6 óra 10 perckor otthagyják a munkát és 7 órakor már otthon lehetnek. Felkérünk mindenkit, tegyék lehetővé, hogy a rendelet szerint mindenki 6 órakor zárjon. Szíves közlésükért köszönettel. (Aláírás.) Hölgyeim! fia szépen, jól és olcsón akarnak ondolállatni, SS WALTRICH SSTSTS: Tartós ondolálás, hajfestés, manikűr. Ctak egyteer próbálta meg! Legújabb férfi cipőmodellek „bemutatása RRCZ -cipő sza Ionban, Kölcsey ucca 7. az. CARLTON SZÁLLODA DUNAPART BUDAPEST títterem — Kávéház Polgári étterem Telefon — Folyóvíz minden szobában. Mérsékelt árak! Csillárt MTCOR csiiMrgoar M|Af szegedi üzletében vdsdrbltont Néhány tájékoztató ár: 3 lángú modern ebédlöcsfllár ...... P ».* 4 » 99 _ 99 Villamos vasaló 5 évi lóléllással ..... 6.SO Állólámpa, modern 3.SO METEOR villamossági és Csillár-Oljár R. T. Sieged> Ullctc: KÁRÁSZ UCCA II. TÍLEFON. 35-70. KetfceM flxctésl feltétele*. MM k«ayv«cskére« öavl bltcl. Ker/iik2Q Itfrakg/nnk megttsUiniéaéi Az ügyvédi kar becsülelének testületi védelme Az ijmberek többsége abból él, hogy mások részére dolgozik, mások javára, mások ügyében, bajában fejti ki a munkáját Szakismeret mellett általában jóhiszeműség és tisztesség elengedhetetlen ahhoz, hogy mások részére értékes munkát végezhessünk. S a társas együttlét zavartalanságának egyik legnevezetesebb feltétele, hogy a jóhiszeműség és tisztesség egyetlen munkából se i hiányozzék. Nagyon eltérők ugyan a vélemények arról, hogy mely munkatéren mi a jóhiszeműségnek és a tisztességnek szükséges mérit&e; de, hogy nélkülük boldogulást senki sem remélhet, abban a tisztességes emberek társadalma egyetért. Mindenesetre helyesnek tűnik fel a jóhiszeműségnek és tisztességnek annál teljesebb mértékét követelni a munkában, minél magasabb rendű a társadalmi szükségletek végtelenjében az a tevékenység, amiről éppen szó van. Mások ügyéneik-bajának intézése a legmagasabb rendű tennivalók közé sorozandó s akik az életük munkáját erre áldozzák, a jóhiszeműségnek és tisztességnek legnagyobb mértékével kötelesek munkabérükön forgolódni. Az ügyvédek kétségtelenül ide tartoznak. Jóhiszeműség és tisztesség legfontosabb elemei az egyéni és testületi becsületnek: S a fegyelmi szabályzat jóságának, amely arra van rendelve, hogy a testületi becsület épsége teleti őrködjék, próbaköve az • határozottság, biztosság és gyorsaság, amellyel a testületi becsület ellen intézett támadásokat fogadja és vfazszaverí. A katonatisztek testületében, a tisztikarban rég kialakult a becsületügyi eljárás, amely mint a legerélyesebb fegyelmező mód, azonnal alkalmazásra kerül, mihelyst csak legkisebb kétség merül Ís fel az iránt, hogy a testület valamely tagjának szóbajöhető cselekedete érinti a testület becsületét. Akármint vétókedhetik Valaki arról, hogy a katonai becsűletügyi eljárás túlzásai sok praapojui xzv 'Tpnaono js^Bpprz saa»t*»t®J telen elismerni, högy ezek a jelenségek legfeljebb az irányadó szabályok hiányossága miatt fordulnak elő, de csak helyeselhető maga az elv, hogy a testűlet becsületének épsége ellen Intézett minden támadást érzékenyen fogadjon és öntisztítás utján a leghatározottabban és a leggyorsabban visszaverhessen maga az a testület, amelyet a támadás érint. Nincs mit takargatni és szépíteni azon, hogy ,reform"-kormányzatunk jellegét az állami ügyeink legfőbb irányítása és igazgatása körül határozó többség katonai neveltsége adja meg. Az a katonai neveltség, amely abban az időben bocsátotta le gyökereit, amidőn még cs. és kir. hadiisikolák terjesztették honfitársaink számára a katonai ismeertek legmagasabb foká.t Az államügyeink le^ffifcb irányítása és igazgatása körül határozó ezen többség a katonai neveltséggel együtt szivta magába, szedte vérébe a katonai becsületügyi eljáráshoz való ragaszkodás eszméjét és gondolatát, amelynek pedig sokkal több hasonlóság van az esküdtszék efljfcrási módjához, mint például ma bármely polgári biróság eljárási módjának. Mert hiszen » katonai becsületügyi szabályzat igen széles téren befő Ivást enged a becsületügy intézésére annak a katonatiszti társadalomnak, amelyet a megítélésre váró cselekmény érint, mig bizony a polgárt biróság eljárása a befolyást a szakképzett Mrákra korlátózza s itt is álttndó a tVekrés, hogy minél kevesebb egyén Ítélkezzék. Kétségtelenül meglepő Így, hogy a polqfri társadalom ellen intézett támadások fogadásában, visszaverésében, eggszóvrA megítélésében nem sietne* a megtámadott társadalom befolyását növelni, az esküdtszék működését újból életrehivni az államügyeink legfőbb irányítására és igazgatására határozó befolyással tevó hatalmas uraink, »kik a saját szűkebb testületükben meg szokták az esküdtszék lényegét tevó társadalmi bíráskodás levegőjében való mozgást és életet; annál inkább meglepő tehát, hogy ügyvédek testületei számára hivatalosan tervezett fegyelmi eljárási szabályzatban nem találunk olyan intézkedést, mely az ügyvédi kamara egyetemének megadná a jogot arra, hogy a kar becsületét súlyosan sértft cselekményt a legsúlyosabban maga torolhassa meg és csak alaki okok miatt legyen a döntése a Curia ügyvédi tanácsa által felülvizsgálható. Megoszolhatnak a vélemények arra nézve, mit jelent, s mennyire helyes, vagy nem helyes, hogy az államügyeink legfőbb irányításában és igazgatásában azoké az elhatározó többség, akik hivallásszerüen, kora ifjúságiitól kezdve nem as állami ügyek egyetemének legfőbb Irányításához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretüket gyarapították, hanem a szakszerűség szűkebb területein való irányító és Igazgató működésié készültek lel; de nem lehet különbség annak megítélésében, hogy ami az egyik társadalmi munkakör betöltésére hi -atolt katonatisztikar számára természetszerűleg kijár, a becsülete ellen intézett támadások testületi fogadása és elintézési lehetőjégé, vagyis a (ársaflalmd bíráskodás magasabb fofaa és lehetősége ugyanez megilleti az ügyvédi kart is, amely nem kevésbbé lehet érzékeny a becsületét súlyosan sértő cselekményekkel szentben és amely aligha kevésbbé alkalmas az ilyen cselekmények megítélésére. Ezek a meggondolások helyesnek mutatják, hogy a T. fegyelmi szabályzata kiegészüljön a következő rendelkezésekkel: A kamara fegyelmi bírósága, csakis a közvádló indítványára, egyhangú határozattal, a Kamara közgyűlése elé tűzheti ki az ügy tárgyalását, ha a fegyelmi vétség tényálladékát megvalósító cselekmény az ügyvédi kar becsületét súlyosam sérti, a terhelt ügyvédi állásában a kar anyagi és erkölcsi érdekeinek közvetlen veszélyeztetése nélkül előreláthatólag meg nem hagyható és a vád alapjául szolgáló tett közokirattal van bizonyítva, vagy a terhelt a cselekményt beismeri és a bizonyítás anyagával ez a beismerés összhangban van(Semmi értelme nincs, hogy ilyen esetek végleges elintézése a rendes eljárás tárgya legyen, amely sok idő alatt adja az eredményt, holott a kar egyetemének érdeke az öntisztítás minél na gyobb gyorsasága és határozottsága.) A tárgyalást a közgyűlésen kell megtartani, amelyről a nyilvánosság ki nem zárható. A nagyobb létszámhoz kötött határozatképesség feltétele mellett a jelenlevők viszonylagos szótöbbséggel határoznak. A szavazás szavazatlapokkal, titkosan történik. Szavazni lehet „vétkes", „rendes eljárás" és „felmentés" tófejeié* Írásos használata mellettHa az ítélet „vétkességet" állapit meg. tfchez az ügyvédségtől való elmozdítás, mint következmény, külön határozat nélkül járul. Ha a határozat. „rendes eljárás" kimondása, az ügy viszszakerül a fegyelmi bírósághoz, amelv intézkedik az ügynek fegyelmi tanács előtt való letárgyalása iránt. Ily esetben azonban fegyelmi büntetésként feddés, vagyis legenyhébb büntetés meg